4p
Az elmúlt napokban elemzések láttak napvilágot, hogy milyen alulértékelt a török líra. Magas kamata miatt imádják azt a valutát, miközben a forint majdnem ugyanolyan alulértékelt, csak senkit nem érdekel, mert nincs kamata. A mi gazdaságunknak viszont gondot okoz, hisz szárnyal ugyan az export, de a munkaerőhiányt és a bérlemaradást jórészt ennek köszönhetjük.

Többször vizsgáltuk a forint értékeltségét különböző tényezők alapján, most egy viszonylag objektívnek nevezhető forrást, az OECD statisztikáját nézzük meg, hogy melyik országban milyen az árszínvonal, hogy alakul a többiekéhez és az átlaghoz, és ennek alapján következtethetünk a valuta értékeltségére is, már persze ha van saját valuta. Az eurózóna tagállamai értelemszerűen más tészta, náluk már nincs le-, vagy felértékelés, legfeljebb infláció vagy defláció módosíthat a helyzeten, de velük is foglalkozunk, különösen a fejlettségben hozzánk közelállókkal.

Módszertan

A statisztika úgy készül, hogy egy adott időszak valutaárfolyamai mellett megvizsgálják, melyik országban mekkora az árszínvonal egy adott fogyasztói kosár alapján, és ezeket vetik össze. A statisztikában több év szerepel, mi értelemszerűen a legfrissebbet, a tavalyit vesszük alapul. Az OECD átlagát tekintették 100 százaléknak, és ehhez viszonyultak az egyes országok adatai. Összehasonlításra tökéletes, ráadásul a mi munkaerőnk számára a leginkább célországnak tekintett Ausztria és Németország adata 100 illetve 98 százalék, Angliáé 106, de tavaly óta esett a font, így most az is 100 körül lehet.

Az utolsók

Nézzük ezek után a konkrétumokat, kik vannak a legmélyebben, kik a legolcsóbbak. A tabella alján Lengyelország tartózkodik 50 százalékkal, vagyis a lengyel árszínvonal fele az osztrákénak, ezek alapján a zloty a legalulértékeltebb valuta. A következő a sokat vizsgált Törökország, ahol az adat 51 százalék. Ez roppant módon izgatja a befektetőket, hisz a török kamat magas, szívesen keresnek hát okot, miért kéne a lírának erősödnie. Két ellenérvet lehet mondani: a magas inflációt, és a tavalyi puccs óta meglévő külföldi bizalomvesztést.

Jöjjön a harmadik versenyző, Mexikó, 52 százalékkal. A peso árfolyama viszont kizárólag a dollárhoz képest értékelhető, és vélhetően a nagy, gazdag északi szomszédhoz képesti gazdasági lemaradás magyarázza a valuta alulértékeltségét. Azonban Mexikó után mi magunk következünk: Magyarországon tavaly 54 százaléka volt az árszínvonal az OECD átlagnak, egyúttal az osztráknak, 55 százaléka a németnek. Ez indokolatlanul kevésnek tűnik, de hogy mennyire, azt akkor látjuk, ha megnézzük a hozzánk hasonló fejlettségűek számait.

Fölöttünk a rés

Utánunk máris egy nagy ugrás van: a csehek következnek 60 százalékkal, ami hozzájuk képest kapásból 11 százalékos forint alulértékeltséget jelent. A szlovákok 61, a lettek 62 százalékkal következnek, majd Chile jön 65 százalékkal, utána Észtország 68-al, Portugália 73-al, Szlovénia 74-el, Görögország 77-el.  A spanyoloknál 83, az olaszoknál 91 az adat, a fejlett nyugat-európai országoknál 100 körüli a szint. Fölfelé Európán belül Finnország lóg ki 114-es adattal, Svédország 119-es, Dánia 122-es, Izland 132-es, Norvégia 136-os, Svájc 144-es adattal. Az utolsó kettőről közismert, hogy a norvég valuta az olaj miatt van az égben, a svájci frank pedig a korábbi mánia miatt, idén azonban gyengült már.

Mi lenne a reális?

Nézzük ezek után, hogy a hozzánk hasonló fejlettségűekkel összehasonlítva hol lenne a forint helye. A kelet-európai társak mellett Portugália és Görögország lehet összehasonlítási alap, mindkettő pontosan egyenlően fejlett velünk vásárlóerő-paritáson számolva, de Görögország „házon”, azaz eurózónán belül túlértékelt, így azt nem vesszük figyelembe. Így a 60 és 73 közötti adatok lennének reálisak, ez alapján árszínvonalunknak 11-35 százalékkal kellene magasabbnak lennie euróban, azaz a forint 11-35 százalékkal alulértékelt. A reális érték ezek szerint 230 és 275 között lenne eurónként.

Euró/forint, 10 év

Amint láthatjuk, az elmúlt évtizedben volt már ezeken a szinteken a forint, és közben nem is volt túl nagy infláció, nyugodtan lehetne erősebb újra, és így mindjárt nagyot ugranánk a bérfelzárkózásban.

A dollár

Még egy érdekesség: sokan nem értik, miért gyengül a dollár. Nos, tavaly 113 százalék volt az amerikai árszínvonal, most alacsonyabb már a dollár az euróhoz képest, mint tavaly bármikor, így jóval közelebb lehetünk a 100-hoz, de ezek alapján nyugodtan gyengülhet, akárcsak az angol font. Persze a dollárra, mint világvalutára sok más tényező is hat, de hogy alulértékelt lenne, azt nem mondhatjuk.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Kellemetlen csapást vihetett be Ukrajna Oroszországban
Privátbankár.hu | 2026. július 6. 17:46
A határtól messze találtak el egy célpontot.
Makro / Külgazdaság Pénteken jöhet jó hír a Magyar-kormány számára
Privátbankár.hu | 2026. július 6. 15:47
Az EU-s pénzügyminiszterek üléséről jöhet jó hír.
Makro / Külgazdaság Van, akinek egyre jobban fáj az erős forint
Privátbankár.hu | 2026. július 6. 15:05
A forint erősödése az exportáló cégek közül azoknak fájhat, akik nem importból szerzik be a nyersanyagokat, félkész termékeket, nem merülnek fel devizában költségeik – vagy nem fedezik pénzügyi eszközökkel a devizakockázatukat. A turizmusban gondot okozhat, ha csökken a külföldi érdeklődés vagy a magyarok közül többen választanak külföldi úticélokat. Munkatársunk a Trend FM műsorában arról is beszélt: a forinterősödés az élelmiszerárak csökkenését is okozza, ami viszont mindenkinek jó hír.
Makro / Külgazdaság Egy-két fecske csinál nyarat a magyar iparban, de az erős forintnak most nem örülhetünk
Imre Lőrinc | 2026. július 6. 12:05
Pozitív meglepetést okozott az elemzők körében az ipar májusi teljesítménye. A kiigazított adatok alapján több mint 3 és fél éve nem láthattunk ilyen robusztus növekedést, mégis, az áprilishoz viszonyított 2,3 százalékos bővülés talán még kiemelkedőbbnek számít. Persze kockázatok is akadnak szép számmal: a külső kereslet alakulása, az erős forint, vagy éppen, hogy még mindig csak „egy-két fecske csinál nyarat” a magyar húzóágazatban.
Makro / Külgazdaság Megint lecsap az autósok réme a benzinkutakra
Privátbankár.hu | 2026. július 6. 11:36
Nem tartott sokáig az eddigi állapot a töltőállomásokon.
Makro / Külgazdaság Nem fogják vissza magukat: ontani kezdik a kőolajat ezek az országok
Privátbankár.hu | 2026. július 6. 10:07
Döntöttek, de bármikor fel is függeszthetik a lépést a piaci mozgásoktól függően.
Makro / Külgazdaság Pörgött a magyar kiskereskedelem májusban, ez a szektor húzta felfelé
Privátbankár.hu | 2026. július 6. 08:40
Áprilishoz képest 0,7 százalékkal, tavaly májushoz képest 4,8 százalékkal bővült a kiskereskedelmi forgalom volumene. A legnagyobb arányban az üzemanyag-forgalom volumene növekedett.
Makro / Külgazdaság Több mint 3 és fél éve nem látott adat érkezett a magyar iparból
Privátbankár.hu | 2026. július 6. 08:30
Az előző év azonos időszakához mérten az ipari termelés a nyers adatok szerint 0,4 százalékkal mérséklődött, míg munkanaphatástól megtisztítva 5,4 százalékkal nőtt májusban Magyarországon - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Ennél jelentősebb növekedést a kiigazított adatok alapján legutóbb több mint 3 és fél éve, 2022 decemberében láthattunk. Akkor 5,7 százalékkal bővült a szektor teljesítménye.
Makro / Külgazdaság Újabb bombahír érkezett a boltokból: ennyit spórolnak most a magyar családok egy nagybevásárlásnál
Gáspár András, Valkai Nikoletta | 2026. július 6. 05:43
Tavaly nyárhoz képest újabb komoly árcsökkenést jelez a hazai hipermarketekben a Privátbankár Árkosár-felmérés – az élelmiszerárak továbbra is lefelé húzhatják a hazai inflációt. Sokadik jelzés ez a kormányzatnak az árrésstop kivezetésének időszerűségére, de egyelőre a politikai szempontok érvényesülnek – csak nehogy a végén a magyar beszállítók igyák meg a levét a késlekedésnek.
Makro / Külgazdaság Német, kínai és tajvani szárnyakra ült rá a magyar ipar
Imre Lőrinc | 2026. július 5. 13:44
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) az idei inflációs előrejelzéséhez képest jóval szerényebb mértékben (hiszen azt 3,8 százalékról 1,8 százalékra, drasztikusan csökkentette), de a 2026-os hazai GDP-prognózisát is módosította. A jegybank a júniusi Inflációs jelentésében már 2 százalékos növekedéssel számol, ami jövőre 3 százalékra pöröghet fel. Az év elején valóban láthattunk már egy élénkülést a gazdaságban, de az egyik húzóágazatunk teljesítménye mögött több érdekesség is meghúzódik.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG