Elkészült Magyarország boldogságtérképe, amely szerint többek között a nők, a kistelepüléseken élők, a 30-50 év közöttiek, a családosok és diplomás nyugat-magyarországiak a legboldogabbak.
Oláh Attila, az ELTE Pozitív Pszichológia Laboratóriumának vezetője, a felmérés szakmai irányítója elmondta, hogy a kutatással ki akarták deríteni, milyen széles skálán mozog a magyar lakosság boldogságszintje és ez milyen összefüggésben van a demográfiai és a pszichológiai tényezőkkel.
A térkép tehát a boldogság eléréséhez és megtartásához szükséges képességek közötti párhuzamok segítségével mutatja meg, hogy hol és mennyire boldogok a magyarok.
A kutatásban részt vevő nők mindenhol boldogabbnak vallották magukat, de az is látszik, hogy minél kisebb egy település, annál derűsebben látják a világot a lakói, illetve, hogy a magyarok 12,3 százaléka sorolható azok közé, akik a mentális egészség csúcsán vannak.
Boldogabbak a diplomások, a nyugat-magyarországiak, illetve azok, akik hatékonyan kezelik a stresszhelyzeteket és az átlagosnál jobb képességekkel rendelkeznek a boldogságteremtés és a boldogság fenntartása terén. A párkapcsolatban élőknek is több öröm jut az életben, a legboldogabbak pedig egyértelműen a nagycsaládosok; minél több gyerek van egy családban, annál elégedettebbek az életükkel.
Nagyon rossz a mentális egészségünk
Az eredmények szerint az érzelmi, a pszichológiai, a szociális és a spirituális jóllét szoros együttjárást mutat a mentális egészség szintjével. A nemzetközi kutatási eredményekhez viszonyítva a vizsgált magyar populáció 12,3 százaléka éri el a mentális egészség csúcsállapotát, ezzel az értékkel Magyarország európai viszonylatban hátulról a hatodik helyen áll, Bulgáriát, Szlovákiát, Oroszországot, Portugáliát és Ukrajnát megelőzve.
Ennél súlyosabb fertőzésre csak 2014 és 2016 között volt példa. 
