Mohammad bin Szalman

Négy hónappal azután, hogy – az amerikai és a török titkosszolgálatok egybehangzó álláspontja szerint – személyesen adott utasítást egy újságíró feldarabolására, a szaúdi koronaherceg (MbS) az elmúlt napokban körutat tett Pakisztánban, Indiában és Kínában.

Ezen három állam kormányzata csendben maradt az egész világot megrázó esemény idején, és az úttal MbS bizonyíthatta mind belföldön, mind a Nyugat felé, hogy nem lett egy kivetett pária, adott esetben pedig legitimen el tudja majd foglalni a szaúdi trónt. Az útra rendkívül feszült politikai helyzetben került sor, hiszen egy Kasmírban elkövetett brutális merénylet miatt Pakisztán és India egy újabb háború szélére sodródott és az elmúlt órákban már a pakisztáni kórházak is utasítást kaptak egy esetleges konfliktusra való felkészülésre.  Ezzel kapcsolatban érdemes emlékeztetni arra, hogy míg India ígéretet tett arra, hogy nem használ nukleáris fegyvert egy konfliktus kezdetén, addig a pakisztáni katonai doktrína leszögezi, hogy egy indiai támadás esetén nem fog habozni taktikai nukleáris fegyvert bevetni a jóval erősebb hagyományos fegyverzetű indiai hadsereg ellen.

Szaúdi-pakisztáni tengely

Míg Budapest pár napja egy 32 éves külügyi államtitkárt küldött ki az amerikai külügyminiszter reptéri fogadására, Pakisztánban és Indiában az országok első emberei siettek a reptérre a herceg üdvözlésére. Pakisztánban a látogatás napját ünnepnappá nyilvánították. Iszlámábádban a herceg 20 milliárd dollár értékben írt alá szerződéseket egy olyan országban, amely jelenleg az elmúlt 40 év 13. IMF segélyprogramját tárgyalja a düledező pénzügyi rendszer megtámasztására. Rijád az elmúlt hónapokban már amúgy adott is hatmilliárd dolláros gyorssegélyt Pakisztánnak.

A hercegnő új bevetése

Egy korábbi kétoldalú megállapodás szerint egy szaúdi politikai krízis esetén a pakisztáni katonaság vonul be a királyságba, hogy megvédje Mekka és Medina szent városait és megőrizze a szaúdi területi integritást. Az elmúlt időszakban Pakisztán már dobott át csapatokat a királyság területi védelmére. Figyelemre méltó viszont, hogy a mostani látogatás alkalmával a herceg további csapatokat kért a „terror-ellenes küzdelemhez”. A két fanatikus iszlamista kormányzat amúgyis jól megérti egymást – Pakisztán a keresztényüldözés központja a világon, ahol jelenleg csaknem száz keresztény sínylődik börtönben istenkáromlás miatt és tavaly legalább 28 keresztényt gyilkoltak meg vallási okokból iszlamisták. Indiában és Kínában a herceg 10-10 milliárd dolláros befektetéseket ígért az ottani energiaiparba.

MbS a Nyugat felé is próbál pozitív üzeneteket küldeni, így a napokban dőlt el, hogy egy hercegnőt küldenek nagykövetnek Washingtonba. Igaz, nem akárkiről van szó, hiszen a hölgy annak a Bandar bin Szultannak a lánya, aki 1983 és 2005 között (!) vezette Rijád washingtoni nagykövetségét, azután pedig 10 éven keresztül a Nemzetbiztonsági Tanács főtitkára volt. Bin Szultan olyan mélyen be volt ágyazva a washingtoni nagypolitikába, hogy Bob Woodward oknyomozó könyve (Plan of Attack) szerint George W. Bush elnök előbb értesítette őt 2003-ban Irak megtámadásáról, mint saját külügyminiszterét, Colin Powellt.

Káncz Csaba jegyzete