8p

Anne Morelli belga történész A háborús propaganda alapelvei (Principes élémentaires de propagande de guerre) című, 2001-ben megjelent monográfiájában nem kevesebbre vállalkozik, mint hogy tíz pontban rendszerezze a modern háborús propaganda működésének szabályait.

Anne Morelli belga történész elemzésének nem célja a háborús felek közötti igazságtétel vagy a diktatúrák mentegetése, hanem annak bemutatása, milyen ismétlődő sémák szerint működik a propaganda a nyilvánosságban – békeidőben és válsághelyzetekben egyaránt.

Morelli maga is hangsúlyozza: nem célja mérlegelni a szándékok tisztaságát, nem kívánja eldönteni, ki hazudik és ki mond igazat, vagy ki hisz valóban abban, amit állít. „Egyetlen szándékom, hogy szemléltessem a propaganda működésének elveit, és bemutassam, miként alkalmazzák őket” – írja A háborús propaganda alapelvei (Principes élémentaires de propagande de guerre) című, 2001-ben megjelent monográfiájának bevezetőjében.

„Németország győzelme Európa szabadsága náci propagandaplakát 1941
„Németország győzelme Európa szabadsága náci propagandaplakát 1941
Fotó: Wikipédia

Mégis, szinte elkerülhetetlen a felismerés: a modernkori háborúk (az első és második világháború, Irak, Jugoszlávia) után nem lehet eltekinteni a nyugati demokráciák és a hozzájuk tartozó médiarendszerek felelősségének vizsgálatától.

Morelli munkája nemcsak rendszerezi, hanem történelmi példákon keresztül újraértelmezi a propaganda különböző formáit. Kiindulópontja Arthur Ponsonby Hazugságok háború idején (Falsehood in War-Time) és George Demartial A tudat mozgósítása (La mobilisation des consciences) című művei, amelyek az első világháborús propaganda tanulságait vonják le.

Morelli ezek alapján alkotta meg tízpontos rendszerét, amelyet később a világháborúkon túl a balkáni konfliktusokra és az iraki háborúra is alkalmazott. A tíz alapelv közül négy közvetlenül a „barát vagy ellenség” logikájából ered – abból az egyszerűsítő, fekete-fehér gondolkodásmódból, amely a háborús kommunikáció alapját képezi.

Az alapelvek

1. Mi nem akarunk háborút, csak védekezünk!
Az első propagandaelv szerint egyetlen állam sem vállalja fel nyíltan, hogy háborút akar: a vezetők mindig úgy állítják be, hogy ők csupán válaszlépéseket tesznek, a háborút mások kényszerítik rájuk. Morelli rámutat, hogy különösen a demokráciákban szükséges a társadalom beleegyezése a fegyveres konfliktushoz, ezért a háborút minden esetben békeszerető retorikába csomagolják. Így például egy hadsereg mozgósítása nem a háború kezdete, hanem „a béke biztosításának eszköze”.

2. A háborúért kizárólag az ellenség felelős!
Ezen retorika szerint az ellenfél megsérti az értékeinket, veszélyezteti a szabadságunkat, vagy el akar pusztítani minket, ezért nincs más választás, mint hadat viselni – háborút a háború megelőzése érdekében. Ez a logika közel áll Orwell híres mondásához: „A háború: béke.”

Így indokolta például a náci Németország a Lengyelország elleni támadást, vagy az Egyesült Államok az iraki háborút: az ellenfél „kényszerítette ki” az erőszakot. A felelősség ilyenkor egyoldalúan az ellenséget terheli – legalábbis a hivatalos narratívában.

3. Az ellenség vezetője velejéig gonosz – maga az ördög
Morelli szerint a gyűlöletet nem lehet egy egész népességre irányítani, ezért a propaganda mindig egyetlen személyre fókuszál: az ellenség vezetőjére. Ő lesz az arc, aki a „gonosz” megtestesítője, az emberiség ellensége. Így vált démonizált figurává Bin Laden, Szaddám Husszein – „őrült zsarnokok”, akiktől meg kell szabadítani a világot.

Ez az eljárás megszemélyesíti az ellenséget, leegyszerűsíti a konfliktust, és morálisan igazolja a háborút.

A propaganda jellemzően a testi megjelenéstől a szexuális szokásokig mindent felhasznál a karaktergyilkossághoz. A történelmet ebben a megközelítésben nem társadalmi folyamatok, hanem „nagy emberek” határozzák meg – ezt a „hőscentrikus” szemléletet Morelli elutasítja, helyette társadalmi és anyagi viszonyokból kiinduló, dialektikus magyarázatot ad.

A démonizálás tehát nemcsak a háborús akciókat könnyíti meg, hanem a valódi viták és elemzések elkerülését is szolgálja.

4. Nem önös érdekeinket védjük, hanem egy nemes ügyet!
A háborús propaganda egyik legfontosabb fogása az, hogy a valódi – rendszerint gazdasági és geopolitikai – célokat erkölcsi eszmék mögé rejtik.

