TÁMOGASSA A FÜGGETLEN, MINŐSÉGI ÚJSÁGÍRÁST! TÁMOGASSON MINKET!
Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában
A kurtizánok tündöklése és nyomorúsága című Balzac-regényből Luca Francesconi által írt librettóval és zenével mutatja be a Trompe-la-Mort című operát a Párizsi Operaház március 13-án és tartja azt műsoron április 5-éig. Ez így önmagában is bőven elég lenne ahhoz hogy nagy izgalommal írjunk az előadásról, ugyanakkor a hab a tortáról még csak most jön: az egyik főszerepet nem más alakítja, mint Komlósi Ildikó.

Az élet túl rövid, jó opera pedig rengeteg van

Manapság nem potyognak úgy az égből az új operák, mint mint a műfaj aranykorában. Az új művek nem csak hogy ritkák, de eladni is nagyon nehéz őket: ezeket az előadásokat csupán a rendszeresen operába járó közönség nézi meg. Azok a nézők, akik évente egyszer vagy kétszer mennek el az  operába, ritkán jutnak el ezekre az előadásokra: évi 1-2 látogatással nem lehet sokkal ambiciózusabb céljuk annál,  hogy életük végére egy nagyjábóli képet kapjanak az opera alapjairól. Ők nem jutnak el sem a kevésbé ismert klasszikus művekig sem pedig a kortárs operákig. Ezt természetesen nem róhatjuk fel senkinek: az emberek egyszerűen nem élnek elég sokáig ahhoz, hogy elérjenek a célig.

Mikor egy operaház kedvezve a vájtfülű közönségnek bemutat egy ilyen produkciót, és ne adj‘ Isten valaki betéved az egyik ilyen előadásra, gyakran kuncogva, értetlenül üli végig, majd a szünetben pezsgővel a kezében nagy hangon ecseteli partenrének, mekkora zagyvaság az egész, és vajon mikor énekelnek már végre rendesen.

Erről persze nem tehet: ezekhez a zenékhez képzettség kell.  Sokan félredobják a kortárs zenei műveket, elintézik őket egy „szörnyű“ jelzővel. Olyan ez, mint amikor az ember a gourmet-fesztivál alatt megszökik a társaságból, hogy a közeli kifőzdében feltűnésmentesen betoljon egy borsófőzeléket, mert már nem bírja tovább a libamáj-bonbont.

Ki vállalja fel a kockázatot?

A kortárs műveket és az új opera-bemutatókat így leginkább kisebb fesztiválokon lehet látni, mintsem a nagy házakban, hiszen sokkal nehezebb őket eladni. Érdekes módon a libamáj-bonbonra sokkal könnyebben adnak ki nagyobb pénzeket az emberek... Sztárokat is csak nagy ritkán tudnak megfizetni ezekre az előadásokra. (Persze az operasztárok igazán megtehetnék, hogy ezeket a produkciókat pusztán a műfaj iránti elkötelezettségükből fakadóan, annak életben maradása érdekében megcsinálják még akkor is, ha elsajátításuk sokkal több gyakorlást és tanulást igényel, mint a klasszikus műveké. Halkan legyen mondva, de az operaénekesek nem egyszer megtapsolják ezeket a kottákat.)

Félreértés ne essék, az operaházak igenis foglalkoznak ezekkel a művekkel, saját kereteiken belül. Például a Magyar Állami Operaház mondhatni élen jár az ügyben. A múlt év elején bemutatták Aribert Reimann lenyűgöző Lear királyát (ami az operaház egyik legjobb előadása) és évről évre bemutatnak egy-egy új operát is. Ugyanakkor a kortárs zeneszerzők sem megbecsülve sem megfizetve nincsenek rendesen: gondoljunk csak bele, egy menő DJ egy 2-3 órás buliért százezer eurókat felmarkol, míg egy zeneszerző több éves kínkeserves munkáért kapja ennek a töredékét.

Persze az igazgatók sincsenek kedvező helyzetben, hiszen a mű ismerete nélkül kell évekre előre fizetni és tervezni a premiert, ami nem kis felelősség - nem csoda, hogy ódzkodnak tőle. Szóval az, hogy a párizsi opera sztárokat szerződtet, bemutat egy új darabot és azt hét alkalommal rögvest műsorra is tűzi, egy hatalmas hír.

Az új operát a méltán világhírű Luca Francescino jegyzi. Az 1956-os születésű zeneszerző a milánói konzervatórium után Karlheinz Stockhausen és Luciano Berio mentorálásával tanult. 1984-ben érte el az első nagy sikert, mikor 3 művét is beválogatták az amsterdami Gaudeamus International Composers Awardra. Onnantól mondhatni sikert sikerre halmoz, kis- és nagyzenekari művei és operái is nagyszerűek.

Egy kortörténetbe ágyazott szerelmi háromszög

Az új operáról nem sokat tudunk előre mondani, hiszen sem a darab librettóját sem zenéjét nem ismerhetjük. S így látatlanba nem is nagyon hivatkoznánk Balzac alapművére sem - hiszen gondoljunk csak bele, mennyi köze van az eredeti Carmennek az operaverzióhoz vagy A kaméliás hölgynek a Traviátához...? Alig valami.

A rend kedvéért: a Kurtizánok tündöklése és nyomorúsága az Emberi színjáték egyik legizgalmasabb s legkedveltebb regénye. Egy gyönyörű fiatalember, a más történetekből is ismerős Jacques Colin történetét meséli el, akibe beleszeret egy nála idősebb férfi és mindent megtesz a fiatalember érvényesülése érdekében, azonban a fiú olthatatlan vágyat érez Párizs leghírhedtebb kurtizánja iránt. De a könyv nem csupán egy izgalmas szerelmi háromszög, hanem egy nagyon érdekes kortörténet Párizs olyan szegleteiből, ahová ritkán kapunk betekintést.

Az egyik főszerepet, Asiét Komlósi Ildikó alakítja, akiről már beszéltünk korábban. Azóta annyi történt, hogy a művésznő kapott egy Kossuth-díjat és továbbra is elkápráztatja a magyar és a nemzetközi színpadok közönségét. Reméljük, hamarosan megérik neki egy magyar komolyzenei díj is.

A kortárs operák óriási színházi élményt adhatnak még akkor is, ha nem szívesen hallgatjuk őket az autópályán. Azért nem hallgatjuk őket, mert nem csupán szépek, hanem  hatnak is ránk. (Ezzel persze nem azt akarjuk mondani, hogy a klasszikus művek tetszelegnének, de azért egészen más a hatása ma egy Addio del passatónak, mint 150 évvel ezelőtt).

A színpadon a zene olyan érzelmeket jelenít meg, melyeket más műfajok nem tudnak megmutatni, ugyanakkor a valóságban ott vannak velünk. Vagyunk valamilyenek, amihez képest mondunk vagy cselekszünk valamit, amihez képest gondolunk vagy érzünk valamit. Ez az a hatalmas plusz, amit ezek a művek képesek megmutatni és ez az, amitől a közönség néha sokkot kap, mert túlságosan valódi.

Az előadás honlapja >> Jegyek 41 és 160 euró közötti áron kaphatóak.

Az Ön bizalma a mi tőkénk

A Privátbankár HITELES, MEGBÍZHATÓ és EGYEDI információkat kínál, most, a válság alatt és békeidőben is. Tényszerű, politikai és gazdasági befolyástól mentes, világos és érthető elemzéseket, amelyek segítenek a gazdasági, befektetési döntések meghozatalában.

Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon után, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: az Erste Bank személyi kölcsöne 32 418 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. A Cetelemnél 32 738 forint, a K&H-nál pedig 33 912 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Kultúra Szeretnénk, ha minden városban lenne egy helyi csoport - videóinterjú Nagy Emesével, a Heti Betevő alapító tagjával
Szarvas György | 2020. október 24. 06:37
A Világélelmezési Programnak ítélte oda 2020-ban a Nobel-békedíjat és az azzal járó 10 millió svéd koronát (345 millió forintot) a norvég Nobel Bizottság. A világszintű kezdeményezések általában akkor tudnak hatékonyan működni, ha helyi szinten vannak erős segítőik. Nagy Emesével, a Heti Betevő Egyesület alapító tagjával beszélgettünk.
Kultúra Másfél évtizede '56 teljesen hamisan összemosódik a jobboldali követelésekkel - videóinterjú Eörsi László történésszel
Szarvas György | 2020. október 23. 06:48
Eörsi László harminc év alatt gyakorlatilag feltérképezte az összes budapesti felkelőcsoport működését; a pesti és budai srácok történetének megírása után pedig záródarabként most jelenteti meg, "Külpesti srácok" címmel a külvárosok felkelőinek hősi történetét. A könyv októberben kerül a boltokba. 
Kultúra "Jó helyre került ez a mostani irodalmi Nobel-díj" - videóinterjú Gerevich András költővel
Szarvas György | 2020. október 17. 19:13
Louise Glück 77 éves amerikai költőnő lett 2020 irodalmi Nobel-díjasa – jelentette be a Svéd Királyi Tudományos Akadémia. Az indoklás így hangzik: „összetéveszthetetlen költői hangjáért, mely zord szépségével egyetemessé teszi az egyéni létezést”. Gerevich András költő, műfordítóval beszélgetünk. 
Kultúra Második hullám - nehéz helyzetbe kerülhetnek a kevesebb erőforrással működő magánszínházak
Szarvas György | 2020. október 17. 12:18
A Hatszín Teátrum az első vesztese a színházi élet szereplői közül, amely a járvány miatt ideiglenes bezárásra kényszerült. Tény, hogy a kevesebb tartalékkal, kisebb erőforrással működő színházak feladhatják, míg a nagyobbak a nézőszám esetleges visszaesésével számolhatnak.  
Kultúra Az üzleti életben is sok helyzetet le lehet fordítani a sakk nyelvére - videóinterjú Polgár Judittal
Szarvas György | 2020. október 11. 16:32
Október 10-én, szombaton rendezik meg hatodik alkalommal a Polgár Judit által alapított, és mára már nagy hagyománnyal bíró Világ-sakkfesztivált, amely a pandémia miatt idén az online térbe költözik. Ebből az alkalomból beszélgettünk a sakk nagymesterrel, arról, hogy ez az ősi játék miként segíthet kilépni a gyerekeknek a virtuális világból. 
Kultúra Megtudhatjuk, hol esett el nagyapa a nagy háborúban - videóinterjú Dr. Számvéber Norberttel
Szarvas György | 2020. október 4. 14:49
Bárki számára hozzáférhető, és így kutatható az I. világháborúban hősi halált halt, megsebesült, vagy éppen hadifogságba esett magyarországi katonák adatbázisa az interneten. A katonahoseink.militaria.hu oldalt a héten mutatták be Budapesten, a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeumban. A részletekről kérdeztük az intézmény igazgatóját. 
Kultúra A szembenézés mindig nagyon nehéz - videóinterjú Oláh Judittal, a Visszatérés Epipóba rendezőjével
Szarvas György | 2020. október 3. 16:58
A szocialista Magyarországon működött egy különleges nyári tábor, Epipo, ahova sok gyerek szeretett volna eljutni. Mesébe illő szerepjátékok, titkos nyelv és varázslat várta a táborlakókat. A karizmatikus vezető bűvkörébe vonta a gyerekeket, annak ellenére, hogy a játékokat megalázás és titkolt abúzus árnyékolta be. A film rendezője, Oláh Judit újra találkozik egykori társaival, hogy megértsék, hogyan él bennük Epipo, ez a zárt, misztikus és titkokkal terhelt világ. A film október elsejétől az HBO csatornán megtekinthető.  
Kultúra "Az elvágyódás akadályozta, hogy a helyén kezeljük Budapestet" - videóinterjú Saly Noémi várostörténésszel
Szarvas György | 2020. szeptember 26. 19:01
Idén tizedik alkalommal rendezték meg a Budapest100 programot, melynek keretében ismét megnyíltak a nagyközönség előtt a főváros hajdanvolt patinás bérházai. Az esemény kapcsán többek között a város rejtett értékeiről,de arról is beszélgettünk Saly Noémi várostörténésszel, hogy a városvezető sétákra nem a turisták, hanem a Budapestre kíváncsi városi bennszülöttek mennek el, ami nagyon jó. 
Kultúra "A járvány miatt egyes prémium tételekből kevesebb készül" - videóinterjú Laposa Zsófia borásszal
Szarvas György | 2020. szeptember 20. 06:37
Mi történik akkor, ha a szüretelő brigád valamelyik tagjának pozitív lesz a COVID-tesztje, milyen lesz az idei termés, különös tekintettel a hosszú vénasszonyok nyarára, és mi lesz a polcokon sorjázó üveg borokkal, ha megint karanténba kényszerülünk - ezekről a témákról és még sok minden másról beszélgettünk az egyik legnevesebb badacsonyi borászat, a Laposa Birtok borászával. 
Kultúra Milyen a valóban jó élet? Nem biztos, hogy boldog, és biztos, hogy nem könnyű
Privátbankár.hu | 2020. szeptember 13. 18:40
Egy új kutatás arra jutott, hogy az emberek sokkal többre értékelik, ha az élet váratlan fordulatokban gazdag - akkor is, ha azok nem mindegyike örömteli.
Friss
hírlevél