Ez az első eset, hogy Washington a pénzügyi válsággal kapcsolatban eljárást kezdeményez valamely nagy hitelminősítő ellen. Az NPR közszolgálati rádió szerint Washington azután döntött a pereskedés mellett, hogy a céggel megszakadtak a tárgyalások a jóvátételről.
A Standard & Poor's (S&P) tulajdonosának, a McGraw-Hillnek a részvényei a bejelentés hatására 14 százaléknyit estek. (A Moody's Investors Service hitelminősítő cég anyavállalatának papírjai pedig 11 százalékot buktak.)
Mélyen sajnálják, de visszautasítják a vádakat
|
1873-ban John Moody még öt éves sem volt, H. W. Poor a húszas éveiben járt, míg John Knowles Fitch születésére még 7 évet várnunk kell. Luther Lee Blake pedig csak 1906-ban alapítja majd meg Standard Statistics Bureau nevű cégét. Ezeket az embereket egy dolog köti össze: az első nagy kapitalista válság története. A globalizálódó világ támpontokat keresett az első nagy összeomlás után. |
A hitelminősítő visszautasította az amerikai kormány vádját, alaptalannak nevezve azt. Az S&P közlése szerint az igazságügyi minisztérium arról tájékoztatta a céget, hogy a jelzálogadósság minősítése miatt polgári peres eljárást akar kezdeményezni, a kormány részéről büntetőjogi vádak nem merültek fel.
Az S & P szerint a kormányzati döntés "figyelmen kívül hagyja" azt a tényt, hogy a cég a kockázatos jelzáloghitelekkel kapcsolatban ugyanazokat az adatokat vizsgálta, mint a többi piaci szereplő, valamint az amerikai kormány tisztségviselői, akik 2007-ben nyilvánosan kijelentették, hogy a másodlagos jelzálogpiacon felmerülő problémák hatása korlátozottnak tűnik.
Közleményében az S&P "mély sajnálatának" adott amiatt, hogy egyes értékpapírok minősítésénél "azokban a viharos időkben nem tudta teljességgel előre látni a gyorsan romló körülményeket az Egyesült Államok jelzáloghitel-piacán."
Mit ér az ilyen hitelminősítés?
Az S&P, a Moody's és a Fitch Ratings hitelminősítőket azzal vádolják, hogy hozzájárultak a válsághoz, mivel AAA osztályzatot adtak olyan, összességében több ezer milliárd dollárt érő, kockázatos értékpapíroknak, amelyek fedezetét másodlagos jelzáloghitelek biztosították. Ezek a papírok az ingatlanpiaci buborék kipukkadása és a lakáskölcsönök törlesztésének elmaradása miatt nagyon elértéktelenedtek, az amerikai bankok pedig több tízmilliárd dolláros veszteséget szenvedtek el.
A hitelminősítők szava világszerte meghatározó az értékpapírok hitelét illetően. Bírálóik szerint a hitelminősítők tevékenységét belső összeférhetetlenség jellemzi, mert ugyanazok a cégek fizetnek szolgáltatásaikért, mint amelyeknek a termékeit osztályozzák.
|
Kérdés, hogy a válság felelősei után folytatott hajszában miért pont az S&P-t találta most meg az amerikai kormányzat. A hitelminősítő védekezésében is az szerepel: nem ő volt az egyetlen piaci szereplő, aki hasonló értékeléseket adott ki - ez vajon azt jelenti, hogy a következő a Moody's vagy a Fitch Ratings lesz a sorban? Amennyiben valóban lesz per, a nagy kérdés, hogy egy esetleges elmarasztaló ítélet hogyan alakítja át a hitelminősítők - a válság és az annak kialakulásában játszott szerep által erősen megtépázott - működését, különös tekintettel a finanszírozási modelljükre. A másik nagy kérdés, hogy meddig juthat el az amerikai kormány a válság felelőseinek felkutatásában, mekkora szerepet akarnak a hitelminősítők nyakába varrni. |
Van ok a reménykedésre? 
