4p

Mi és ki ránthatja ki a gödörből a magyar gazdaságot?
Elkerülhetőek még a megszorítások?
Kik állják a 14. havi nyugdíj cechét?

Online Klasszis Klub élőben Petschnig Mária Zitával!

Vegyen részt és kérdezze Ön is a neves közgazdászt!

2025. november 26. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Az elmúlt napokban elemzések láttak napvilágot, hogy milyen alulértékelt a török líra. Magas kamata miatt imádják azt a valutát, miközben a forint majdnem ugyanolyan alulértékelt, csak senkit nem érdekel, mert nincs kamata. A mi gazdaságunknak viszont gondot okoz, hisz szárnyal ugyan az export, de a munkaerőhiányt és a bérlemaradást jórészt ennek köszönhetjük.

Többször vizsgáltuk a forint értékeltségét különböző tényezők alapján, most egy viszonylag objektívnek nevezhető forrást, az OECD statisztikáját nézzük meg, hogy melyik országban milyen az árszínvonal, hogy alakul a többiekéhez és az átlaghoz, és ennek alapján következtethetünk a valuta értékeltségére is, már persze ha van saját valuta. Az eurózóna tagállamai értelemszerűen más tészta, náluk már nincs le-, vagy felértékelés, legfeljebb infláció vagy defláció módosíthat a helyzeten, de velük is foglalkozunk, különösen a fejlettségben hozzánk közelállókkal.

Módszertan

A statisztika úgy készül, hogy egy adott időszak valutaárfolyamai mellett megvizsgálják, melyik országban mekkora az árszínvonal egy adott fogyasztói kosár alapján, és ezeket vetik össze. A statisztikában több év szerepel, mi értelemszerűen a legfrissebbet, a tavalyit vesszük alapul. Az OECD átlagát tekintették 100 százaléknak, és ehhez viszonyultak az egyes országok adatai. Összehasonlításra tökéletes, ráadásul a mi munkaerőnk számára a leginkább célországnak tekintett Ausztria és Németország adata 100 illetve 98 százalék, Angliáé 106, de tavaly óta esett a font, így most az is 100 körül lehet.

Az utolsók

Nézzük ezek után a konkrétumokat, kik vannak a legmélyebben, kik a legolcsóbbak. A tabella alján Lengyelország tartózkodik 50 százalékkal, vagyis a lengyel árszínvonal fele az osztrákénak, ezek alapján a zloty a legalulértékeltebb valuta. A következő a sokat vizsgált Törökország, ahol az adat 51 százalék. Ez roppant módon izgatja a befektetőket, hisz a török kamat magas, szívesen keresnek hát okot, miért kéne a lírának erősödnie. Két ellenérvet lehet mondani: a magas inflációt, és a tavalyi puccs óta meglévő külföldi bizalomvesztést.

Jöjjön a harmadik versenyző, Mexikó, 52 százalékkal. A peso árfolyama viszont kizárólag a dollárhoz képest értékelhető, és vélhetően a nagy, gazdag északi szomszédhoz képesti gazdasági lemaradás magyarázza a valuta alulértékeltségét. Azonban Mexikó után mi magunk következünk: Magyarországon tavaly 54 százaléka volt az árszínvonal az OECD átlagnak, egyúttal az osztráknak, 55 százaléka a németnek. Ez indokolatlanul kevésnek tűnik, de hogy mennyire, azt akkor látjuk, ha megnézzük a hozzánk hasonló fejlettségűek számait.

Fölöttünk a rés

Utánunk máris egy nagy ugrás van: a csehek következnek 60 százalékkal, ami hozzájuk képest kapásból 11 százalékos forint alulértékeltséget jelent. A szlovákok 61, a lettek 62 százalékkal következnek, majd Chile jön 65 százalékkal, utána Észtország 68-al, Portugália 73-al, Szlovénia 74-el, Görögország 77-el.  A spanyoloknál 83, az olaszoknál 91 az adat, a fejlett nyugat-európai országoknál 100 körüli a szint. Fölfelé Európán belül Finnország lóg ki 114-es adattal, Svédország 119-es, Dánia 122-es, Izland 132-es, Norvégia 136-os, Svájc 144-es adattal. Az utolsó kettőről közismert, hogy a norvég valuta az olaj miatt van az égben, a svájci frank pedig a korábbi mánia miatt, idén azonban gyengült már.

Mi lenne a reális?

Nézzük ezek után, hogy a hozzánk hasonló fejlettségűekkel összehasonlítva hol lenne a forint helye. A kelet-európai társak mellett Portugália és Görögország lehet összehasonlítási alap, mindkettő pontosan egyenlően fejlett velünk vásárlóerő-paritáson számolva, de Görögország „házon”, azaz eurózónán belül túlértékelt, így azt nem vesszük figyelembe. Így a 60 és 73 közötti adatok lennének reálisak, ez alapján árszínvonalunknak 11-35 százalékkal kellene magasabbnak lennie euróban, azaz a forint 11-35 százalékkal alulértékelt. A reális érték ezek szerint 230 és 275 között lenne eurónként.

Euró/forint, 10 év

Amint láthatjuk, az elmúlt évtizedben volt már ezeken a szinteken a forint, és közben nem is volt túl nagy infláció, nyugodtan lehetne erősebb újra, és így mindjárt nagyot ugranánk a bérfelzárkózásban.

A dollár

Még egy érdekesség: sokan nem értik, miért gyengül a dollár. Nos, tavaly 113 százalék volt az amerikai árszínvonal, most alacsonyabb már a dollár az euróhoz képest, mint tavaly bármikor, így jóval közelebb lehetünk a 100-hoz, de ezek alapján nyugodtan gyengülhet, akárcsak az angol font. Persze a dollárra, mint világvalutára sok más tényező is hat, de hogy alulértékelt lenne, azt nem mondhatjuk.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Visszaeső exporttal számolnak a német autóipari vállalatok
Privátbankár.hu | 2025. november 25. 14:48
A német élelemiszeripar és fémipar is borúlátó, tartós fellendülésnek egyelőre semmi jele. Októberben még plusz 2,2 ponton állt az exportvárakozási mutató, novemberre mínusz 3,4 pontra csökkent.
Makro / Külgazdaság Egyértelműen vezet a Tisza a Fidesz előtt az osztrák köztelevízió szerint
Privátbankár.hu | 2025. november 25. 12:11
Az osztrák köztelevízió (ORF) híradója, a Zeit im Bild (ZIB) szerint Orbán Viktor miniszterelnök korszaka a jövő tavaszi választásokkal „véget érhet”. 
Makro / Külgazdaság Még 2 euró sincs egy liter benzin, egész Európa irigykedhet
Privátbankár.hu | 2025. november 25. 11:19
A gázolaj beszerzési ára továbbra is változatlan. 
Makro / Külgazdaság Egész Európa megérzi, hogy a német gazdaság továbbra sincs valami jó formában
Privátbankár.hu | 2025. november 25. 10:22
A teljes fogyasztás stagnált a harmadik negyedévben.
Makro / Külgazdaság Megvannak a Tisza továbbjutó jelöltjei
Privátbankár.hu | 2025. november 25. 08:53
A második fordulóba továbbjutott jelölt harminc százaléka nő.
Makro / Külgazdaság Megállíthatatlanul terjed a mesterséges intelligencia
Privátbankár.hu | 2025. november 25. 08:19
Egyre többen használják az AI-t.
Makro / Külgazdaság Románia „nagytakarítást” hirdetett a veszteséges állami vállalatoknál
Privátbankár.hu | 2025. november 24. 17:12
A bukaresti kormány „nagytakarítási”, vagyis átfogó cselekvési tervet dolgoz ki a veszteséges állami vállalatok hatékonyságának növelése, a menthetetlen cégek felszámolása érdekében, oly módon, hogy a közpénzekből működő vállalatok valóban a közérdeket szolgálják – jelentette be hétfőn a négypárti koalíciós kormány frissen kinevezett reformügyi miniszterelnök-helyettese.
Makro / Külgazdaság Erre Kína sem gyógyír: három éve várjuk, hogy történjen valami a beruházásokkal
Imre Lőrinc | 2025. november 24. 16:26
Hiába az elmúlt időszakban hazánkba érkező külföldi, leginkább kínai és dél-koreai külföldi működőtőke-beruházások egész sora, összességében évek óta zuhanórepülésben vannak a vállalati beruházások Magyarországon. A KSH legfrissebb, harmadik negyedéves adata újabb esésről árulkodik. Öröm az ürömben, hogy az éves alapú csökkenés mértéke már lassul, szakértők szerint pedig van esély arra, hogy a gödör aljáról megindulhat a szektor felfelé. Az ágazat teljesítményét a Trend FM hétfői műsorában szálaztuk szét.
Makro / Külgazdaság Megrogyott a gázár a holland tőzsdén
Privátbankár.hu | 2025. november 24. 13:06
Rég látott szintre esett az irányadó ár.
Makro / Külgazdaság A magyar költségvetés stabil – csak hiányzik belőle 3660 milliárd, meg az apró
Privátbankár.hu | 2025. november 24. 12:38
A megemelt hiánycélhoz képest már egész jó az időarányos adat.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG