8p

Az Országgyűlés a napokban fogadta el a nemzetbiztonsági törvény módosítását, mely megkönnyíti a titkosszolgálatok számára a telefon- és internetszolgáltatók forgalmának megfigyelését, illetve lehetővé teszi internetes szolgáltatások akár 180 napra történő felfüggesztését. A kormány állítja, a cél a nemzetbiztonság védelme, de sokan fogalmazzák meg aggodalmaikat. Remport Ádám, a Társaság a Szabadságjogokért jogásza és Krasznay Csaba, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Kiberbiztonsági Kutatóintézetének vezetőja beszél az ezzel kapcsolatos dilemmákról.

A Media1 cikke.

Az Országgyűlés május 19-én megszavazta a nemzetbiztonsági törvény Semjén Zsolt által előterjesztett módosításait. Még a jogszabály elfogadása előtt a Népszava arról írt, hogy a szöveg kimondja, hogy a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ) és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat (KNBSZ) saját hatáskörben elrendelheti az „ideiglenes hozzáférhetetlenné” tételét annak az „elektronikus hírközlő hálózat útján továbbított adatnak vagy szolgáltatásnak”, mely a „magyar kibertér biztonságára fenyegetést jelent”, vagy „amely honvédelmi vagy szövetségi érdeket sért vagy veszélyeztet”. Hozzátették: a törvénymódosítás szerint az ideiglenes hozzáférhetetlenség időtartama 90 nap is lehet, sőt ezt a két említett titkosszolgálati szervezet további 90 napra meghosszabbíthat.

Merjünk-e beszélni? Fotó: Pixabay
Merjünk-e beszélni? Fotó: Pixabay

A júliustól hatályba lépő törvény másik újdonsága, hogy a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat könnyebben megfigyelheti a telefon- és internetszolgáltatók forgalmát, és lekérhet úgynevezett metaadatokat.

Ellenzéki aggodalom egy esetleges szerverlekapcsolástól

A Népszava idézte Harangozó Tamást, a parlament honvédelmi és rendvédelmi bizottságának ellenzéki (szocialista) tagját, aki aggasztónak találta a jogszabály, mivel úgy ítélte meg, hogy az új jogszabály segítségével egy online tevékenységet végző vállalkozást egyszerűen tönkre lehet tenni: szerinte például ha a Népszava honlapja megírja, ha a magyar honvédség tankjai közül néhány üzemképtelen, és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, vagy a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat ezt saját hatáskörben úgy ítéli meg, hogy honvédelmi érdeket veszélyeztető információról van szó, akkor emiatt akár szüneteltetni lehet a Népszava online-t akár 90+90 napra, vagyis fél évre. Ez bármely más online lap bezárásához vagy akár a szerver szolgáltatójának elérhetetlenné tételéhez is elvezethet.

A politikus is elismerte, hogy egy államnak késznek kell lennie egy kibertámadás, vagy bármely, az online térből érkező fenyegetés, jogsértés elhárítására, 

de azt is mondta, hogy a jogszabály túlságosan elnagyolt lett, és így bunkósbot lehet a kormány kezében.

Szerinte ha azt tartalmazná a szöveg, hogy maximum 12, 24, 36 órára tehet hozzáférhetetlenné egy hírközlő hálózatot vagy szolgáltatást, akkor még el tudná hinni, hogy a kormány célja ezzel valóban a védekezés, ám a kétszer 90 napos időtartam teljesen érthetetlen és semmi köze a védekezéshez. Harangozó azt is mondta, hogy

a törvény további furcsasága, hogy nem pontos benne, hogy mi számít ténylegesen fenyegetésnek, illetve a honvédelmi, szövetségi érdek veszélyeztetésének, így a hatóságok gumiparagrafusként tekinthetnek rá, ráadásul a jogorvoslat lehetősége is kérdéses.

A lap megjegyezte továbbá: a törvénysértő elektronikus tartalmak hozzáférhetetlenné tételére eddig is volt jogi lehetőség, de a büntetőeljárási törvény szerint ehhez minden esetben nyomozás és bírósági döntés volt szükséges. Most a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat enélkül hozhat azonnali hatályú döntést.

A TASZ jogásza és a NAIH elnöke a megfigyelések egyszerűsödése miatt aggódik

Adatvédelmi, magánszférával kapcsolatos aggodalmak fogalmazódtak meg az új törvény azon része miatt, hogy a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat könnyebben megfigyelheti a telefon- és internetszolgáltatók forgalmát. A jogalkotó arra hivatkozott, hogy így könnyebben fel tudja kutatni és el tudja hárítani a lehetséges kibertámadásokat.

Remport Ádám, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogásza Media1 május 24-i rádióműsorában  részletesen is kifejtette: a kommunikáció konkrét tartalmát (a beszélgetés tartalmát) igaz ugyan, hogy nem láthatják a titkosszolgálati szervek, mert a jogi felhatalmazás csak az úgynevezett metaadatokra, vagyis a kommunikáció körülményeire terjed ki számukra, azonban ezekből is sok értékes információ szűrhető le, például hogy kik vettek részt a kommunikációban (hívószámok, IP címek stb.) és az érintettek hol tartózkodtak, mennyi ideig tartott és mekkora adatforgalommal járt a kommunikáció. A TASZ szerint már ez is elegendő információ az emberek megfigyeléséhez, hiszen a beszélgetések tényéből és hosszából feltérképezhető a kapcsolati hálónk, és követhető a hollétünk, és rengeteg következtetést lehet levonni a magánéletünkkel kapcsolatosan.

Kiderülhet az is, hogy egy újságírónak kik az informátorai.

A TASZ jogásza aggasztónak tartja, hogy a megfigyelésekről még utólag, a nyomozás lezárultát követően sem kell értesítést küldeni vagy tájékoztatást adni. Aki úgy érzi, megfigyelték, legfeljebb gyanús körülményekből jöhet erre rá. Azonban várhatóan ezt követően sem fogják megválaszolni a kérdését, hogy történt-e megfigyelés. Remport Ádám szerint szerint nem működik jól a parlamenti kontroll sem. Különösen aggasztónak tűnik, hogy a metaadatok tárolása akár évekre is megvalósulhat a jogszabály alapján. 

Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke már a jogszabályban is kifejezte aggodalmát, mivel szerinte

a Nemzetbiztonsági Szolgálat és a kormány dönti el, hogy mennyi adatot gyűjtenek össze, és a törvény nem szabja meg pontosan, hogy milyen esetekben, mennyi ideig és milyen körben rendelhető el vizsgálat, ezenkívül a törvény sok pontja nem egyértelmű.

Ugyanakkor a jogszabály elfogadása után Péterfalvi azt mondta:

felvetéseit a törvény részletes indoklási része tartalmazza, azokat nem lehet nem figyelembe venni, vagyis ugyanolyan kötelező erővel bírnak, számonkérhetőek, min a törvény normaszövegének rendelkezései.

Sok a felmerülő kérdés. Fotó: Pixabay
Sok a felmerülő kérdés. Fotó: Pixabay

Krasznay Csaba: Ez a kibertámadások megelőzéséről és az állam elleni dezinformációs hadműveletek elleni fellépésről szól

A kormány álláspontja egyébként az, hogy az új törvény segítségével csak azt fogják figyelni a szakszolgálatok, hogy fenyegeti-e  Magyarországot kibertámadás.  Krasznay Csaba, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Kiberbiztonsági Kutatóintézetének vezetője a Media1 műsorának azt mondta, hogy a nemzetbiztonsági törvény célja az infrastruktúrák elleni célzott támadások korai felismerése, illetve annak pontosítása, hogy például egy célzott támadás esetén milyen lépéseket kell megtennie a kormányzatnak, ha szükséges, értesítik a külügyminisztert is, hogy a diplomáciai lépéseket megtehesse, ha egy adott ország felől jelentős támadó csomag érkezne a magyar rendszerek irányába.

Krasznay szerint ahhoz, hogy a korai támadásfelismerő rendszerek biztonságosan működhessenek, szükséges volt a jogszabályi háttéren változtatni.

Krasznay úgy véli, a szolgáltatások ideiglenes elérhetetlenné tétele pedig csak azt a célt szolgálja, hogy egy támadó IP címet le lehessen tiltani, tehát alapvetően nem arról van szó, hogy a kormány a neki nem tetsző belföldi hírközléseket letiltatná.

A kiberbiztonsági szakértő azt például elképzelhetőnek tartja, hogy az elérhetetlenné tételt a jogellenes külföldi befolyásolási kísérletek esetén is alkalmazni fogják: olyan esetekben, mint amikor például a Hídfő.net nevű álhíroldal valótlan tényeket és hamis fotókat közölt pár éve arról, hogy a magyar honvédség harckocsikat szállít Ukrajnába.

Krasznay szerint Magyarország is ki van téve az efféle dezinformációs, álhírközlő hadműveleteknek, hiszen egyre több ország megpróbálja aktívan befolyásolni kívülről egyes országok politikai döntéshozatalát a közvéleményen keresztül. Az IP-címek tiltásával így felléphet a kormány az ellenséges hadműveletek ellen.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Kiberbiztonsági Kutatóintézetének vezetője hozzátette, a történelem majd eldönti, kinek volt igaza, és megalapozott volt-e a félelem a mostani jogszabály kapcsán a kritikusok részéről. Krasznay biztos benne, hogy a különböző watchdog szervezetek beszámolnak majd arról, ha illetéktelen megfigyelést észlelnek és úgy véli, nagy kockázatot vállalna a kormány, ha jogellenesen végezne megfigyeléseket, és akár utóbb az derülne ki, hogy csak úgy megfigyelik az újságírókat. Krasznay szerint ugyanis mindig fennáll annak a veszélye, hogy valaki kiszivárogtatja, hogy milyen megfigyelések történtek.

A cikk eredetileg a Media1-en jelent meg.

Címkék: Közérdekű

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Közérdekű A nyomozók tudták, hol kell keresni az „erdei” pénzt
Privátbankár.hu | 2026. november 16. 07:28
A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnöke az RTL Házon kívül című adásának nyilatkozott. Unger Anna azt mondta, hogy a nyomozók tudták, hol keressék az a nagymennyiségű készpénzt, amelyet múlt héten találtak.
Közérdekű Már egy fideszes exminiszter is elengedte Seszták Miklós kezét
Privátbankár.hu | 2026. november 15. 12:16
A Seszták Miklóssal kapcsolatba hozott 6,5 milliárd forintról szóló hírek felkavaró és szégyenteljes helyzetet teremtettek Magyarországon – írta Navracsics Tibor vasárnap a Facebook-oldalán; a korábbi közigazgatási és igazságügyi miniszter szerint az őszinte felelősségvállalás, a valóság megértése és elfogadása nem gyengeség, hanem erkölcsi kötelesség.
Közérdekű „Megkerülhetetlen Orbán Viktor felelőssége” – kipakolt egy szakértő az erdőben elásott milliárdokról
Privátbankár.hu | 2026. november 15. 10:46
Tarjányi Péter szerint ha a gyanú beigazolódik, akkor nem egyszerűen egy volt miniszter bűnösségéről beszélünk.
Közérdekű Seszták-ügy: 6,4 milliárd forintnyi készpénzt ásott elő az NVVH (videóval!)
Privátbankár.hu | 2026. november 13. 21:44
Forintot, eurót és dollárt is talált a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal Seszták Miklós volt miniszter büntetőügyével összefüggésben, a nagyjából 6,4 milliárd forintot azonnal befizették a kincstárba.
Közérdekű Baka András visszaküldte a politikusok vagyonvizsgálatáról szóló törvényt
Privátbankár.hu | 2026. november 13. 11:47
Nem írta alá, hanem megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek a politikusok vagyongyarapodásának ellenőrzéséről szóló törvényt Baka András köztársasági elnök. Az államfő egyetért a november 3-án elfogadott jogszabály célkitűzéseivel, ugyanakkor több ponton további garanciákat tart szükségesnek az érintettek jogainak védelmében – közölte pénteken a Sándor-palota.
Közérdekű Vízben rekedt autókhoz és kidőlt fákhoz riasztották a tűzoltókat
Privátbankár.hu | 2026. november 13. 09:59
Országszerte károkat okozott a csütörtök óta tartó esőzés és az erős szél. A tűzoltókat elöntött aluljárókhoz, víz alá került épületekhez és utakra dőlt fákhoz riasztották – közölte pénteken az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.
Közérdekű Lakóparkok és ipari beruházások veszítenek el kormányzati kedvezményeket
Privátbankár.hu | 2026. november 13. 08:55
Újabb tizenhat beruházás kiemelt státuszát vonja vissza a kormány a Magyar Közlönyben csütörtök este megjelent rendeletmódosítással. A döntés megszünteti az érintett projektek különleges eljárási és beépítési kedvezményeit. A felülvizsgálat első körében korábban kilenc beruházás veszítette el ezt a besorolást.
Közérdekű Döntött a kormány a Déli Körvasút-projektről
Privátbankár.hu | 2026. november 13. 06:31
Új közbeszerzés előkészítését és a jelenlegi kivitelezési szerződés lezárását írja elő a Déli Körvasút második üteménél a Hivatalos Értesítőben megjelent miniszteri utasítás. A beruházás uniós finanszírozásának megőrzése érdekében 2030-ig hosszabbítanák az egyik támogatási konstrukció megvalósítási és elszámolhatósági határidejét.
Közérdekű Megszólalt Orbán Viktor a korrupciós vádakról
Privátbankár.hu | 2026. november 12. 18:54
A volt miniszterelnök szerint semmi szabálytalanságot nem találnak.
Közérdekű Vitézy Dávid és Karácsony Gergely megállapodott: az állam is belép a BKK-ba
Privátbankár.hu | 2026. november 12. 14:04
Fele-fele arányban osztozik a BKK-n az állam és a főváros.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG