A foglalkoztatottak júliusi 7,1 százalékos bruttó átlagkereset növekedése meghaladta a 4 százalékos elemzői konszenzust - mondta Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető elemzője, aki 3,1 százalékot prognosztizált. A növekedés oka, hogy az egészségügyi dolgozóknak júliusban egyösszegű kompenzációt fizettek ki 13 800 forint értékben, emellett januárig visszamenően részesültek a béremelésben. Ezzel talán nem számoltak az elemzők - tette hozzá.
A költségvetési szférában a közfoglalkoztatottak bérével együtt 0,9 százalékkal, anélkül 8,1 százalékkal nőttek a bruttó bérek a júniusi 3,5 százalékos érték után.
Suppan Gergely, a TakarékBank senior elemzője szerint is a várakozásokat lényegesen meghaladva nőttek 7,1 százalékkal a bruttó bérek júliusban a júniusi 4,1 százalék után, míg a nettó bérek növekedése 4,4 százalékos volt, ami az infláció miatt 1,3 százalékos reálbércsökkenést eredményezett.
Ha a közfoglalkoztatottak bérének torzító hatását kiszűrjük, mind a versenyszférában, mind a költségvetési szférában az inflációt meghaladó mértékben nőttek a nettó reálbérek, a családi adókedvezmény nélkül is - magyarázta az elemző.
A versenyszférában 9,2 százalék volt a növekedés az előző havi 7,2 százalék után, míg a rendszeres (bónuszoktól megtisztított) emelkedés 8 százalék a júliusi 7,3 százalékhoz képest. A versenyszféra nettó bérei 6,1 százalékkal emelkedtek, ami minimálisan haladja meg a júliusi 5,8 százalékos inflációt.
A költségvetési szférában a közfoglalkoztatottak bérét nem számítva 6,4 százalékkal nőttek a nettó bérek, ami szintén kissé meghaladja az infláció mértékét. A teljes jelentés >>>
Az év egészében a bruttó keresetek várhatóan 5,5 százalékkal nőnek majd, a nettó bérek a jelenlegi 4,4 százalékos növekedés után éves átlagban lefelé csúszhatnak - mondta Kondrát.
Lerántotta a leplet: ezzel zsebelte be az idei díjakat az Erste profija
A magyar sztori jó és a forint erősődésén keresztül megfelelő dezinflációs folyamatok indultak el
