Magyarországon idén a teljes nemzeti össztermék 17 százalékát tette ki a lejáró adósság, jövőre pedig ez a mérték 19 százalék lesz, ami azt jelenti, hogy "rajtunk kívül ilyen nagy arányban az adósságának a működtetésére - a nemzeti össztermék arányában gondolkodva - csak egyetlen ország kell, hogy nagyobb erőket mozgósítson" - fejtette ki a kormányfő, aki szerint ezért olyan éles a vita arról, kell-e Magyarországnak IMF-hitelmegállapodás vagy sem.
|
| Odasuhint az IMF-nek |
2013-at még kihúzzuk IMF nélkül is
| Már tudjuk, milyen médiakampányt rendelt meg a kormány rendkívüli sürgősséggel. "Nem engedünk az IMF-nek!", "Nem adjuk fel Magyarország függetlenségét" - áll többek között azokban a hirdetésekben, amelyeket több országos napilapban jelentetett meg a magyar kormány. Részletek >>> |
Az idei év azonban éppen azért fontos - folytatta -, mert kiderült, hogy a gazdasági és társadalmi változások, átszervezések eredményeképpen Magyarország képes volt arra, hogy - 2012-ben a világ harmadik legnehezebb adóssághelyzetben lévő országaként - IMF-megállapodás nélkül is működtesse a gazdaság finanszírozását.
"És az én állításom az, hogy 2013-ban is képesek leszünk erre. Az kétségkívül igaz, hogy megállapodással könnyebb, mint megállapodás nélkül, de megállapodás nélkül is lehetséges, ennek a bizonyítéka a 2012-es év" - jelentette ki Orbán Viktor. Véleménye szerint egyébként 2013 első negyedévére már kiderül "a magyar gazdaság finanszírozásának néhány kérdése: olcsóbban vagy drágábban, IMF-fel vagy IMF nélkül".
2013 ugyanakkor jobb évnek ígérkezik Magyarországon, mint 2012 - mondta a kormányfő a résztvevőknek, hangsúlyozva ugyanakkor, hogy a Kárpát-medence magyarságának arra kell készülnie, hogy az európai politikai és gazdasági közeg a következő években is kedvezőtlen marad, a válság egyelőre nem fog elmúlni.
A kiigazításról fognak szólni a következő évek
Ezzel kapcsolatban idézte a Nemzetközi Valutaalapnak a világgazdasági kilátásokról szóló, lassabb növekedést prognosztizáló kiadványát, amely szerint - mint mondta - az államadósság-csökkentésre tett kísérleteket folytatni kell, és még éveknek kell eltelniük ahhoz, hogy a világ nyugati gazdaságainak államadósság-mértéke visszacsökkenjen arra a szintre, ahol a 2008-as válság kitörése előtt volt. "Következésképpen a költségvetési kiigazítások politikáját a nyugati világban folytatni kell", vagyis a gazdasági-politikai instabilitásról szóló híradások "velünk maradnak a következő évek során" - állapította meg.
Mi jobban tudjuk
Az IMF-jelentésben egyébként "Magyarországról is mondtak mindenfélét, ez most mellékes, mert azt, hogy mi a helyzet itt, mi jobban tudjuk, mint ők" - tette hozzá. A kiadvány szerint az idén 1 százalékkal csökken, jövőre 0,8 százalékkal nő a magyar bruttó hazai termék (GDP) - a kormány az elmúlt két hétben felülvizsgálta egyébként a gazdasági prognózisait, és az IMF előrejelzéséhez igazította azokat (a szerk.).
Orbán Viktor kifejtette azt is: Magyarország az elmúlt húsz évben szorosan összekötötte gazdasági sikerének lehetőségét a nyugat-európai gazdaságok állapotával, azaz a magyar gazdaság exportorientált, termékei nagy részét, több mint 75 százalékát pedig az Európai Unióban helyezi el, így ha ott baj van, mindez nehézzé válik. A keleti gazdasági nyitás éppen arra hivatott - magyarázta a miniszterelnök -, hogy ezt az egyensúlytalanságot enyhítse, erre azonban nem elegendő egy-két év.
Még négy miniszter személye nem ismert a tizenhatból. Jövő héten az ő kilétükre is fény derülhet. 
