A cikk a Piac & Profit magazin december-januári számában jelent meg.
A következő lapszám február 18-án jelenik meg. Keresse az Inmedio és Relay újságárusoknál, vagy fizessen elő a magazinra. Megrendelését itt adhatja le>>>
|
| Varga Mihály pénzügyminiszter nyomtatott Magyar Állampapír Pluszt vásárol a belvárosi 5-ös számú postán 2019. november 28-án. MTI/Balogh Zoltán |
A 2019. június elején felbukkant új lehetőség megdobbanthatta azok szívét, akik részvényben tartották megtakarításukat, ami esetleg több év alatt sem termelt jelentősebb hasznot, vagy csak már nem bírják a kockázatokkal járó idegeskedést. A nyár elejétől kibocsátott állampapírokkal elért nyereséget nem terheli kamatadó, ráadásul azok tisztes hozamokkal kecsegtetnek. Különösen a Magyar Állampapír (MÁP) Plusz, amellyel – megtartva a papírt annak ötéves lejáratáig – éves átlagban közel öt százalékot lehet bezsákolni. Méghozzá holtbiztosan, azaz nem kell attól tartani, hogy egy-egy piaci fuvallat vagy akár nagyobb vihar elmosná a beígért nyereséget.
A mai zéró, illetve a fejlett piacokon már az alatti kamatozású piaci környezetben kétségtelenül páratlan a magyar állampapírokkal gyakorlatilag kockázatmentesen elérhető nyereség. Ezért megérheti az egyéb, bizonytalan kimenetelű befektetésekben rizikózott pénzeket ilyen eszközökbe pakolni.
Kifizetődő a procedúra
A legkézenfekvőbb, ha megbízást adunk a brókerünknek, befektetési, illetve privát bankárunknak, vagy egyszerűen csak a pénzintézetünk ügyfélszolgálatán intézkedünk, hogy adják el az egyéb befektetésünket – részben vagy egészben –, és az azért kapott pénzt tegyék állampapírba. Akinek netes hozzáférése van a számlájához, nem is kell személyesen fáradnia, egy laptoppal a kezében, kényelmesen átcsoportosíthatja a megtakarításait.
Aki úgy gondolja, hogy a kockázatosabb, magasabb hozam lehetősége talán egyszer újra megdobogtatja a szívét – akár most a szuperállampapírok megjelenése –, esetleg arra számít, hogy ez a Kánaán sem tart örökké, annak ésszerű, ha ekképp csoportosítja át a tőkéjét. Ám aki úgy véli, ezután már nem hatnak rá effajta hozamingerek, és valamennyi mostani megtakarítását átáramoltatja állampapírba, annak érdemes a Magyar Államkincstárnál értékpapírszámlát nyitni, és ott elhelyezni az egyéb befektetéseiért kapott pénzt vagy az állampapírjait – ha már ilyen instrumentuma is volt –, s megszüntetni a pénzintézeti szolgáltatójánál addig tartott számláját.
Még annak árán is, hogy ez a folyamat akár napokba telhet. Bármilyen furcsa a mai, rohamosan digitalizálódó világban, e transzferműveletet csak személyesen lehet intézni, s legalább három, de lehet, hogy négy ügyfélszolgálati időpontra is szükségünk lesz. Négyszer fáradhat az, aki először a kincstárnál nyit számlát, majd utána megy a pénzintézeti szolgáltatójához, hogy aztán az ott kapott papírral ismét felkeresse a kincstárat, ahol érkezteti a transzfert. Ezzel az igazolással újból el kell mennie a pénzintézethez, hogy végre elindíthassa a műveletet, és egyúttal megszüntesse a számláját. Egy utat megspórol, aki egyből a pénzintézeti szolgáltatójánál kezd, s csak utána nyit számlát a kincstárban, hogy aztán a procedúra a pénzintézeti szolgáltatójánál befejeződjék.
Érzékeny különbségek
Ám a türelem kifizetődő lehet, hiszen a kálvária következményeként akár jelentősebb költségeket is meg lehet takarítani, lévén, hogy a kincstár ingyen vezeti az ügyfelek számláit, ezzel szemben a bankok és a befektetési szolgáltatók különböző díjakat számítanak fel ezért. Előnye még a kincstári számláknak, hogy az azokra való, illetve az onnan történő utalást nem terheli tranzakciós illeték, nem úgy, mint azt az esetet, ha a tőkénket az egyik pénzintézettől a másikba áramoltatjuk. Ez alól kivétel, ha a kincstári és egy banki, befektetési szolgáltatói számla között vándorolnak az összegek: ezekre is vonatkozik az illetékmentesség.
Mint ahogy nincs számlanyitási költség, úgy zárási, állampapír-jegyzési és -tranzakciós díj sincs a pénzintézeti szolgáltatóknál, hasonlóan a kincstárhoz, a postához vagy a kincstár ügynökeként tevékenykedő Fundamenta Lakáskasszához. Ám míg az utóbbi triónál számlavezetési díjat sem kell fizetni, addig a bankoknál, befektetési szolgáltatóknál igen. Ennek mértékét általában az ügyfél típusa befolyásolja. A magánszemélyek, valamint a kiemelt – privát banki és prémium – ügyfelek általában díjkedvezményben részesülnek.
Visszavásárlási nüanszok
A pénzintézetek közül az elsődleges forgalmazóknál (CIB, Erste, K&H, MKB, OTP, Raiffeisen, Takarékbank, Unicredit) az összes nyilvánosan kibocsátott állampapírt lehet adni és venni, a többieknél viszont csak azokat, amelyekre a kincstár nem kötött ki kizárólagosságot. Ezek: MÁP Plusz, Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) és Egyéves Magyar Állampapír (1MÁP). E papírokat személyesen, a bankfiókokban, az internetbankon és mobilbankon, míg a Gránit Banknál videobankon keresztül is meg lehet vásárolni. Annyiban a posta kilóg a sorból, hogy egyedüliként az ő fiókjaiban lehet nyomtatott MÁP Pluszt venni hatféle – 10 ezer, 50 ezer, 100 ezer, 500 ezer, 1 millió, 2 millió – forintos címletekben. A lehetőség kizárólag devizabelföldinek minősülő természetes személyek számára adott, míg az elektronikus, azaz dematerializált MÁP Plusz sorozatokat devizakülföldiek is jegyezhetik.
Az állampapírok vásárlásához értékpapír-számlát kell nyitni, folyószámlát azonban nem kötelező, kivéve a Gránit Bankban. A Budapest Banktól megtudtuk, ügyfeleik nagy része a teljes körű bankolás érdekében fizetési számlát is nyit, így ők kedvezőbb kondíciókat tudnak elérni.
Abban nincs eltérés, hogy a MÁP Pluszt akár a kincstár, Fundamenta, posta hármasnál, akár máshol tartjuk, azt az annak kamatkifizetését követő öt munkanapon belül valamennyi forgalmazó köteles nettó 100 százalékos árfolyamon, azaz tőkeveszteség nélkül, a visszavásárlás értéknapja szerinti felhalmozott kamattal megfejelve visszavásárolni. Abban azonban már vannak különbségek, hogy a többi munkanapon mi az ár. A pénzintézeti szolgáltatók – már csak a jól felfogott üzleti érdekükből – igyekeznek a kincstárihoz közeli visszaváltási árfolyamot alkalmazni. Magyarul, nem járunk sokkal rosszabbul, ha náluk tesszük pénzzé lejárat előtt az állampapírjainkat.
A pénzintézeteknél felmerülő pluszköltségek
Budapest Bank (BB): a nála vezetett értékpapírszámlákon tartott állampapírok után állományi díjat számít fel, amely a szegmens/számlacsomag/vagyonsáv függvényében éves szinten 0,25–0,6 százalék között mozog.
CIB Bank: a névértékre vetítve 0,15 százalék az éves állományi díj, a folyószámlás ügyfeleknek más költségük nincs. A befektetési számlás ügyfeleknél ehhez még havi 330 forintos számlavezetési díj adódik.
Concorde Értékpapír Zrt.: a havi számlavezetési díj 799 forint, erre jön még letétkezelési díj, ami 0–30 millió forint között évi 0,09, 30–100 millió forint között 0,06, 100 millió fölött 0,03 százalék, továbbá a Befektetővédelmi Alap (beva) díja, ez havonta havi 30 millió forintig évi 0,11 százalék, csak 30 millió forint felett nulla.
Erste: a lakossági ügyfeleknek havonta 350 forintba kerül az értékpapírszámla-vezetés, az állományi díj 50 millió forint piaci értékű havi átlagos állományig havonta 0,01 százalék, az 50 millió feletti rész díjmentes. Az év végéig számlát nyitó lakossági ügyfeleknek 2022. december 31-ig az állományi díjat teljes egészében elengedik.
Equilor Befektetési Zrt.: negyedévente 30 millió forintig 0,0225, 30 millió forint felett pedig 0,015 százalékos letéti őrzési díjat kér, míg a számlavezetésért negyedévenként háromezer forintot.
K&H: az értékpapírszámla-vezetés díja (a negyedéves átlagállomány névértékére vetítve) 500 millió forintos állomány alatt 0,025 százalék, minimum 500, maximum 10 ezer forint, 500 millió forintos állomány felett 0,025 százalék. Az értékpapírszámla féléven belüli zárása esetén 6092 forintot kell leszurkolni, az állampapír-transzfer költsége bankon kívül 800 forint, bankon belül díjmentes. A lejárt vagy értékesített értékpapírok esetén az ellenérték átutalásakor pedig még átutalási díj is felmerül.
MKB: a havi állományi díj mértéke a standard kondíciók esetében – amennyiben csak állampapír kerül a számlára – évi 0,2 százalék, de minimum havonta 330 forint. Ha az állampapírt nem jegyzéssel, hanem másodpiaci tranzakcióban veszik meg, akkor tranzakciós díjat is kell fizetni, ennek mértéke is a számlatípustól függ.
OTP Bank: a számlavezetés díját befolyásolja az értékpapírszámla-kivonat küldési módja, amennyiben ez elektronikus, jóval kedvezőbb árazásban részesül az ügyfél.
Takarékbank: havi számlavezetési díjjal kell számolni, amely postai kivonatküldés esetén az évi 0,18 százalékos díj időarányos része, a kezelt állományra vonatkozóan, de minimum havi 400 forint. További havi 200 forint kivonatküldési díj is felmerül, amennyiben az ügyfél nem elektronikus kiszolgálást igényel, ennek esetén a havi díj 0,12 százalékra mérséklődik.
UniCredit Bank: az értékpapírszámlán elhelyezett értékpapírok után a befektetőnek letéti díjat kell fizetnie, amelynek összege több tényezőtől (a kezelt vagyon nagyságától, ügyfélbesorolástól stb.) is függhet. A standard letéti díj 100 ezer euró értékű értékpapír-állományig évi 0,25 százalék, minimum negyedévente 600 forint, az értékpapír-állomány 100 ezer euró feletti részére évi 0,1 százalék.
Tovább gyűrűzik az alkotmánybíróság körül kialakult botrány. 