Morelli rámutat: a közvélemény támogatását csak úgy lehet megszerezni, ha azt az érzetet keltik, hogy a háború nemes célokat – például az emberi jogokat, a demokráciát vagy a kisebbségek védelmét – szolgálja. Így hangzott el George W. Bush szájából is: „Nem az olajért harcolunk, hanem a brutális agresszió ellen.”

A hivatalos retorika szerint tehát nem érdekérvényesítés, hanem erkölcsi kötelesség a fegyveres beavatkozás – még akkor is, ha a valóságban ezek a célok nem teljesülnek.

5. Az ellenség szándékosan követ el rémtetteket; ha mi hibázunk, az csak véletlen
Morelli szerint minden háborús propagandának szerves része az ellenség kegyetlenségeinek felnagyítása vagy akár kitalálása.

Míg a saját hadsereget „humanitáriusként”, felszabadítóként mutatják be, az ellenfél – szándékosan – brutális, vérszomjas és embertelen.

Fontos elem az is, hogy ha a saját oldalon történnek is túlkapások, azokat elszigetelt, véletlen eseményekként tálalják – szemben az ellenséggel, akinél ezek szándékos, rendszerszintű cselekedetként jelennek meg. A cél mindig ugyanaz: az ellenség démonizálása és dehumanizálása.

6. Az ellenség tiltott fegyvereket vet be
Ez az elv szorosan kapcsolódik a korábbi ponthoz, állítja Morelli:

míg mi becsületesen, a „lovagiasság szabályait” követve harcolunk, az ellenség tisztességtelen, tiltott és embertelen eszközöket használ.

Az első világháború idején például mindkét fél bevetett harcigázokat, ám propagandájukban a másikat vádolták a „kezdeményezéssel”, és a gázfegyverrel való hadviselést az embertelenség szimbólumává tették.

7. A mi veszteségeink csekélyek, az ellenségéi óriásiak

Morelli szerint a háborús propaganda kulcsfontosságú eleme a veszteségek manipulálása. A cél kettős: a közvélemény moráljának fenntartása és a győzelem látszatának megőrzése.

Az első világháborúban például már az első hónapban több mint 300 ezer veszteséget szenvedtek el a hadseregek, de a vezérkar még csak egy ló elvesztését sem ismerte el hivatalosan, nemhogy emberéletekét.

8. A művészek és értelmiségiek a mi ügyünket támogatják
Morelli szerint a háborús propaganda akkor a leghatékonyabb, ha a nemzeti ügy mögé kulturális tekintélyek is felsorakoznak. Már az első világháború óta jellemző, hogy írók, festők, zenészek és tudósok nyilvánosan támogatják országuk háborús szerepvállalását, így biztosítva az értelmiségi legitimitást. A karikaturisták az ellenséget mészárosként ábrázolják, a fotósok pedig olyan áldozatokat mutatnak be, akikkel a célzott közönség könnyen azonosulhat.

A művészek és értelmiségiek támogatása segít a háborús politika társadalmi elfogadtatásában – hitelessé, sőt „nemessé” teszi azt.

9. Az ügyünk szent
Ezen elv szerint a háborút „szent háborúként”, keresztes hadjáratként állítják be, melyet akár isteni küldetésként kell teljesíteni. A harc tehát nem egyszerű politikai döntés, hanem a „jó és a rossz” kozmikus összecsapása.  Ez a felfogás különösen George W. Bush elnöksége alatt erősödött fel: az Irak elleni háború „a gonosz tengelye” elleni harcként jelent meg, a demokrácia elterjesztése pedig isteni küldetéssé nemesült. Ily módon a politikai döntések biblikus dimenziót kapnak, s minden társadalmi-gazdasági ok eltűnik mögöttük.

Az „ügy szentsége” minimum erkölcsi fölényt biztosít, de isteni akarattá is emelheti a háborút – így azzal szembeszállni bűn vagy eretnekség.

10. Aki kétkedik, az az ellenséget segíti, tehát áruló
Ez az utolsó alapelv az összes többit megerősíti. Morelli szerint a háborús propaganda legfontosabb védekezési mechanizmusa, hogy bármiféle kritika vagy eltérő vélemény árulásnak minősül. A világ két részre szakad: jókra és gonoszokra – nincs köztes állapot. A vitát ellehetetleníti a „médialincselés” fenyegetése – a pluralizmus megszűnik, az ellenzéki vélemény pedig morális diszkreditálás tárgyává válik.

A kritikus hangok elhallgattatása a propaganda kulcsmozzanata: aki mást mond, az nem egyszerűen ellenzéki, hanem áruló, az ellenség bérence.

„Európa győzelme a te jóléded náci propagandaplakát 1941
„Európa győzelme a te jóléded náci propagandaplakát 1941
Fotó: Wikipédia

Médiatudatosság

A mai médiakörnyezetben, ahol a hírek és narratívák gyorsan és gyakran kritikátlanul terjednek, Anne Morelli tíz propagandaszabályának ismerete segít leleplezni azokat a retorikai mintákat, amelyekkel a közvéleményt háborús helyzetekben – vagy akár politikai és gazdasági konfliktusok során – befolyásolják.

Ezek az elvek megmutatják, hogyan épül fel az az egyoldalú, manipulatív kommunikáció, amely erkölcsi felsőbbrendűséget állít a saját oldalnak, miközben az ellenséget démonizálja, a saját érdeket eszményivé maszkírozza, és minden kritikát árulásként kezel. Ez a logika nemcsak klasszikus háborúk idején működik, hanem információs háborúkban, politikai kampányokban, vagy akár gazdasági és geopolitikai diskurzusokban is.

Ebben az értelemben Morelli munkája nem múltidéző elemzés, hanem eszköztár a médiatudatossághoz – különösen akkor, amikor a világ újra és újra háborús logikák szerint rendezi be önmagát.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Kultúra A nap képe: valaki 64 milliárd forintot fizetett ki egy kéztörlő méretű vászonért New York-ban
Herman Bernadett | 2026. november 19. 10:29
Rekordáron, több mint 190 millió dollárért kelt el Vincent Van Gogh Virágzó gesztenyefák (Châtaigniers en fleurs) című festménye a Sotheby's szerdai árverésén New Yorkban.
Kultúra Az iszlám lesz a világ legnagyobb vallása 2035-re
Privátbankár.hu | 2026. november 18. 17:53
Már nem a kereszténység, hanem az iszlám lesz a világ legnagyobb vallása a hívők számának tekintetében 2035-re – közölte szerdán a Pew Research Center amerikai kutatóközpont
Kultúra Leváltották Ókovács Szilvesztert a Magyar Állami Operaház éléről
Privátbankár.hu | 2026. november 2. 15:45
Ókovács Szilveszter 2013. január 28. óta volt az intézmény főigazgatója.
Kultúra A kortárs művészet támogatása adóösztönzőkkel: lehet jól csinálni
Szűcs Andrea | 2026. október 31. 14:19
Az EU-ban 2023-ban 2,1 millió kulturális vállalkozás 524 milliárd eurós forgalmat generált magas hozzáadott értékkel és magas munkaerő intenzitással, ami rendkívül vonzóvá teszi a szektort a gazdaságpolitika számára. Nem csoda, hogy a kortárs művészet támogatását Európában több kormány is gazdaságpolitikai prioritásként kezeli, és kormányok világszerte keresik a kortárs művészet támogatásának sikeres modelljeit, akár az adóösztönzőkön keresztül is. 
Kultúra A vagyonadó kivágta a biztosítékot a műgyűjtőknél
Kormos Olga | 2026. október 13. 11:09
Gróf Andrássy Gyula, Kernstok Károly és Petrovics Elek véleményének felidézése után után Molnos Péter művészettörténész a sajátját is közzétette a tervezett vagyonadó műtárgyakat és műgyűjteményeket érintő rendelkezéseiről. 
Kultúra Óriási hiba a vagyonadó kivetése, a műkincsek megsarcolása – véli a művészettörténész
Kormos Olga | 2026. október 12. 14:10
A vagyonadó kapcsán sokan elmondták véleményüket a vagyonadó mellett és ellen. Molnos Péter művészettörténész az ellenzők táborához csatlakozva most nem másokat, mint egykori történelmi személyiségek gondolatait hívta segítségül. Ezek után fogja majd megosztani a saját véleményét a műkincsek tervezett megadóztatása kapcsán.
Kultúra Levágta Luke Skywalker kezét, most eladó Darth Vader fénykardja
Privátbankár.hu | 2026. október 9. 15:21
Legalább egymillió dollárt, átszámítva több mint 300 millió forintot várnak Darth Vader eredeti filmes fénykardjáért egy novemberi árverésen. A Star Wars-relikviák piacán egyre nagyobb összegek cserélnek gazdát: júliusban Luke Skywalker fénykardja és levágott keze rekordot jelentő 3,75 millió dollárért kelt el.
Kultúra Megvan a döntés: ő a legújabb irodalmi Nobel-díjas
Privátbankár.hu | 2026. október 8. 13:34
Anne Carson kanadai költő és író kapta a 2026-os irodalmi Nobel-díjat – jelentette be csütörtökön az elismerést megítélő svéd bizottság.
Kultúra Hankó Balázst követi egykori kolléganője a börtönbe
Privátbankár.hu | 2026. október 1. 17:18
Elrendelte a Kecskeméti Járásbíróság nyomozási bírája az NKA-ügyben meggyanúsított másik személy letartóztatását – közölte csütörtökön a Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség sajtószóvivője. Sajtóértesülések szerint az érintett Varga-Bajusz Veronika, a Kulturális és Innovációs Minisztérium korábbi, felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, valamint fiatalokért felelős államtitkára, akit az MTI tudósítója is látott a Kecskeméti Járásbíróságon, amint vezetőszáron kísérték.
Kultúra Lehet még a 17 milliárdon felül is? Öt évre visszamenőleg vizsgálja az NKA-t a kormány
Privátbankár.hu | 2026. október 1. 10:52
Öt évre visszamenőleg vizsgálják a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) működését és támogatási döntéseit – mondta a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter csütörtök reggel a Kossuth rádióban.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG