7p

Folyamatosan érkeznek az elborzasztó hírek az újra tálib uralom alá kerülő Afganisztánból. Lassan már remény sincs arra, hogy a nők számára biztosított jogokat, amelyekkel az afgán lányok és asszonyok az elmúlt húsz évben valamelyest élni tudtak, a hatalomra került tálibok meghagyják. Sárközy Miklós Közel-Kelet szakértő, a Károli Gáspár Református Egyetem oktatója ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy az ország fejletlen, déli tartományaiban élők számára kevésbé idegen ez a fajta jogkorlátozás, ez elsősorban azok számára valódi tragédia, akik a modernebb északi országrészben élték meg az elmúlt húsz évet.

A cikk eredetileg laptársunk oldalán, az eletforma.hu-n jelent meg.

Elsősorban azt kell megértenünk, hogy amióta Afganisztán, mint ország létezik, nincs egységes afgán női sors. Nincs egyféle afgán nő sem, szélsőséges különbségek vannak életmódban, kultúrában. Gyakorlatilag mindenben, ami az élet kereteit jelenti ebben a közép-ázsiai országban. Gyökeresen más életet folytat a törzsi, alapvetően elmaradott, már-már középkori viszonyok között élő kandahári lány, vagy asszony, mint az (esetleg) amerikai iskolában végzett, nyelveket beszélő, dolgozó, magát eltartó kabuli, városlakó nő – vázolja föl Sárközy Miklós a tágabb afganisztáni viszonyokat.

Sárközy Miklós. Fotó: privatbankar.hu
Sárközy Miklós. Fotó: privatbankar.hu

Ne feledjük, hogy Afganisztán esetében a világ egyik legszegényebb országáról beszélünk, mely nem is organikus módon jött létre. A nagyhatalmi akarat alkotta meg: a cári Oroszország és a világbirodalmi státuszra törő Anglia ütközőállamként hozta létre a térség népeinek, országainak féken tartása céljából, a régiós egyensúly-politikát érvényesítve. Gyakorlatilag afgán államiság csak a 18. század közepe óta létezik.

Ahogy a szakértő fogalmaz, afgán nemzetről is nehéz lenne beszélni. Az ország legnagyobb, és egyben meghatározó etnikuma a népesség 42 százalékát kitevő pastuk, a „fennmaradó” 58 százalék pedig tadzsikokból, üzbégekből, hazarákból és még vagy tucatnyi egyéb nemzeti és vallási kisebbségből rekrutálódik.

Középkori viszonyok, elmaradt modernizáció, kezdetleges államiság

Ami azonban a leglényegesebb, a nők életére és sorsára is alapvetően kiható tényező, hogy Afganisztánban nem játszódott le egy olyan fajta, a nyugati mintákat követő modernizációs folyamat, mint, ami megtörtént például Iránban a sah uralkodása idején, vagy Atatürk alatt Törökországban.

Nem épült ki egy, az ország alapvető infrastrukturális igényeit kielégítő közúti és vasúti hálózat. Az egységes állami intézmények csak nyomokban léteztek, közoktatásról, gyermek és anyavédő intézkedésekről és intézményekről pedig még beszélni sem lehet.

Nyugati értelemben vett városiasodásról gyakorlatilag csak Kabul, a főváros esetében beszélhetünk (pár nagyobb városban még rálelhetünk a városiasodás kezdetleges nyomaira).  Az ország északi, Szovjetunióval határos sávja a fejlettebb térségek közé tartozott, viszonylagos nyugatias értékekkel és életlehetőségekkel, míg a déli, Pakisztánnal és Indiával határos rész esetében egy rendkívül fejletlen, szegény, elmaradott, értékeit tekintve pedig a középkori viszonyokra emlékeztető országrésszel kell szembesülnünk.

Afganisztánban máig a lakosság nyolcvan százaléka falun él, vagy nomád,  a 38 millió afgán polgár húsz százaléka városlakó csak.

Ez az észak-dél ellentét, megszórva néhány kezdetleges városi centrummal aztán alapvetően meghatározta a nők életét is a térségben – teszi hozzá.

A ’79-es szovjet megszállás sem változtatott alapvetően a képleten. Az északi részeken és természetesen Kabulban, ahol erre a lakosságban volt fogadókészség, lezajlott egy alapvetően szovjet típusú modernizáció. Iskolák, kórházak épültek, a nők tanulhattak, dolgozhattak, nem volt kötelező a hidzsáb; a viszonylagos szabad élet feltételei biztosítva voltak.

Dél-Afganisztánra azonban a szovjet megszálló erők soha nem tudták igazán kiterjeszteni hatalmukat, ami egyszersmind azt is jelentette, hogy az a középkorias élet, amit addig ott a nők éltek, nem változott.

A térségben viszont a szovjet erők folyamatos szőnyegbombázásokat hajtottak végre, ami pedig még mélyebbre lökte a déli országrészeket, szegénységet hozva újra a vidékre.

Talibán: ellentmondásos rendet teremtettek

Tulajdonképpen a ’89-es szovjet kivonulást követő több éves polgárháború alapozta meg a tálibok '96-os hatalomra jutását, hiszen addigra már a 15 évnyi háborús viszonyokba az emberek valóban belefáradtak.

Egyfajta össznépi igény volt arra, hogy legyen béke, de legfőképpen legyen rend. Ezt a rendet biztosította, még ha ellentmondásos körülmények között is, a talibán – fogalmaz Sárközy.

A Kandahár központú déli térségből érkező talibán hozta magával a vidékre jellemző értékeket. A legszegényebb középkori körülmények és nomád, félnomád viszonyok között, gyakran a határos pakisztáni menekülttáborokban élő, és onnan hazajövő népesség nem különösebben ódzkodott a tálibok kemény kezű kormányzásától, addigi életük is hasonló körülmények között zajlott.

A tálibok azoknak a térségeknek és az ott élőknek okoztak tragédiát, akik már valamelyest hozzászoktak a szabadabb, nyugatias élethez (és ez etnikailag is meghatározható volt), mint az üzbégek, tadzsikok, hazarák, kabuliak.

Az 1996 és 2001 közötti tálib uralom alapvetően a harcos férfiak ethoszának érvényesülését jelentette. A tálibok által erőszakkal burkába (egész testet lefedő, arcot is elfedő viseletbe) kényszerített afgán nők számára pedig a hagyományos, muszlim értékek követését írta elő – mondja.

Ebbe pedig egyáltalán nem fért bele olyan alapvető dolgok művelése, mint az egyetemi tanulmányok, a munka. A talibán nem vette jó néven, ha egy nő ki volt sminkelve, színes zoknit hordott, vagy éppen zenét hallgatott. Extrém példa, de egyszerűen prostituáltnak tekintették azt a nőt, aki kirúzsozva csak kinézett a szobája ablakából. Ezért már halálbüntetés vagy csonkítás járt, a tálibok által túlhangsúlyozott hudúd (büntetőjogi elrettentő ítéletek) szellemében.

Tragédia az északon élőknek

A tálibok mindezeket a szigorú előírásokat saját magterületükön, a déli országrészekben könnyűszerrel tudták érvényre juttatni, hiszen mindez a helyi (nő)lakosság általánosan vallott és követett értékrendjével rokon volt.

A tragédia ott történt (északon és a nagyvárosokban, Kabulban), ahol a női népesség már egy nyugatiasabb életmódot is megtapasztalt, számukra a saría egyáltalán nem volt „magától” értetődő.

Ezért is kérdéses, hogy a mostani, második tálib hatalomátvétel, mit hoz Afganisztánnak és az afganisztáni nőknek – mondja Sárközy.

A város és a városi lakosság megtapasztalta  a lazább életet, életmódot az elmúlt 20 év során, a korábbi tálib uralom alatt megéltek miatt pedig úgy érzik, hogy semmi biztosíték arra, hogy ez így is marad.

Semmifajta védőpajzsa nincs a szekuláris értékeknek. A tálib vezetők pedig továbbra sem mutatnak semmifajta nyitottságot a nők irányában. Összehasonlításképpen: még Iránban is, amelyik szintén egy konzervatív, gyakorlatilag teokratikus (muszlim) állam, még ott is magas, állami, gazdasági pozíciókat töltenek be a nők.

Ez Afganisztánban elképzelhetetlen, talán még a mostani kaotikus állapotok elmúltával is. A figyelmeztető jelek pedig már érkeznek: a női egyetemi oktatók már nem járnak be dolgozni, a heráti egyetemről haza küldték a női hallgatókat, egyre-másra hallani női írók, filmesek meneküléséről.

Félő, hogy a kiteljesedő tálib uralom az egész kulturális, művészeti életet bedarálja majd.

Az írás eredetileg az életforma.hu oldalán jelent meg.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Ritka kellemetlen hír érkezett Németországból
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 8. 13:13
Ezért vannak bajban a cégek.
Makro / Külgazdaság MNB-botrány: újabb részletek derültek ki
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 8. 12:49
Több ezer német lakást vásárolt a jegybanki alapítvány lengyel cége tavaly.
Makro / Külgazdaság Hihetetlen, hogy mennyit költ a kormány az adósságok kamataira
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 8. 12:05
2726 milliárd forintot fizetett az állam az év első hét hónapjában az adóssága kamataira.
Makro / Külgazdaság Akár olcsóbb is lehetne a tankolás szombattól
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 8. 10:58
A nagykereskedelmi ár biztos csökken.
Makro / Külgazdaság Megígérték a bankok, hogy mindenki visszakapja a pénzét
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 8. 10:09
Hiba volt duplán levonni a pénzt.
Makro / Külgazdaság Sokkoló adat érkezett a magyar inflációról
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 8. 08:30
4 százalék felett maradt az infláció.
Makro / Külgazdaság Türelmetlenek a németek a vámmegállapodás miatt
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 7. 14:16
Az amerikai-európai vámmegállapodás mielőbbi életbe léptetését sürgeti a német autóipar szakmai képviselete.
Makro / Külgazdaság Szomorkodhat a magyar gazdaság: rossz hírek érkeztek
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 7. 13:23
Júniusban csökkent a német ipari termelés.
Makro / Külgazdaság Trump száz százalékos vámot vetne ki a chipekre és félvezetőkre
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 7. 07:22
Donald Trump amerikai elnök szerdán bejelentette, hogy az Egyesült Államok „körülbelül 100 százalékos” vámot vet ki az importált félvezető chipekre, hozzátéve, hogy a chipgyártók elkerülhetik a vámot, ha befektetnek az amerikai gyártásba.
Makro / Külgazdaság Milorad Dodik elhagyta Budapestet, nem maradt itt politikai menekültként – derült ki a Kormányinfón
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 6. 18:01
A boszniai Szerb Köztársaság volt elnöke, Milorad Dodik elhagyta Magyarországot, nem kapott politikai menekült státuszt.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG