A spanyol politikai tájkép teljes átalakulással szembesül idén. Négy sorsdöntő választási időpont szerepel a naptárban és két új, dinamikus politikai párt mérettetik meg. Tegnap volt az andalúziai regionális választás, május 24-én pedig mintegy 8 ezer önkormányzat választ. Szeptember 27-én jönnek a katalán regionális választás és legkésőbb decemberben a spanyol általános választások.

A politikai elemzők árgus szemekkel figyelték azt is, hogy miképpen szerepel a kormányzó jobb-közép Partido Popular (PP) és az ellenzéki Szocialista Párt (PSOE). A választási előrejelzések szerint a PP és a PSOE harminc éve tartó váltógazdasága a végéhez ér. Ehelyett a valóságban egy rendkívül fragmentált választási eredményt kaptunk, ahol egyik párt sem ért el abszolút többséget.

Gyengébben szereplő centrista pártok

Tegnap jött el az új, marxista és populista spanyol baloldali párt, a Podemosz első éles fellépése az Andalúziában tartott tartományi választásokkal. Az eredmény volt az első komoly teszt azon választások előtt, amelyet a decemberi általános választások koronáznak meg. A közvélemény-kutatások az elmúlt napokban azt jósolták, hogy a 2014-ben alapított Podemos megnyeri az andalúziai választásokat a szavazatok 22,5%-ának begyűjtésével. A Szocialisták 20,4%, a közép-jobb PP 18.6%-ra számíthattak, a szintén frissen alapított centrista joboldali párt, a Ciudadanos pedig 18,4%-ra.

Ehelyett azonban a ma hajnali eredmények szerint a Podemosz csak a harmadik lett, a szavazatok 14,8%-át nyerte el. A Szocialisták 35,4%-ot (a legrosszabb eredményük 1994 óta), a konzervatív PP 26.7%-ot vittek el (ellentétben a 2012-es 40%-al). Megfigyelők most a Szocialisták és a Podemosz koalíciójára számítanak Andalúziában. A Szocialisták számára Andalúzia fellegvárnak számított 1982 óta, de az elmúlt három évben az Egyesült Baloldallal (IU) közösen kormányoztak. A déli Andalúzia Spanyolország második legnagyobb régiója és a lakosság 18%-át képviseli. Egyben az EU egyik legmagasabb regionális munkanélkülisége sújtja, 36,8%-os értékkel.

Andalúzia vezeti a munkanélküliségi statisztikákat az ibériai országban

Kifelé a spanyol kaszttal!

Mariano Rajoy napjainkban magabiztos kijelentéseket tesz a spanyol gazdaság magához téréséről. Ennek ellenére a spanyolok rendkívül elégedetlenek maradtak a magas munkanélküliség, az egészségügyet és az oktatást sújtó kiadási megszorítások és a spanyol politikát átszövő korrupció miatt. A görög Szirizához hasonlóan a Podemosz is a tradicionális politizálás és a megszorítások végét szeretné látni. A párt fő ellensége a ’la casta’ (’a kaszt’), amely az 1970-es évek vége, Franco halála óta uralja az országot. Ebbe beletartozik az a politikai osztály, amely bűntársként összejátszott a vezető cégekkel és dominálta a politika és média intézményeit az utóbbi évtizedekben. A Podemosz felszólítása „az egész banda kiszórására” a spanyolok többségének egyetértésével találkozik.

Mindazonáltal a spanyol és a görög politikai helyzet között érzékelhető különbség van. A jelenlegi madridi kormánynak jóval nagyobb mozgástere van, mint a választást elbukó, szétforgácsolt athéni kormánypártoknak. A spanyol gazdasági helyzet javulása és a prognosztizálható kampányígéretek is visszavethetik a Podemosz, mint protestpárt népszerűségét a decemberi általános választásokra. Az is döntően befolyásolta a Podemosz megítélését, hogy a Sziriza továbbra is képtelen az áttörésre – legyen szó a hitelezőkkel jelenleg folyó vitáról, vagy akár a görög gazdaság esetleges kilábalásáról. A párt vezetőjének állítólagos kapcsolata egyes venezuelai vezetőkkel sem tesz jót a párt megítélésének.

Káncz Csaba jegyzete