Gyors visszatekintés: Theresa May miniszterelnök a kormányzó Konzervatív Párt októberben tartott éves kongresszusán jelentette be, hogy a kormány az idén már nem, de legkésőbb a jövő év első negyedévének végéig aktiválja a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyét. Ez a cikkely szabályozza - és aktiválása hivatalosan el is indítja - a kilépési folyamatot. Theresa May annak idején kiemelten hangsúlyozta, hogy a cikkely aktiválása az ő személyes döntési jogkörébe tartozik, és e döntéséhez nem kell előzetes parlamenti jóváhagyás, miután a brit EU-tagságról június 23-án rendezett népszavazáson a választók többsége arra voksolt, hogy az Egyesült Királyság lépjen ki az Európai Unióból.
Lehet, hogy tévedett
Ezt az álláspontot azonban a brit parlament kikezdhetetlen döntési szuverenitásának elsőbbségét vallók jogilag megtámadták a londoni felsőbíróság előtt. Az első fokon eljáró bírói fórum egy hónappal ezelőtti végzésében a keresetet beterjesztőknek adott igazat, kimondva: a brit parlament szuverén jogkörébe tartozik a döntés az EU-tagságot megszüntető folyamat elkezdéséről.
A legfelsőbb bíróság várhatóan január második felében hozza meg döntését az ügyben, és ha fenntartja a felsőbíróság november eleji végzését, az elvileg azt is jelentheti, hogy nem lesz tartható az 50. cikkely aktiválására a jövő év első negyedének végében kijelölt határidő, és így csúszhat a brit EU-tagság megszűnésének időpontja is. Az 50. cikkely kétévi tárgyalási időtávot határoz meg, vagyis a brit kormány által kidolgozott eredeti menetrend alapján az Egyesült Királyság 2019 első negyedévének végéig lépne ki az EU-ból, nagy valószínűséggel akkor is, ha addigra nem sikerül elérni új, végleges megállapodást a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatrendszer szabályairól.
Vészkiáltás? A Brexit-tárgyalásokért felelős brit miniszter szerint London megfontolná, hogy a brit EU-tagság után is hozzájáruljon az EU költségvetéséhez. Részletek >>>
Nem hátrál meg
Theresa May miniszterelnök azonban már közvetlenül a felsőbírósági végzés után arról tájékoztatta Nagy-Britannia legfontosabb EU-partnereit, hogy a brit kormány szerint továbbra is tartható a kilépési folyamat elindítására kidolgozott menetrend, és London nem módosította az 50. cikkely aktiválásának menetrendjét.
A legfelsőbb bíróság a fellebbezés napirendre vételét bejelentő közleményében külön hangsúlyozta, hogy a fellebbviteli eljárás tárgyát nem a brit EU-tagság megszűnésével összefüggésben felmerült politikai kérdések képezik.
Drasztikus személyi változások lépnek életbe a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) felsővezetésében október 1-jétől. 
