4p
Az elmúlt napokban elemzések láttak napvilágot, hogy milyen alulértékelt a török líra. Magas kamata miatt imádják azt a valutát, miközben a forint majdnem ugyanolyan alulértékelt, csak senkit nem érdekel, mert nincs kamata. A mi gazdaságunknak viszont gondot okoz, hisz szárnyal ugyan az export, de a munkaerőhiányt és a bérlemaradást jórészt ennek köszönhetjük.

Többször vizsgáltuk a forint értékeltségét különböző tényezők alapján, most egy viszonylag objektívnek nevezhető forrást, az OECD statisztikáját nézzük meg, hogy melyik országban milyen az árszínvonal, hogy alakul a többiekéhez és az átlaghoz, és ennek alapján következtethetünk a valuta értékeltségére is, már persze ha van saját valuta. Az eurózóna tagállamai értelemszerűen más tészta, náluk már nincs le-, vagy felértékelés, legfeljebb infláció vagy defláció módosíthat a helyzeten, de velük is foglalkozunk, különösen a fejlettségben hozzánk közelállókkal.

Módszertan

A statisztika úgy készül, hogy egy adott időszak valutaárfolyamai mellett megvizsgálják, melyik országban mekkora az árszínvonal egy adott fogyasztói kosár alapján, és ezeket vetik össze. A statisztikában több év szerepel, mi értelemszerűen a legfrissebbet, a tavalyit vesszük alapul. Az OECD átlagát tekintették 100 százaléknak, és ehhez viszonyultak az egyes országok adatai. Összehasonlításra tökéletes, ráadásul a mi munkaerőnk számára a leginkább célországnak tekintett Ausztria és Németország adata 100 illetve 98 százalék, Angliáé 106, de tavaly óta esett a font, így most az is 100 körül lehet.

Az utolsók

Nézzük ezek után a konkrétumokat, kik vannak a legmélyebben, kik a legolcsóbbak. A tabella alján Lengyelország tartózkodik 50 százalékkal, vagyis a lengyel árszínvonal fele az osztrákénak, ezek alapján a zloty a legalulértékeltebb valuta. A következő a sokat vizsgált Törökország, ahol az adat 51 százalék. Ez roppant módon izgatja a befektetőket, hisz a török kamat magas, szívesen keresnek hát okot, miért kéne a lírának erősödnie. Két ellenérvet lehet mondani: a magas inflációt, és a tavalyi puccs óta meglévő külföldi bizalomvesztést.

Jöjjön a harmadik versenyző, Mexikó, 52 százalékkal. A peso árfolyama viszont kizárólag a dollárhoz képest értékelhető, és vélhetően a nagy, gazdag északi szomszédhoz képesti gazdasági lemaradás magyarázza a valuta alulértékeltségét. Azonban Mexikó után mi magunk következünk: Magyarországon tavaly 54 százaléka volt az árszínvonal az OECD átlagnak, egyúttal az osztráknak, 55 százaléka a németnek. Ez indokolatlanul kevésnek tűnik, de hogy mennyire, azt akkor látjuk, ha megnézzük a hozzánk hasonló fejlettségűek számait.

Fölöttünk a rés

Utánunk máris egy nagy ugrás van: a csehek következnek 60 százalékkal, ami hozzájuk képest kapásból 11 százalékos forint alulértékeltséget jelent. A szlovákok 61, a lettek 62 százalékkal következnek, majd Chile jön 65 százalékkal, utána Észtország 68-al, Portugália 73-al, Szlovénia 74-el, Görögország 77-el.  A spanyoloknál 83, az olaszoknál 91 az adat, a fejlett nyugat-európai országoknál 100 körüli a szint. Fölfelé Európán belül Finnország lóg ki 114-es adattal, Svédország 119-es, Dánia 122-es, Izland 132-es, Norvégia 136-os, Svájc 144-es adattal. Az utolsó kettőről közismert, hogy a norvég valuta az olaj miatt van az égben, a svájci frank pedig a korábbi mánia miatt, idén azonban gyengült már.

Mi lenne a reális?

Nézzük ezek után, hogy a hozzánk hasonló fejlettségűekkel összehasonlítva hol lenne a forint helye. A kelet-európai társak mellett Portugália és Görögország lehet összehasonlítási alap, mindkettő pontosan egyenlően fejlett velünk vásárlóerő-paritáson számolva, de Görögország „házon”, azaz eurózónán belül túlértékelt, így azt nem vesszük figyelembe. Így a 60 és 73 közötti adatok lennének reálisak, ez alapján árszínvonalunknak 11-35 százalékkal kellene magasabbnak lennie euróban, azaz a forint 11-35 százalékkal alulértékelt. A reális érték ezek szerint 230 és 275 között lenne eurónként.

Euró/forint, 10 év

Amint láthatjuk, az elmúlt évtizedben volt már ezeken a szinteken a forint, és közben nem is volt túl nagy infláció, nyugodtan lehetne erősebb újra, és így mindjárt nagyot ugranánk a bérfelzárkózásban.

A dollár

Még egy érdekesség: sokan nem értik, miért gyengül a dollár. Nos, tavaly 113 százalék volt az amerikai árszínvonal, most alacsonyabb már a dollár az euróhoz képest, mint tavaly bármikor, így jóval közelebb lehetünk a 100-hoz, de ezek alapján nyugodtan gyengülhet, akárcsak az angol font. Persze a dollárra, mint világvalutára sok más tényező is hat, de hogy alulértékelt lenne, azt nem mondhatjuk.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság 2018 óta nem fordult ilyen elő: az EBRD alelnöke magyar miniszterekkel tárgyalt
Privátbankár.hu | 2026. június 17. 18:21
Matteo Patronéval, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) banki tevékenységéért felelős alelnökével tárgyalt Kármán András pénzügyminiszter és Vitézy Dávid közekedési és beruházási miniszter a két tárcavezető szerdai Facebook bejegyzései szerint.
Makro / Külgazdaság A magyarok csak készülnek rá, de van, ahol már mérsékelnék a vagyonadót
Privátbankár.hu | 2026. június 17. 15:35
A vagyonadó mérséklését javasolja Norvégiának a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), amely szerint a skandináv ország adórendszerét úgy érdemes átalakítani, hogy nagyobb teher háruljon az ingatlanokra és az örökségekre, miközben csökkenjen a munkát és a tőkét sújtó adóztatás.
Makro / Külgazdaság GKI: valójában ennyi jöhet össze a vagyonadóból
Privátbankár.hu | 2026. június 17. 14:44
A nemrég megjelent 100 leggazdagabb kiadvány és az MNB vagyonstatisztikái alapján a GKI összegyűjtötte, mitől függ, hogy 125 milliárd vagy 600 milliárd folyik be a költségvetésbe. 
Makro / Külgazdaság 35 milliárd helyett csak 23-at tett zsebre a Magyar-kormány
Privátbankár.hu | 2026. június 17. 13:03
Viszont tovább csökkent a kamat.
Makro / Külgazdaság Megjött a legfőbb ügyész válasza Magyar Péternek
Privátbankár.hu | 2026. június 17. 12:33
Cél a teljes feltárás.
Makro / Külgazdaság Atyaég, mi lesz csütörtökön a magyar benzinkutakon!
Privátbankár.hu | 2026. június 17. 11:28
Gyorsan megmutatkozhat az árváltozás.
Makro / Külgazdaság Szerzett egy újabb pirospontot a Magyar-kormány Brüsszelben – de mi lesz a migrációs paktummal?
Privátbankár.hu | 2026. június 17. 10:36
Jó úton halad a kormány a jogállamisági eljárás lezárása ügyében, de a migrációs paktumról kitérő választ adott az Európai Bizottság képviselője.
Makro / Külgazdaság Spórolna a kormány a képviselőkön: itt a friss törvény
Privátbankár.hu | 2026. június 17. 08:47
Sok szabály változik.
Makro / Külgazdaság A KSH szerint nagyon jók voltak a fizetések áprilisban
Privátbankár.hu | 2026. június 17. 08:30
A nettó átlagkereset 541 200 forint volt a a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint áprilisban.
Makro / Külgazdaság Közeleg a határidő, változtatna az örökbefogadási rendszeren a Tisza Párt
Privátbankár.hu | 2026. június 17. 08:04
A visszajelzések alapján elhalasztanák az egységes rendszer bevezetését.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG