4p

Mi vár a magyar befektetőkre ősszel?

Mit jelentenek az adózási és szabályozási változások a befektetők számára?
Merre tart az állampapírpiac?
Hogyan érdemes gondolkodni a hosszú távú megtakarításokról és az ingatlanbefektetésekről?

Klasszis Befektetői Klub
2026. szeptember 24., Budapest

Foglalja le helyét most >>

Az elmúlt napokban elemzések láttak napvilágot, hogy milyen alulértékelt a török líra. Magas kamata miatt imádják azt a valutát, miközben a forint majdnem ugyanolyan alulértékelt, csak senkit nem érdekel, mert nincs kamata. A mi gazdaságunknak viszont gondot okoz, hisz szárnyal ugyan az export, de a munkaerőhiányt és a bérlemaradást jórészt ennek köszönhetjük.

Többször vizsgáltuk a forint értékeltségét különböző tényezők alapján, most egy viszonylag objektívnek nevezhető forrást, az OECD statisztikáját nézzük meg, hogy melyik országban milyen az árszínvonal, hogy alakul a többiekéhez és az átlaghoz, és ennek alapján következtethetünk a valuta értékeltségére is, már persze ha van saját valuta. Az eurózóna tagállamai értelemszerűen más tészta, náluk már nincs le-, vagy felértékelés, legfeljebb infláció vagy defláció módosíthat a helyzeten, de velük is foglalkozunk, különösen a fejlettségben hozzánk közelállókkal.

Módszertan

A statisztika úgy készül, hogy egy adott időszak valutaárfolyamai mellett megvizsgálják, melyik országban mekkora az árszínvonal egy adott fogyasztói kosár alapján, és ezeket vetik össze. A statisztikában több év szerepel, mi értelemszerűen a legfrissebbet, a tavalyit vesszük alapul. Az OECD átlagát tekintették 100 százaléknak, és ehhez viszonyultak az egyes országok adatai. Összehasonlításra tökéletes, ráadásul a mi munkaerőnk számára a leginkább célországnak tekintett Ausztria és Németország adata 100 illetve 98 százalék, Angliáé 106, de tavaly óta esett a font, így most az is 100 körül lehet.

Az utolsók

Nézzük ezek után a konkrétumokat, kik vannak a legmélyebben, kik a legolcsóbbak. A tabella alján Lengyelország tartózkodik 50 százalékkal, vagyis a lengyel árszínvonal fele az osztrákénak, ezek alapján a zloty a legalulértékeltebb valuta. A következő a sokat vizsgált Törökország, ahol az adat 51 százalék. Ez roppant módon izgatja a befektetőket, hisz a török kamat magas, szívesen keresnek hát okot, miért kéne a lírának erősödnie. Két ellenérvet lehet mondani: a magas inflációt, és a tavalyi puccs óta meglévő külföldi bizalomvesztést.

Jöjjön a harmadik versenyző, Mexikó, 52 százalékkal. A peso árfolyama viszont kizárólag a dollárhoz képest értékelhető, és vélhetően a nagy, gazdag északi szomszédhoz képesti gazdasági lemaradás magyarázza a valuta alulértékeltségét. Azonban Mexikó után mi magunk következünk: Magyarországon tavaly 54 százaléka volt az árszínvonal az OECD átlagnak, egyúttal az osztráknak, 55 százaléka a németnek. Ez indokolatlanul kevésnek tűnik, de hogy mennyire, azt akkor látjuk, ha megnézzük a hozzánk hasonló fejlettségűek számait.

Fölöttünk a rés

Utánunk máris egy nagy ugrás van: a csehek következnek 60 százalékkal, ami hozzájuk képest kapásból 11 százalékos forint alulértékeltséget jelent. A szlovákok 61, a lettek 62 százalékkal következnek, majd Chile jön 65 százalékkal, utána Észtország 68-al, Portugália 73-al, Szlovénia 74-el, Görögország 77-el.  A spanyoloknál 83, az olaszoknál 91 az adat, a fejlett nyugat-európai országoknál 100 körüli a szint. Fölfelé Európán belül Finnország lóg ki 114-es adattal, Svédország 119-es, Dánia 122-es, Izland 132-es, Norvégia 136-os, Svájc 144-es adattal. Az utolsó kettőről közismert, hogy a norvég valuta az olaj miatt van az égben, a svájci frank pedig a korábbi mánia miatt, idén azonban gyengült már.

Mi lenne a reális?

Nézzük ezek után, hogy a hozzánk hasonló fejlettségűekkel összehasonlítva hol lenne a forint helye. A kelet-európai társak mellett Portugália és Görögország lehet összehasonlítási alap, mindkettő pontosan egyenlően fejlett velünk vásárlóerő-paritáson számolva, de Görögország „házon”, azaz eurózónán belül túlértékelt, így azt nem vesszük figyelembe. Így a 60 és 73 közötti adatok lennének reálisak, ez alapján árszínvonalunknak 11-35 százalékkal kellene magasabbnak lennie euróban, azaz a forint 11-35 százalékkal alulértékelt. A reális érték ezek szerint 230 és 275 között lenne eurónként.

Euró/forint, 10 év

Amint láthatjuk, az elmúlt évtizedben volt már ezeken a szinteken a forint, és közben nem is volt túl nagy infláció, nyugodtan lehetne erősebb újra, és így mindjárt nagyot ugranánk a bérfelzárkózásban.

A dollár

Még egy érdekesség: sokan nem értik, miért gyengül a dollár. Nos, tavaly 113 százalék volt az amerikai árszínvonal, most alacsonyabb már a dollár az euróhoz képest, mint tavaly bármikor, így jóval közelebb lehetünk a 100-hoz, de ezek alapján nyugodtan gyengülhet, akárcsak az angol font. Persze a dollárra, mint világvalutára sok más tényező is hat, de hogy alulértékelt lenne, azt nem mondhatjuk.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Szerbiában is rekordalacsony a Duna, lépnie kellett a kormánynak
Privátbankár.hu | 2026. augusztus 5. 16:35
A szerb kormány lehetővé teszi, hogy a Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) operatív üzemanyagkészleteinek egy részét felhasználják az augusztusi megnövekedett kereslet kielégítésére, miközben az állami stratégiai tartalékokat továbbra is rendkívüli helyzetekre tartják fenn. Dubravka Djekovic Handanovic kiemelte, elsődleges céljuk továbbra is a hazai üzemanyagpiac ellátása és a lakosság megóvása a hirtelen áremelkedésektől. Eközben a szlovén-horvát tulajdonú Krsko Atomerőmű teljesítményét is csökkentik a szárazság és a hőhullám következtében.
Makro / Külgazdaság Megérkezett a válasz az orosz Amazont ért támadásokra
Privátbankár.hu | 2026. augusztus 5. 15:40
Több ukrajnai áruházlánc logisztikai központját érintette Oroszország éjszakai támadása: csapás érte Ukrajna legnagyobb barkács- és lakberendezési üzlethálózatát, az Epicentr vállalatot, valamint a Novus és a Szilpo élelmiszer-kiskereskedelmi láncot; a támadásoknak halálos áldozatai is vannak.
Makro / Külgazdaság Erre vártunk: nagyon jó hírek jöttek az euróövezet gazdaságából
Privátbankár.hu | 2026. augusztus 5. 13:47
Júliusban nyolc hónapja a leggyorsabb ütemben nőtt az euróövezeti gazdasági aktvitás a londoni S&P Global Market Intelligence gazdaságkutató intézet beszerzésimenedzser-indexének (BMI) szerdán közzétett végleges értékei alapján, miután júniusban stagnálást jegyeztek fel.
Makro / Külgazdaság Románia tényleg mindent bevet, de kihúzza úgy, mint Paks?
Privátbankár.hu | 2026. augusztus 5. 13:22
Történelmi mélypontra, másodpercenként 1400 köbméterre süllyedt a Duna vízhozama a romániai szakasz belépő pontján, Báziásnál, a szerb-román határnál – közölte a román vízügyi hatóság szóvivője szerdán.
Makro / Külgazdaság Sokkal olcsóbb lesz végre a tankolás
Privátbankár.hu | 2026. augusztus 5. 12:10
 A nemzetközi piaci folyamatok kedvező irányba mozdultak el.
Makro / Külgazdaság Elmaradt a várakozásoktól az OTP Bank nyeresége a második negyedévben
Privátbankár.hu | 2026. augusztus 5. 06:59
Az eredmény- és mérlegdinamikákat jelentősen befolyásolta a forint euróval szembeni erősödése.
Makro / Külgazdaság Visszafogták a fogyasztást a gigagyárak, a kormány számokat közölt
Privátbankár.hu | 2026. augusztus 4. 16:29
Hétfőre 7000 megawatt csúcsidei terhelést várt a Gazdasági és Energetikai Minisztérium, ebből 6438 lett. Kedden ennél is magasabb terhelésre számítanak.
Makro / Külgazdaság Beszólt Magyar Péternek az orosz állami hírügynökség
Privátbankár.hu | 2026. augusztus 4. 13:20
A RIA Novosztyi rákérdezett, még mindig túl drágának tartja-e a magyar kormányfő Paks II. építési költségeit.
Makro / Külgazdaság Megint ugyanarra számíthat a benzinkúton
Privátbankár.hu | 2026. augusztus 4. 11:18
Szerdától lehet számolhat ezzel a fejleménnyel a töltőállomásokon.
Makro / Külgazdaság Nem mindegy, mit ír a sajtó: előrejelzi a válságokat a cikkek elemzése az MNB szerint
Herman Bernadett | 2026. augusztus 4. 10:44
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) munkatársai olyan új, szövegelemzésre épülő indikátort (SFSI) mutattak be, amely a hazai online hírportálok cikkeinek nyelvezete alapján számszerűsíti a pénzügyi stabilitási kockázatokat. A módszertan lehetőséget biztosít a piaci bizonytalanság korai azonosítására és a folyamatok valós időhöz közeli nyomon követésére.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG