5p

Az illúziók vége – a racionalitás kezdete –
úgy tűnik el az ESG, hogy velünk marad?

Klasszis Fenntarthatóság 2025 konferencia

2025. november 4., Budapest

Jelentkezzen most!

1728-ban Gay megteremtette a sharing economy alapjait, később Kurt marxista tanmeseként továbbfejlesztette azt, 1965-ben a magyarok máig maradandót alkottak belőle, 2016-ban pedig a londoni nemzeti színházban Norris (nem Chuck!) mindezekből merítve nagy sikert kovácsolt. Hosszú volt az út addig, amíg egy 200 év után felújított darab 288 év után is szórakoztathatja a nagyérdeműt.
Fotó: Richard Hubert Smith

Hosszú az út a sikerig

Bár az 1931-ben átdolgozott verziót ismeri a világ, a mű születése ennél sokkal kacifántosabb. John Gay Koldusopera című darabját (The Beggar’s Opera) 1728-ban mutatták be Londonban, ettől kezdve időről időre elővették a nagy sikerre való tekintettel. (Egyébként ettől a darabtól számítjuk a ballad opera, a jellegzetes angol operaszatíra létezését.) 1927-ben is műsorra tűzték a darabot az angol fővárosban, az egyik előadást szerencsére látta Elisabeth Hauptmann német írónő, Bertold Brecht barátja és munkatársa is. Ebben az évben kezdett el Brecht a marxista eszmék iránt érdeklődni, így kézenfekvő volt Hauptmann számára, hogy lefordítsa és megmutassa a darabot Brechtnek.

Brechtnek nagyon megtetszett a mű, így fejben átdolgozta azt és elmesélte ötleteit Josef Aufricht híres színésznek, aki éppen új drámát keresett induló színházi vállalkozásához. Aufricht rajongott az ötletért, így Brecht nekiült a munkának másik állandó munkatársával, Kurt Weill zeneszerzővel. 1928-ban bemutatták a Koldusoperát (Die Dreigroschenoper / Threepenny Opera) Berlinben a Theater am Schiffbauerdammban. Óriási, kirobbanó sikere lett a műnek, mely egyszerre opera, musical és operett, továbbá mindezek paródiája. Ez a siker mind mai napig tart.

Bár a Koldusoperát egyértelműen a Brecht–Weill pároshoz kötjük, nem szabad elfelejteni, hogy John Gay kreálta a karaktereket és a történetvezetéshez is ő adta az alapot.

Emlékezetes magyar világsiker

Psota Irén és Gábor Miklós
a Koldusoperában
Forrás: madachszinhaz.hu

A Koldusopera egy nagyon nehéz mű – abból a szempontból, hogy a művészek részéről hihetetlen koncentrációt igényel, így kiváló színészi gárda és virtuóz rendező szükségeltetik hozzá. A világ egyik legsikeresebb Koldusoperáját a Madách Színház mutatta be 1965-ben Ádám Ottó rendezésében, Psota Irén, Pécsi Sándor, Gábor Miklós és Kiss Manyi főszereplésével. Akkora sikere volt a darabnak, hogy európai turnéra is sikerült elvinni a magyar társulatot.

"A nemzetközi fesztivál legmeghökkentőbb sikere a budapesti Madách Színház bemutatója volt, az eredeti felfogásban előadott kitűnő Brecht-művel: a Koldusoperával. Hosszú idő óta nem tapasztalhattunk ilyen résztvevő és lelkes közönséget, hosszú idő óta nem hallottunk ennyi tapsot és nevetést a színházban. Kár, hogy a Koldusopera ma esti bemutatóját nem lehet itt megismételni; más olasz városoknak lesz majd alkalmuk élvezni ezt a kivételes előadást."
(Nazione Sera, Prato, 1966. október 24.)

Az előadásról készült felvételt  több komoly művészeti egyetemen használják Európában, sőt New Yorkban is, amikor Brechtet oktatják.

Régi idők Ubere

A sztori a londoni Sohóban játszódik. A koldusmaffia feje, a Kolduskirály Peachum és felesége, a hajdani prostituált Celia szomorúak, mert lányuk, Polly elhagyja a családi fészket és hozzámegy Bicska Maxihoz, a hírhedt és rettegett bűnözőhöz. Polly apja beköpi Maxit, s így elindul a hajsza, különböző helyekről jön nem várt segítség és nem várt árulás. Maxi börtönbe kerül, de megszökik onnan, barátja a rendőrfőnök szemet huny efölött – itt van egy enyhe homoszexuális utalás, miszerint a rendőrfőnök nem csupán régi barátja Maxinak, hanem szereti is őt. A sok kaland végén Maxi az akasztófán köt ki.

