|
| Fotó: depositphotos.com |
Félelem és reszketés
Keveset hallunk arról, hogy milyen is az élet a kisebb településeken, amikor gyakorlatilag egy ország bénul meg egyik pillanatról a másikra.
Karád egy Somogy megyei település, a maga 1600 körüli lakójával nem is olyan aprócska. Sokan vettek itt házat pestiek és külföldiek vegyesen, hiszen közel a Balaton, a zöm azonban helyi lakos, gazdálkodnak, vagy a közeli Kaposvárra járnak be a multihoz.
Schádl Szilárd polgármesternek ez a harmadik ciklusa a település élén, sok mindennel megbirkózott már, ám az, ami most van, még számára is komoly kihívás. Egészen hétfőig a helyiek nem is hitték el, hogy ők is érintettek lehetnek, hiába tájékoztatták őket, senki sem vette komolyan a veszélyt. Mára azonban hatalmasat fordult a világ Karádon is, a kétkedést és a hitetlenkedést a félelem és az ijedelem váltotta fel.
A polgármestert épp akkor értük el telefonon, amikor a település főutcáján gyalogolt, délben egy lélek nincs az utcán, mondta, hétfőn, az iskolai szünet bejelentését a tanulók még úgy értelmezték, hogy lehet kint bandázni, mostanra azonban ők is hazamentek.
Karád nem egy kimondottan módos hely, 160 gyerek jut ingyenes étkezéshez az iskolában, most viszont, hogy tanítási szünet van, meg kell oldani, hogy az önkormányzat házhoz szállítsa az ebédet. Ehhez azonban nincs kellő emberük, márciustól ugyanis már nem tudtak több közmunkást foglalkoztatni.
Sok az öreg is a faluban, az ő ellátásuk is azonnali gondot jelent az önkormányzatnak. Bár létezik két munkatárssal egy önkormányzati alapszolgáltatás, ők 25 adag ebédet tudnak kihordani az időseknek, ám nem tudni, hogy ez meddig lesz elég.
Az áruellátás még flottul megy a településen, két bolt van, ők azonban az árubeszerzést a pesti nagykereskedésekből oldják meg, és nem tudni, hogy mi lesz, ha a közúti forgalmat is korlátozni fogják, vagy éppen lezárják a települések határait.
Schádl Szilárd arról már hallott, hogy talán lehetőségük lesz arra a településeknek (vagyis az önkormányzatoknak), hogy saját magukat is lezárhassák, ám nem tudja, ebből mennyi az igaz. Ha csak az ellátást nézzük, egy ilyen lépés tragikus lehet, mondja Schádl, hiszen a faluba gyakorlatilag minden, ami létszükséglet, kívülről érkezik.
Ha azonban azt nézzük, hogy a zárlattal azt is meg lehet akadályozni, hogy a településre fertőzést esetlegesen hordozók is bejuthatnak, így még talán lehet is valami hozadéka. Mindez azonban még csak szóbeszéd, nem tudni, hogy lehetőségük lesz-e a településeknek arra, hogy teljesen bezárkózzanak.
Karádon a rendszerváltást követően sok külföldi, német, holland és svájci idős ember vásárolt házat, akik tavasztól, késő őszig a somogyi településen töltik az idejüket. Éppen hétfőn érkezett egy svájci és egy német háztulajdonos a faluba, róluk értelemszerűen nem lehet tudni, hogy vajon érintettek-e, csak remélni lehet, hogy nem azok – mondja Schádl.
Önkéntes karanténban már nyolcan vannak Karádon, folytatja a polgármester, ők ausztriai és csehországi turistaútról jöttek haza, és tudnak olyan helyiekről is, akik Olaszországban rekedtek.
Segít a közösségi média
Évekkel ezelőtt civil kezdeményezésként indult el a kis somogyi településen a Karád Újratöltve Facebook csoport. Ez abban az időben történt, amikor a social media zászlóshajóján még jórészt cicás képeket és egyéb cuki dolgokat posztoltak a csatlakozók, az pedig fel sem merült, hogy esetleg valami hasznos dologra is fel lehetne használni ezt a platformot.
Karádon a rendszerváltást követően sok városi, zömmel budapesti vásárolt házat, közülük kerültek ki azok is, akik megpróbálták a falu közösségi életét megszervezni, off line, és a virtuális térben egyaránt.
Karádon jelenleg mintegy 1600 ember lakik, a Karád Újratöltve Facebook csoporthoz pedig mostanra 2300-an csatlakoztak, zömében helyiek; az online térben tehát elvileg mindenki ott van, aki él és mozog a faluban.
Az oldal indulása viszonylag zökkenőmentesnek mondható, a település vezetése jóindulatúan állt a kezdeményezéshez, nem érezték úgy, hogy bármiféle konkurenciája lenne a Facebook csoport a hivatalos települési honlapnak. Ráadásul azóta elindult az önkormányzat saját Facebook oldala is, ám a csatlakozók létszáma meg sem közelíti a civil platformét; rivalizálás nincs közötük, inkább csak kiegészítik egymást.
Az elmúlt években alakult ki az a gyakorlat, hogy az önkormányzat ugyan kiteszi a hivatalos oldalára is a fontos közlendőket, ám ezen a független platformon is mindent megosztunk a település lakóival – mondja Schádl. A saját fórumukat pedig bátrabban is használják a karádiak, itt nem kell a hivatalosság blikkfanyelvén egymáshoz szólni, a stílus néha igencsak keresetlen – teszi hozzá.
A járványveszély első jeleire gyakorlatilag át is állt a Karád Újratöltve egyfajta vírus-üzemmódra. Az önkormányzat itt is mindent megoszt, ami hivatalos, felhívás, tiltás, egyebek, a helyiek pedig egymást tájékoztatják, egymásnak tesznek fel kérdéseket, egymástól kérnek segítséget járványügyben.
Egy jól működő és a közösség hangját a hivatalosság felé felerősítő, egymást tájékoztató, interaktív közösségi média életeket menthet ilyen időkben – mondja végezetül Schádl.
Van, aki hobbiból kezd tyúktartásba. 
