2019-ben az afrikai sertéspestis (ASP) Kína, Hongkong, Észak-Korea, Vietnam és Mongólia területét is elérte, megfertőzve minregy 200 millió állatot, ezzel hivatalosan is a Föld valaha legnagyobb állatokat érintő járványáról beszélhetünk. Bár a kórokozó az emberre nem veszélyes, ellenszer egyelőre nem létezik és a megbetegedett állatok 2-10 nap alatt kivétel nélkül elpusztulnak. Kína a világ legnagyobb sertés termelője és egyben sertéshús fogyasztója és az ország már eddig mintegy 100 millió állat levágására kényszerült. A Rabobank előrejelzése szerint idén Kína elvesztheti teljes sertésállományának 20-70 százalékát, potenciálisan akár 350 millió sertést – a világ teljes állományának negyedét.
Politikai fejfájás, inflációs nyomás
A pekingi kormány rendkívül ideges, ami teljesen érthető, hiszen a húsfogyasztáson belül a sertéshús részaránya több, mint 60 százalékos. Ráadásul október 1-én lesz a Kínai Népköztársaság alapításának 70. évfordulója, és az országban a nemzeti ünnepek alatt mindig megugrik a disznóhús fogyasztása. Márpedig augusztusban éves alapon a sertéshús ára 46,7 százalékkal szökött fel, felerősítve az inflációs nyomást az ország gazdaságában.
A hongkongi South China Morning Post megszerzett egy belső pekingi dokumentumot, amely szerint a kommunista pártvezetés már nem a hongkongi tüntetéseket, vagy az amerikai-kínai kereskedelmi konfliktust tartja a legveszélyesebb politikai fejleménynek, hanem a száguldó sertéshús árakat. A kormány össze-vissza kapkod: bár 2016 óta több, mint 150 000 kisebb sertéstermelő üzemet bezáratott környezeti- és hatékonysági indokokra hivatkozva, most 180 fokos fordulatot végrehajtva hirtelen újranyitná ezeket. Ezen felül sürgős eljárásban a stratégiai disznóhústartalék menedzsmentjéért felelős állami szerv összesen 10 ezer tonna disznóhúst árverez el, egyben az egekbe ugrott a főként Brazíliából importált sertéshús mennyisége.
Hazai kormányzati elleplezés?
Mint a napokban kiderült, nemcsak a kínai kormányzat ideges az ASP terjedése miatt, hanem a hazai is. A hvg megszerzett egy nyáron készült belső dokumentumot az Agrárminisztériumból, amely szerint akár a legradikálisabb megoldás árán is meg kell akadályozni az ASP hazai továbbterjedését annak érdekében, hogy megmentsék az egész sertéságazatot, ennek nemzetgazdasági jelentőségű exportját, és ezzel a szektorban dolgozó közel 300 ezer ember egzisztenciáját.
De ezt hiába dolgozták ki a szaktárca szakértői, a HVG egy névtelenséget kérő kormányzati forrása szerint a javaslat "valahol elakadt". Ennek pontos okát nem tudni, de mivel az ASP miatti járványhelyzet továbbra is akut, a lap forrása arra következtet, hogy ennek politikai oka lehet: elképzelhető, hogy a vidéken, ott is a kisebb településeken hagyományosan erős Fidesz az október 13-i választás előtt nem akarja bevállalni a népszerűtlen intézkedést.
Hamarosan megkezdődhet a gázai tűzszünet második, a Gázai övezet jövőjét rendező szakasza. 
