A kitörés napjáról a rendszerváltás után 1997-ben kezdett Becsület napi megemlékezés néven megemlékezni a szélsőjobb, még a hungarista Györkös István Magyar Nemzeti Arcvonalának szervezésében. 2005-től zajlik a kitörés útvonalának pontos bejárása, hivatalosan a megemlékezés jegyében. A kezdetektől fogva éles vita zajlott arról, hogy ez tényleg hagyományőrző túrának tekinthető-e, vagy csak a nácik palástolt masírozgatása.
A kitörés célja az volt, hogy a Vár védői elérjék a fővárostól hatvan kilométerre nyugatra húzódó német vonalakat. Hivatalos jelentések szerint összesen 43 900-an vettek részt ebben, ennek körülbelül fele német, fele pedig magyar katona volt. A 43 900 katona mintegy 1,5 százaléka, 700 fő érte el a nyugatra húzódó német vonalakat. Az induló összlétszámból a kitörési kísérlet során mintegy 20 ezren meghaltak, körülbelül 20 ezren pedig megsebesültek és hadifogságba estek.
Ungváry Krisztián azért hozta létre a kitoresnapja.hu-t, hogy hiteles, tudományosan megalapozott információval lássa el a téma iránt érdeklődőket, illetve idén a járvány miatt elmaradó Kitörés Emléktúra helyett egy virtuális emléktúrát kínáljon fel a honlap látogatóinak.
Szerinte erre azért van szükség, mert a tragikus eseményt egyesek aktuálpolitikai célokra használják, és emiatt eltorzítva mutatják be az akkor történteket. „Nem a gyásszal van probléma. Ám a gyász nem lehet jogalap egy tömeggyilkos eszme mosdatására.” – nyilatkozta a történész az oldalról szóló közleményében. Szerinte a honlap célja nem a megosztás, hanem a felvilágosítás. Minél többeket szeretne elérni, olyanokat is, akik esetleg erről a témáról eddig másképpen gondolkodtak.
A Facebook algoritmusa valószínűleg csak a második világháborús egyenruhákat érzékelte a posztokban, de a kontextust nem vizsgálta. Ungváry azt írta, hogy minden létező fórumon panasszal él az intézkedés ellen.
Gustavo Petro kolumbiai elnök hétfőn kénytelen volt rendkívüli állapotot meghirdetni. 
