A folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg nagy mértékű javulására számít a szakértő

774 millió euró deficit keletkezett a folyó fizetési mérlegben az első negyedévben, ami jelentős, 1386 millió euró javulás az egy évvel ezelőttihez képest. A tőkemérleggel együtt a külfölddel szemben 349 millió euró nettó finanszírozási igény keletkezett az egy évvel korábbi 479 millió euró deficittel szemben. A szezonális hatások kiszűrésével a külső finanszírozási igény 1131 millió euró volt, a negyedéves GDP mínusz 2,5 százaléka – idézi fel a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által délelőtt közzétett számokat Suppan Gergely, az MBH Bank vezető elemzője.

A szakember rámutat, a külkereskedelmi mérleg javulását tükrözve érdemben, 835 millió euróra csökkent az áruk egyenlegének hiánya az egy évvel ezelőtti 2769 millió euró deficithez képest. Az áruk egyenlegének markáns javulását részben az energiaárak zuhanása miatt javuló cserearányok, részben a visszaeső belső kereslet okozta, hozzájárulva az import csökkenéséhez. Az idegenforgalom és szállítási szolgáltatások folytatódó helyreállása miatt a szolgáltatások egyenlegének többlete 1623 millió euróról 2079 millió euróra emelkedett. A folyó fizetési mérleg javulást azonban lassította, hogy mind az elsődleges jövedelmek, minid a másodlagos jövedelmek hiánya jelentősen emelkedett – figyelmeztet.

A bruttó külső adósság 118,96 milliárd euróra nőtt (a GDP 69,2 százaléka) az egy évvel ezelőtti 98 milliárdról, míg tulajdonosi hitelekkel számolva 161,4 milliárd euróra az egy évvel korábbi 137,4 milliárdról. A nettó külső adósság 26,97 milliárd euróra, a GDP 15,7 százalékára nőtt az egy évvel ezelőtti 18,6 milliárdról (a GDP 8,4 százaléka), míg a tulajdonosi hitelekkel együtt 34,5 milliárdra a tavalyi első negyedévben mutatott 26,4 milliárdról – sorolja Suppan Gergely.

Az elemző arra is emlékeztet, tavaly összesen 13,7 milliárd euróra nőtt a folyó fizetési mérleg hiánya az egy évvel korábbi 6,25 milliárdról, a GDP arányában pedig 8,1 százalékra az előző évi 4,1 százalékról, amit a cserearányromlás okozott, mivel önmagában az energiaegyenleg hiányának növekedése 9,8 milliárd euróval rontotta a külső egyensúlyt. A tőkemérleggel együtt számolva a külső finanszírozási igény 2,3 milliárd euróról 10,3 milliárd euróra emelkedett, azaz a GDP 1,5 százalékáról a GDP 6,1 százalékára.

Az MBH Bank elemzője azt is feleleveníti, hogy az orosz–ukrán háború miatt tavaly a meredeken emelkedő energiaárak miatt szignifikánsan romlott a cserearány, ami érdemben rontotta a külső egyensúlyt. Másfelől a külső kereslet is bizonytalanabbá vált a főbb exportpiacainkon a vásárlóerő romlása miatt, azonban az akut energiaválság nem következett be. Az idegenforgalom határozott helyreállása ugyanakkor javította a szolgáltatások egyenlegét. Úgy jósolja, a következő években ismét javulhat a folyó fizetési mérleg egyenlege, döntő részben a tavalyi átlagokhoz képest meredeken visszaeső energia- és energiahordozóárak miatt, aminek hatására a cserearányjavulás önmagában 8,5-9 milliárd euróval javíthatja a külső egyensúlyt, a visszaeső fogyasztás, az energiamegtakarítás (részben az enyhe télnek is köszönhetően), valamint a napenergia-termelés súlyának növekedése a hazai energiatermelésben jelentős mértékben csökkentheti az importot, így a javulás ennél erőteljesebb is lehet. Az áruforgalom, valamint az idegenforgalom további fokozatos helyreállása szintén hozzájárulhat a külső egyensúly javulásához, miközben új exportkapacitások üzembe helyezése adhat lökést az exportnak, így a folyó fizetési mérleg javulása jelentős lehet – véli Suppan Gergely, aki hozzáteszi, a tőkemérleg pedig az uniós források várható lehívásának köszönhetően ugorhat meg a következő években, így átmeneti emelkedés után folytatódhat a külső adósság leépülése. Idén 4-4,3, jövőre 2-2,5 milliárd euró hiányra számítunk a folyó fizetési mérlegben, azonban a javulás akár ennél nagyobb mértékű is lehet, míg a következő években újra többletet mutathat a folyó fizetési mérleg. Így idén a folyó fizetési mérleg hiánya a GDP 2,1 százalékára mérséklődhet, a tőkemérleggel együtt a külső finanszírozási igény pedig az egyensúlyi szint közelébe csökkenthet, azonban a következő években a visszatérhet a külső finanszírozási képesség többlete, ami lehetővé teszi a külső adósság nominális csökkentését is.

A külső egyensúly javulása kulcsfontosságú a kockázati megítélés, így a várható további kamatcsökkentések szempontjából, így az egyensúly további javulása lehetővé teszi az egynapos betéti gyorstender kamatának további fokozatos mérséklését is. A javuló külső egyensúly támaszt adhat a forintnak, ellensúlyozva a kamatcsökkentések hatását – zárja elemzését az MBH Bank szakértője.