8p

Az Országgyűlés a napokban fogadta el a nemzetbiztonsági törvény módosítását, mely megkönnyíti a titkosszolgálatok számára a telefon- és internetszolgáltatók forgalmának megfigyelését, illetve lehetővé teszi internetes szolgáltatások akár 180 napra történő felfüggesztését. A kormány állítja, a cél a nemzetbiztonság védelme, de sokan fogalmazzák meg aggodalmaikat. Remport Ádám, a Társaság a Szabadságjogokért jogásza és Krasznay Csaba, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Kiberbiztonsági Kutatóintézetének vezetőja beszél az ezzel kapcsolatos dilemmákról.

A Media1 cikke.

Az Országgyűlés május 19-én megszavazta a nemzetbiztonsági törvény Semjén Zsolt által előterjesztett módosításait. Még a jogszabály elfogadása előtt a Népszava arról írt, hogy a szöveg kimondja, hogy a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ) és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat (KNBSZ) saját hatáskörben elrendelheti az „ideiglenes hozzáférhetetlenné” tételét annak az „elektronikus hírközlő hálózat útján továbbított adatnak vagy szolgáltatásnak”, mely a „magyar kibertér biztonságára fenyegetést jelent”, vagy „amely honvédelmi vagy szövetségi érdeket sért vagy veszélyeztet”. Hozzátették: a törvénymódosítás szerint az ideiglenes hozzáférhetetlenség időtartama 90 nap is lehet, sőt ezt a két említett titkosszolgálati szervezet további 90 napra meghosszabbíthat.

Merjünk-e beszélni? Fotó: Pixabay
Merjünk-e beszélni? Fotó: Pixabay

A júliustól hatályba lépő törvény másik újdonsága, hogy a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat könnyebben megfigyelheti a telefon- és internetszolgáltatók forgalmát, és lekérhet úgynevezett metaadatokat.

Ellenzéki aggodalom egy esetleges szerverlekapcsolástól

A Népszava idézte Harangozó Tamást, a parlament honvédelmi és rendvédelmi bizottságának ellenzéki (szocialista) tagját, aki aggasztónak találta a jogszabály, mivel úgy ítélte meg, hogy az új jogszabály segítségével egy online tevékenységet végző vállalkozást egyszerűen tönkre lehet tenni: szerinte például ha a Népszava honlapja megírja, ha a magyar honvédség tankjai közül néhány üzemképtelen, és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, vagy a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat ezt saját hatáskörben úgy ítéli meg, hogy honvédelmi érdeket veszélyeztető információról van szó, akkor emiatt akár szüneteltetni lehet a Népszava online-t akár 90+90 napra, vagyis fél évre. Ez bármely más online lap bezárásához vagy akár a szerver szolgáltatójának elérhetetlenné tételéhez is elvezethet.

A politikus is elismerte, hogy egy államnak késznek kell lennie egy kibertámadás, vagy bármely, az online térből érkező fenyegetés, jogsértés elhárítására, 

de azt is mondta, hogy a jogszabály túlságosan elnagyolt lett, és így bunkósbot lehet a kormány kezében.

Szerinte ha azt tartalmazná a szöveg, hogy maximum 12, 24, 36 órára tehet hozzáférhetetlenné egy hírközlő hálózatot vagy szolgáltatást, akkor még el tudná hinni, hogy a kormány célja ezzel valóban a védekezés, ám a kétszer 90 napos időtartam teljesen érthetetlen és semmi köze a védekezéshez. Harangozó azt is mondta, hogy

a törvény további furcsasága, hogy nem pontos benne, hogy mi számít ténylegesen fenyegetésnek, illetve a honvédelmi, szövetségi érdek veszélyeztetésének, így a hatóságok gumiparagrafusként tekinthetnek rá, ráadásul a jogorvoslat lehetősége is kérdéses.

A lap megjegyezte továbbá: a törvénysértő elektronikus tartalmak hozzáférhetetlenné tételére eddig is volt jogi lehetőség, de a büntetőeljárási törvény szerint ehhez minden esetben nyomozás és bírósági döntés volt szükséges. Most a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat enélkül hozhat azonnali hatályú döntést.

A TASZ jogásza és a NAIH elnöke a megfigyelések egyszerűsödése miatt aggódik

Adatvédelmi, magánszférával kapcsolatos aggodalmak fogalmazódtak meg az új törvény azon része miatt, hogy a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat könnyebben megfigyelheti a telefon- és internetszolgáltatók forgalmát. A jogalkotó arra hivatkozott, hogy így könnyebben fel tudja kutatni és el tudja hárítani a lehetséges kibertámadásokat.

Remport Ádám, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogásza Media1 május 24-i rádióműsorában  részletesen is kifejtette: a kommunikáció konkrét tartalmát (a beszélgetés tartalmát) igaz ugyan, hogy nem láthatják a titkosszolgálati szervek, mert a jogi felhatalmazás csak az úgynevezett metaadatokra, vagyis a kommunikáció körülményeire terjed ki számukra, azonban ezekből is sok értékes információ szűrhető le, például hogy kik vettek részt a kommunikációban (hívószámok, IP címek stb.) és az érintettek hol tartózkodtak, mennyi ideig tartott és mekkora adatforgalommal járt a kommunikáció. A TASZ szerint már ez is elegendő információ az emberek megfigyeléséhez, hiszen a beszélgetések tényéből és hosszából feltérképezhető a kapcsolati hálónk, és követhető a hollétünk, és rengeteg következtetést lehet levonni a magánéletünkkel kapcsolatosan.

Kiderülhet az is, hogy egy újságírónak kik az informátorai.

A TASZ jogásza aggasztónak tartja, hogy a megfigyelésekről még utólag, a nyomozás lezárultát követően sem kell értesítést küldeni vagy tájékoztatást adni. Aki úgy érzi, megfigyelték, legfeljebb gyanús körülményekből jöhet erre rá. Azonban várhatóan ezt követően sem fogják megválaszolni a kérdését, hogy történt-e megfigyelés. Remport Ádám szerint szerint nem működik jól a parlamenti kontroll sem. Különösen aggasztónak tűnik, hogy a metaadatok tárolása akár évekre is megvalósulhat a jogszabály alapján. 

Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke már a jogszabályban is kifejezte aggodalmát, mivel szerinte

Nemzetbiztonsági Szolgálat és a kormány dönti el, hogy mennyi adatot gyűjtenek össze, és a törvény nem szabja meg pontosan, hogy milyen esetekben, mennyi ideig és milyen körben rendelhető el vizsgálat, ezenkívül a törvény sok pontja nem egyértelmű.

Ugyanakkor a jogszabály elfogadása után Péterfalvi azt mondta:

felvetéseit a törvény részletes indoklási része tartalmazza, azokat nem lehet nem figyelembe venni, vagyis ugyanolyan kötelező erővel bírnak, számonkérhetőek, min a törvény normaszövegének rendelkezései.

Sok a felmerülő kérdés. Fotó: Pixabay
Sok a felmerülő kérdés. Fotó: Pixabay

Krasznay Csaba: Ez a kibertámadások megelőzéséről és az állam elleni dezinformációs hadműveletek elleni fellépésről szól

A kormány álláspontja egyébként az, hogy az új törvény segítségével csak azt fogják figyelni a szakszolgálatok, hogy fenyegeti-e  Magyarországot kibertámadás.  Krasznay Csaba, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Kiberbiztonsági Kutatóintézetének vezetője a Media1 műsorának azt mondta, hogy a nemzetbiztonsági törvény célja az infrastruktúrák elleni célzott támadások korai felismerése, illetve annak pontosítása, hogy például egy célzott támadás esetén milyen lépéseket kell megtennie a kormányzatnak, ha szükséges, értesítik a külügyminisztert is, hogy a diplomáciai lépéseket megtehesse, ha egy adott ország felől jelentős támadó csomag érkezne a magyar rendszerek irányába.

Krasznay szerint ahhoz, hogy a korai támadásfelismerő rendszerek biztonságosan működhessenek, szükséges volt a jogszabályi háttéren változtatni.

Krasznay úgy véli, a szolgáltatások ideiglenes elérhetetlenné tétele pedig csak azt a célt szolgálja, hogy egy támadó IP címet le lehessen tiltani, tehát alapvetően nem arról van szó, hogy a kormány a neki nem tetsző belföldi hírközléseket letiltatná.

A kiberbiztonsági szakértő azt például elképzelhetőnek tartja, hogy az elérhetetlenné tételt a jogellenes külföldi befolyásolási kísérletek esetén is alkalmazni fogják: olyan esetekben, mint amikor például a Hídfő.net nevű álhíroldal valótlan tényeket és hamis fotókat közölt pár éve arról, hogy a magyar honvédség harckocsikat szállít Ukrajnába.

Krasznay szerint Magyarország is ki van téve az efféle dezinformációs, álhírközlő hadműveleteknek, hiszen egyre több ország megpróbálja aktívan befolyásolni kívülről egyes országok politikai döntéshozatalát a közvéleményen keresztül. Az IP-címek tiltásával így felléphet a kormány az ellenséges hadműveletek ellen.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Kiberbiztonsági Kutatóintézetének vezetője hozzátette, a történelem majd eldönti, kinek volt igaza, és megalapozott volt-e a félelem a mostani jogszabály kapcsán a kritikusok részéről. Krasznay biztos benne, hogy a különböző watchdog szervezetek beszámolnak majd arról, ha illetéktelen megfigyelést észlelnek és úgy véli, nagy kockázatot vállalna a kormány, ha jogellenesen végezne megfigyeléseket, és akár utóbb az derülne ki, hogy csak úgy megfigyelik az újságírókat. Krasznay szerint ugyanis mindig fennáll annak a veszélye, hogy valaki kiszivárogtatja, hogy milyen megfigyelések történtek.

A cikk eredetileg a Media1-en jelent meg.

Címkék: Közérdekű

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Közérdekű Százezres tömeg a budapesti Pride-on – így vonult fel a főváros
Privátbankár.hu | 2025. június 28. 18:21
Nagyon sokan kimentek a rendezvényre.
Közérdekű A Nézőpont módszertana alapján tartósan vezet a Fidesz
Privátbankár.hu | 2025. június 27. 16:44
A kormánypárt győzne és csak a Tisza és a Mi Hazánk jutna be a parlamentbe egy vasárnapi választáson – közölte a Nézőpont Intézet friss eredményeit az MTI-vel pénteken.
Közérdekű Vigyázzunk! Jövő héten hőségriasztás
Privátbankár.hu | 2025. június 27. 15:21
A HungaroMet előrejelzése alapján az országos tisztifőorvos hétfő 0 órától péntek 24 óráig másodfokú hőségriasztást rendelt el Magyarország teljes területére.
Közérdekű Fontos: eddig kell elvégezni a kiberbiztonsági auditot
Privátbankár.hu | 2025. június 27. 12:17
Új szabályok vonatkoznak a kiberbiztonsági auditokra és az auditorral kötendő szerződésekre.
Közérdekű Szijjártó Péter bejelentést tett a kimentett magyarokról
Privátbankár.hu | 2025. június 17. 07:38
Nehéz az evakuáció.
Közérdekű Ötvenkettedszer is Tisztelt Ász!
Privátbankár.hu | 2025. június 16. 14:01
Bizonyára sokáig emlegetik még a teniszrajongók a Carlos Alcaraz és Jannik Sinner által a párizsi Roland Garros-on alig egy hete megvívott álomdöntőt. Így volt ezzel a vasárnap megrendezett Tisztelt Ász! társasági tenisztorna mintegy harminc párosa is, akik a tűző napon több-kevesebb sikerrel próbálták utánozni a párizsi hősök technikai megoldásait.
Közérdekű Vége Matolcsy Györgyék nagy találmányának
Privátbankár.hu | 2025. június 12. 08:45
A Magyar Közlönyben kihirdették az MNB-törvény módosítását.
Közérdekű Bejelentést tett Orbán Viktor az erdélyi árvízkatasztrófával kapcsolatban
Privátbankár.hu | 2025. június 5. 14:01
Orbán Viktor aláírta azt a kormányhatározatot, amely a „Székelyföld megsegítéséhez szükséges kormányzati intézkedéseket” tartalmazzák.
Közérdekű Osztalékot fizet a Posta az államnak, méghozzá ingatlanok formájában
Privátbankár.hu | 2025. június 3. 18:02
A Magyar Posta 2024-ben eredményesen gazdálkodott, 5,2 milliárd forint adózás előtti eredményt ért el, amelyből – 2009 óta először – osztalékot fizet a tulajdonosnak – közölte a társaság az MTI-vel kedden. 476 ingatlant ad át a Posta az államnak.
Közérdekű Orbán Viktor: Újabb termékek árát is befagyaszthatjuk
Privátbankár.hu | 2025. május 30. 08:58
Nagy Mártont nem érdekli a politika.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG