4p

Mi vár a magyar befektetőkre ősszel?

Mit jelentenek az adózási és szabályozási változások a befektetők számára?
Merre tart az állampapírpiac? Hogyan érdemes gondolkodni a hosszú távú megtakarításokról?
Early bírd jegyek most ajándék 100 Leggazdagabb magazinnal!

Klasszis Befektetői Klub
2026. szeptember 24., Budapest

Foglalja le helyét most >>

Az elmúlt napokban elemzések láttak napvilágot, hogy milyen alulértékelt a török líra. Magas kamata miatt imádják azt a valutát, miközben a forint majdnem ugyanolyan alulértékelt, csak senkit nem érdekel, mert nincs kamata. A mi gazdaságunknak viszont gondot okoz, hisz szárnyal ugyan az export, de a munkaerőhiányt és a bérlemaradást jórészt ennek köszönhetjük.

Többször vizsgáltuk a forint értékeltségét különböző tényezők alapján, most egy viszonylag objektívnek nevezhető forrást, az OECD statisztikáját nézzük meg, hogy melyik országban milyen az árszínvonal, hogy alakul a többiekéhez és az átlaghoz, és ennek alapján következtethetünk a valuta értékeltségére is, már persze ha van saját valuta. Az eurózóna tagállamai értelemszerűen más tészta, náluk már nincs le-, vagy felértékelés, legfeljebb infláció vagy defláció módosíthat a helyzeten, de velük is foglalkozunk, különösen a fejlettségben hozzánk közelállókkal.

Módszertan

A statisztika úgy készül, hogy egy adott időszak valutaárfolyamai mellett megvizsgálják, melyik országban mekkora az árszínvonal egy adott fogyasztói kosár alapján, és ezeket vetik össze. A statisztikában több év szerepel, mi értelemszerűen a legfrissebbet, a tavalyit vesszük alapul. Az OECD átlagát tekintették 100 százaléknak, és ehhez viszonyultak az egyes országok adatai. Összehasonlításra tökéletes, ráadásul a mi munkaerőnk számára a leginkább célországnak tekintett Ausztria és Németország adata 100 illetve 98 százalék, Angliáé 106, de tavaly óta esett a font, így most az is 100 körül lehet.

Az utolsók

Nézzük ezek után a konkrétumokat, kik vannak a legmélyebben, kik a legolcsóbbak. A tabella alján Lengyelország tartózkodik 50 százalékkal, vagyis a lengyel árszínvonal fele az osztrákénak, ezek alapján a zloty a legalulértékeltebb valuta. A következő a sokat vizsgált Törökország, ahol az adat 51 százalék. Ez roppant módon izgatja a befektetőket, hisz a török kamat magas, szívesen keresnek hát okot, miért kéne a lírának erősödnie. Két ellenérvet lehet mondani: a magas inflációt, és a tavalyi puccs óta meglévő külföldi bizalomvesztést.

Jöjjön a harmadik versenyző, Mexikó, 52 százalékkal. A peso árfolyama viszont kizárólag a dollárhoz képest értékelhető, és vélhetően a nagy, gazdag északi szomszédhoz képesti gazdasági lemaradás magyarázza a valuta alulértékeltségét. Azonban Mexikó után mi magunk következünk: Magyarországon tavaly 54 százaléka volt az árszínvonal az OECD átlagnak, egyúttal az osztráknak, 55 százaléka a németnek. Ez indokolatlanul kevésnek tűnik, de hogy mennyire, azt akkor látjuk, ha megnézzük a hozzánk hasonló fejlettségűek számait.

Fölöttünk a rés

Utánunk máris egy nagy ugrás van: a csehek következnek 60 százalékkal, ami hozzájuk képest kapásból 11 százalékos forint alulértékeltséget jelent. A szlovákok 61, a lettek 62 százalékkal következnek, majd Chile jön 65 százalékkal, utána Észtország 68-al, Portugália 73-al, Szlovénia 74-el, Görögország 77-el.  A spanyoloknál 83, az olaszoknál 91 az adat, a fejlett nyugat-európai országoknál 100 körüli a szint. Fölfelé Európán belül Finnország lóg ki 114-es adattal, Svédország 119-es, Dánia 122-es, Izland 132-es, Norvégia 136-os, Svájc 144-es adattal. Az utolsó kettőről közismert, hogy a norvég valuta az olaj miatt van az égben, a svájci frank pedig a korábbi mánia miatt, idén azonban gyengült már.

Mi lenne a reális?

Nézzük ezek után, hogy a hozzánk hasonló fejlettségűekkel összehasonlítva hol lenne a forint helye. A kelet-európai társak mellett Portugália és Görögország lehet összehasonlítási alap, mindkettő pontosan egyenlően fejlett velünk vásárlóerő-paritáson számolva, de Görögország „házon”, azaz eurózónán belül túlértékelt, így azt nem vesszük figyelembe. Így a 60 és 73 közötti adatok lennének reálisak, ez alapján árszínvonalunknak 11-35 százalékkal kellene magasabbnak lennie euróban, azaz a forint 11-35 százalékkal alulértékelt. A reális érték ezek szerint 230 és 275 között lenne eurónként.

Euró/forint, 10 év

Amint láthatjuk, az elmúlt évtizedben volt már ezeken a szinteken a forint, és közben nem is volt túl nagy infláció, nyugodtan lehetne erősebb újra, és így mindjárt nagyot ugranánk a bérfelzárkózásban.

A dollár

Még egy érdekesség: sokan nem értik, miért gyengül a dollár. Nos, tavaly 113 százalék volt az amerikai árszínvonal, most alacsonyabb már a dollár az euróhoz képest, mint tavaly bármikor, így jóval közelebb lehetünk a 100-hoz, de ezek alapján nyugodtan gyengülhet, akárcsak az angol font. Persze a dollárra, mint világvalutára sok más tényező is hat, de hogy alulértékelt lenne, azt nem mondhatjuk.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Lesz nemulass a benzinkutakon?
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 5. 09:17
Az Mfor Üzemanyagár-figyelő várakozása szerint tovább emelkedhet a dízel ára.
Makro / Külgazdaság Ennyi pénzt adtak az adófizetők a Mandinernek
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 4. 18:06
Tíz számjegyű összeg folyt be közpénzből a Mandinerhez, ennek ellenére lett veszteséges a kiadó. A pénzügyminiszter közölte, a propaganda finanszírozásának leállításával megtakarított pénzt a gazdaság szolgálatába állítják.
Makro / Külgazdaság Magyar Péter közölte, elzárták a pénzcsapot
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 4. 15:46
A pénzügyminiszter utasítására felmentették a Mandiner kiadójának vezérigazgatóját. Magyar Péter szerint ezzel megszűnik a „hazug propagandalap” finanszírozása.
Makro / Külgazdaság Magyar Péter szerint a dohánykoncesszió egyetlen család és nem a nemzet érdekét szolgálja
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 4. 13:17
Schadl György százmilliós jövedelméről, Budapest csődközeli helyzetéről, a kaszinó-, trafik és hulladékkoncessziók kérdéséről, a kegyelmi ügy friss fejleményeiről, valamint a Magyar Nemzeti Bank túlárazott ingatlanjairól is beszélgetett kollégánk az Egyenes Beszéd című műsorban.
Makro / Külgazdaság Újabb fontos posztra ír ki pályázatot a kormány: százmilliárdok sorsáról dönthet majd az új ember
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 4. 12:39
Szakmai tapasztalat, angol nyelvtudás, világos vezetői program az elvárások között.
Makro / Külgazdaság Itt van Lannert Judit nagy győzelme: már ősszel újraindul az Erasmus
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 4. 12:26
Minden magyar egyetemre visszatér a program.
Makro / Külgazdaság Nem kell a két lépcső: továbbra is szervezik a tüntetést a szociális ágazatban dolgozók
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 4. 11:37
Meglepte őket a miniszterelnök bejelentése, azonnali emelést követelnek.
Makro / Külgazdaság Eddig tartott a benzinkutasok türelme, azonnali beavatkozást kérnek a kormánytól
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 4. 11:06
A teljes piac és a teljes rendszer átvilágítását kéri a független benzinkutak érdekvédelmi szövetsége.
Makro / Külgazdaság A csütörtöki sokk után mi történik pénteken a benzinkutakon?
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 4. 10:28
Itt vannak a legfrissebb számok a kutakról.
Makro / Külgazdaság Elnéző mosollyal szemlélhetik a magyarok ezt a román adatot
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 4. 10:06
Hatalmasat esett a román üzletek forgalma tavaly ilyenkorhoz képest.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG