A kitörés napjáról a rendszerváltás után 1997-ben kezdett Becsület napi megemlékezés néven megemlékezni a szélsőjobb, még a hungarista Györkös István Magyar Nemzeti Arcvonalának szervezésében. 2005-től zajlik a kitörés útvonalának pontos bejárása, hivatalosan a megemlékezés jegyében. A kezdetektől fogva éles vita zajlott arról, hogy ez tényleg hagyományőrző túrának tekinthető-e, vagy csak a nácik palástolt masírozgatása.
A kitörés célja az volt, hogy a Vár védői elérjék a fővárostól hatvan kilométerre nyugatra húzódó német vonalakat. Hivatalos jelentések szerint összesen 43 900-an vettek részt ebben, ennek körülbelül fele német, fele pedig magyar katona volt. A 43 900 katona mintegy 1,5 százaléka, 700 fő érte el a nyugatra húzódó német vonalakat. Az induló összlétszámból a kitörési kísérlet során mintegy 20 ezren meghaltak, körülbelül 20 ezren pedig megsebesültek és hadifogságba estek.
Ungváry Krisztián azért hozta létre a kitoresnapja.hu-t, hogy hiteles, tudományosan megalapozott információval lássa el a téma iránt érdeklődőket, illetve idén a járvány miatt elmaradó Kitörés Emléktúra helyett egy virtuális emléktúrát kínáljon fel a honlap látogatóinak.
Szerinte erre azért van szükség, mert a tragikus eseményt egyesek aktuálpolitikai célokra használják, és emiatt eltorzítva mutatják be az akkor történteket. „Nem a gyásszal van probléma. Ám a gyász nem lehet jogalap egy tömeggyilkos eszme mosdatására.” – nyilatkozta a történész az oldalról szóló közleményében. Szerinte a honlap célja nem a megosztás, hanem a felvilágosítás. Minél többeket szeretne elérni, olyanokat is, akik esetleg erről a témáról eddig másképpen gondolkodtak.
A Facebook algoritmusa valószínűleg csak a második világháborús egyenruhákat érzékelte a posztokban, de a kontextust nem vizsgálta. Ungváry azt írta, hogy minden létező fórumon panasszal él az intézkedés ellen.
Oroszország több mint 70 állatot, köztük egy afrikai oroszlánt, két barnamedvét és 45 fácánt szállított az észak-koreai főváros, Phenjan állatkertjébe.
