A gazdasági szankciók csak ritkán érik el a kívánt hatást, az olyan központosított gazdaságok pedig, mint amilyen az orosz is, egyenesen profitálhatnak belőle - hangsúlyozta Dirk Ulbricht, a német DIW Berlin (Deutsches Institut für Wirtschaftsforschung) szakértője a dpa hírügynökségnek adott interjúban.
A szakértő rámutatott, már most tisztán látszik, hogy az ukrajnai válság miatt elrendelt szankciók az eredeti szándékkal ellentétes hatást értek el: fegyveres konfliktus alakult ki, Vlagyimir Putyin helyzete pedig megszilárdult.
Nem adják a Krímet
Hangsúlyozta: az Oroszország ellen elrendelt szankciók eleve kudarcra vannak ítélve. Egyszerűen nem alkalmas eszköz arra, hogy a kívánt irányba lehessen terelni vele az orosz politikát. Elképzelhetetlen, hogy Oroszország emiatt adná fel a Krím félszigetet, vagy leállítaná a fegyverszállításokat a kelet-ukrajnai szeparatista erőknek - mondta.
Nincs arra példa a történelemben - mutatott rá a DIW szakértője - hogy valaha is hatékonyan lehetett volna szankciókat alkalmazni egy Oroszország nagyságrendű állammal szemben. A szankciók még Észak-Koreában és Iránban sem érték el a kívánt hatást, Kuba pedig már több mint öt évtizede dacol az Egyesült Államok gazdasági bojkottjával.
Semmi haszon?
Az olyan központosított, autoriter rendszerek, mint amilyen az orosz, egyenesen profitálhatnak is az ellenük hozott szankciókból. Az egyoldalúan nyersanyagexportra támaszkodó orosz gazdaság egyébként is válság felé tartott, amit most nem csak hogy rá lehet fogni a szankciókra, de a összetartás megerősítésével még ki is lehet használni.
A szankcióknak eddig még semmiféle politikai haszna nem volt, gazdasági kárt viszont már okozott - szögezte le.
Több európai ország esetében is hasonló tendenciák jelentek meg. 