A sztorinak van egy érdekes, mai vonatkozása is: tulajdonképpen a sharing economy alapjait is lefektették. Egy átlagos munkanap után ugyanis bárki betérhet a Kolduskirály jelmezkölcsönzőjébe, ahol számos maskara közül kiválaszthatja a számára legmegfelelőbb koldusjelmezt, hogy abban szedjen össze némi keresetkiegészítést koldulással. Ügyvédtől a bolti eladóig mindenkit megtalálhatunk a kuncsaftok között - tisztára mint a mellékest uberezésből összeszedő 21. századi polgárok.

A brit nemzeti színháznak sikerült egy fantasztikus verziót színpadra állítania, ahogy azt a recept diktálja: virtuóz rendezővel, klasszis színészekkel és nagyszerű alkotó stábbal.

A darabot a wonder.land-et is jegyző Rufus Norris rendezte, aki szépen lassan kinövi magát az egyik legfontosabb színházrendezőnek - nem csupán Angliában, hanem a nemzetközi piacon is. Nem csoda, hogy a National Theatre annyira vigyáz rá. Norris büszkélkedhet Olivier Awarddal, Tony-jelöléssel a Broadwayn és megkapta az angol kritikusok díját is.

Bicska Maxi szerepében a magyar nézők által a Londoni rémtörténetekből és az Átmeneti üresedésből ismert Rory Kinnear tündököl.

Jegyeket 15 és 50 font közötti áron vehetünk.

Az előadás honlapja >>


Színházi ajánló sorozatunk korábbi részei >>

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Kultúra Jön a digitális Auschwitz – kik szabadították fel valójában a haláltábort?
Elek Lenke | 2025. október 12. 14:38
Ki szabadította fel Auschwitzot? Mi történt ott egyáltalán? Bár fotók és filmek fennmaradtak erről a szörnyű népirtásról, a túlélők száma egyre kevesebb. Hogy lehet minden tényt megőrizni az utókornak, és az őrzés mikéntje mennyiben tükrözi egy adott korszak álláspontját?
Kultúra Először üzent a friss irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai László
Imre Lőrinc | 2025. október 11. 14:12
Krasznahorkai László közösségi oldalán reagált a kitüntetésre.
Kultúra „A cenzúra nyomása fokozódott” – többezer tiltott könyvet száműztek az amerikai iskolákból
Privátbankár.hu | 2025. október 7. 14:59
Idén is elkészült a PEN America jelentése, ami az amerikai iskolákban leggyakrabban betiltott könyvek listáját is tartalmazza. 
Kultúra Most mindent felfed Angela Merkel? Ezért utazott Budapestre a volt német kancellár
Privátbankár.hu | 2025. október 1. 11:40
Angela Merkel saját könyve bemutatójára érkezett Budapestre. 
Kultúra Elhunyt Robert Redford, a magával ragadó hollywoodi színészikon
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 16. 14:45
A híres művész és a Sundance fesztivál alapítója 89 éves korában távozott.
Kultúra Kis városi oázisok hódítanak Bécsben
Bózsó Péter | 2025. augusztus 17. 15:16
Bécsben egyre népszerűbbek a Grätzloasen néven ismert, önkéntesek által épített apró „aszfaltoázisok” – fa teraszburkolattal, virágládákkal és ülőhelyekkel kialakított mini parkok, amelyek az utcák szélén hoznak zöldet és közösségi életet a város vérkeringésébe.
Kultúra Dínócsontváz és marsi meteorit – elképesztő összegekért keltek el a különleges leletek
Kenessei András | 2025. július 27. 17:24
Avagy: mennyit ér egy régi kavics? Mondjuk egy kicsit nagyobb méretű kavics, és ezért a szokásosnál egy kicsit nehezebb kavics. Meg, mondjuk, egy messzebbről érkezett kavics. Nem a szomszéd faluból, vagy a szomszéd országból, annál is messzebbről, de még a szomszéd kontinensnél is messzebbről. Nos? Kinek mennyit érhet? Mindez kiderülhetett idén júliusban, azon a New York-i árverésen, amelyet a Sotheby’s rendezett.
Kultúra Tovább erősödik a filmcenzúra Oroszországban: hajótöréshez hasonló katasztrófát emlegetnek
Elek Lenke | 2025. július 13. 17:38
Az orosz Állami Duma első olvasatban elfogadta a „hagyományos értékeket lejárató filmek” forgalmazási engedélyének megtagadásáról szóló törvényjavaslatot, bár a vita során nem volt egységes a képviselők álláspontja.
Kultúra Egy oltárkép is hazatalált, léptek az olasz hatóságok
Privátbankár.hu | 2025. július 7. 15:46
Az ellopott műkincsek visszakerültek.
Kultúra A háborús propaganda alapelvei – mit ismerjünk fel?
Bózsó Péter | 2025. július 5. 16:59
Anne Morelli belga történész A háborús propaganda alapelvei (Principes élémentaires de propagande de guerre) című, 2001-ben megjelent monográfiájában nem kevesebbre vállalkozik, mint hogy tíz pontban rendszerezze a modern háborús propaganda működésének szabályait.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG