Kezdősarok: Ilyen fajta állampapírok közül tudunk választani

Az állampapírok és más kötvények legegyszerűbb esete talán az egy éves, fix kamatozású papír. Ilyen nálunk például a Kamatozó Kincstárjegy, amelynek népszerűsége jelenleg a lakossági eladási statisztikák alapján folyamatosan nő, valószínűleg a banki akciós ajánlatokkal versenyképes, évi nyolc százalékos kamat miatt. A papírból hetente újabb és újabb sorozatot lehet jegyezni.

Fél év, egy év, két év

Másodlagos piacát elsősorban az árfolyamjegyzés adja, azaz Államkincstár és a forgalmazó bankok fiókjaiban visszavásárolják. Nemrég vezették be a Féléves Kincstárjegyet, amely szintén fix kamatozású, nagyon hasonlít a Kamatozó Kincstárjegyre, annak rövidebb verziója. A Kamatozó Kincstárjegyet az Államkincstár irodáiban és egyes kereskedelmi bankoknál forgalmazzák, elsősorban a lakosságnak, de cégeknek, intézményeknek is. Tízmillió forint alatt a magánszemélyek elsőbbséget élveznek a vásárlásnál. A Féléves Kincstárjegyet csak az Államkincstárnál kínálják.

A Kincstári Takarékjegy a postákon kapható, és folyamatos értékesítésű, azaz ha valaki bemegy a postára, személyre szabottan állítják ki neki, mindig az adott naptól. Egyben ez az egyetlen olyan állampapír, amely még nyomtatott formában létezik. Van egy éves és két éves verziója is. Fix, lépcsős kamatozású, vagyis az elérhető kamat mértéke a beváltási idővel arányosan emelkedik. Lejárat előtt ugyanúgy a postákon veszik vissza, de alacsonyabb kamattal, mint ha valaki a futamidő végéig megtartja .

Nemcsak fix, változó is

Csak a lakosságnak kínálják az inflációkövető Prémium államkötvényeket is, amelyek már a változó kamatozású kötvények kategóriájába tartoznak. (Kincstárjegynek nálunk az egy évnél nem hosszabb, államkötvénynek a hosszabb eredeti futamidejű állampapírokat hívják.) Ezek 3-5 évesek, és a fogyasztói árak emelkedése felett 3-5 százalékos kamatprémiumot fizetnek. Csak a Kincstár fiókjaiban vásárolhatók.

Ezek voltak eddig a lakossági államapírok. A normál, szélesebb vállalati és intézményi befektetői körnek kínált állampapírok a diszkont kincstárjegyek és a fix kamatozású államkötvények, illetve egy specális változó kamatozású államkötvény. Ezeket magánszemélyek is vehetik, vannak is a vásárlóik között, de a nagyobb részüket a nagybefektetők vásárolják meg. Az Államkincstár ezekre az értékpapírokra is jegyez vételi és eladási árat, ezen kívül sok bank, brókercég is foglalkozik velük.

Kupon vagy nem kupon, ez itt a kérdés

Elsősorban nem a kisbefektetőknek találták ki, de ők is vásárolhatják a diszkont kincstárjegyeket. Hívják ezeket nullkupon-kötvényeknek is, ami azt jelenti, hogy nincsen kamatozásuk (nulla a kamatszelvényük, azaz kuponjuk). Az állam vállalja, hogy egy bizonyos időpontban visszaváltja a papírokat a tízezer forintos névértéken, előtte pedig ennél alacsonyabb áron forognak. Lényegét tekintve nincs eltérés a többi fix kamatozású papírral szemben, csak itt kamat helyett árfolyamnyereségként keletkezik a bevétel. Ha a kettő adózása megegyezik, akkor a vevőnek mindegy, melyik variáció érvényes rá.

Jellemzően inkább intézmények, bankok, vállalatok, befektetési alapok, biztosítók kedvencei a több (3-15) éves futamidejű, fix kamatozású, forintban kibocsátott államkötvények is, de magánszemélyek is vásárolhatják. Ezek általában évente, kivételes esetben félévente fizetnek egy bizonyos összeget kamatként, és a nálunk elterjedt gyakorlat szerint a futamidő végén egy összegben fizetik vissza a tőkét.

Devizában nehezebb

Változó kamatozású államkötvényből létezik még egy három éves futamidejű, a három hónapos kincstárjegyek aukciós átlaghozamához igazított kamatú sorozat is - a 2015/B - amit jellemzően inkább nagybefektetők veszik. De ez is kapható a Kincstár lakossági hálózatában, ráadásul jóval névérték alatti árfolyamon.

A forintban kibocsátott állampapírokon túl az állam időről időre külföldi befeketőknek devizakötvényeket is bocsát ki, jellemzően euróban vagy dollárban, melyek futamideje 5-30 év, és külföldi tőzsdéken, értékpapír-piacokon forognak. Az utóbbi pár évben sok befektetési szakember felfedezte a magyar állam által külföldön, devizában kibocsátott állampapírokat is azok időről időre eléggé magas hozama miatt, ezeket azonban elsősorban befektetési alapokon keresztül, vagy privátbanki részlegeken lehet megvásárolni.

A diszkont kincstárjegyek és a – nem lakossági – államkötvények kibocsátását aukciókon keresztül végzik, amelyekre elsődleges forgalmazó bankok és brókercégek adhatnak be ajánlatot, de nekik bárki más adhat megbízást a részvételre. A kibocsátás után pedig egy speciális kereskedési platformon és azon kívüli kereskedelemben adják-veszik az állampapírokat. Az aukciók előre meghatározott rendszerben követik egymást, amit a kibocsátási naptárban lehet nyomon követni.