A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint tavaly a kivitel értéke 22 322 milliárd forint (80 milliárd euró), a behozatalé 20 392 milliárd forint (73 milliárd euró) volt; a kivitel volumene 10,2, a behozatalé 6,9 százalékkal haladta meg az előző évi szintet. A külkereskedelmi mérleg aktívuma 1930 milliárd forintot (6886 millió eurót) tett ki, 414 milliárd forinttal (1371 millió euróval) többet, mint 2010-ben.
A 2011. éves forgalom forintban mért árszínvonala importban 5, exportban 2,9 százalékkal emelkedett az előző évhez viszonyítva. A cserearány összességében 2 százalékkal romlott. Az év tizenkét hónapjában a forint a dollárhoz képest 3,5 százalékkal értékelődött fel, az euróhoz mérten 1,4 százalékkal gyengült. Decemberben a forint értéke az euróhoz mérve 9,7, a dollárhoz képest 10,1 százalékkal romlott a bázishónaphoz viszonyítva.
A meghatározó súlyú gépek és szállítóeszközözök export- és importvolumene 8,5, illetve 4,1 százalékkal bővült 2011-ben. Míg az első negyedévben közel 20 százalékos volumennövekedést regisztráltak mindkét forgalmi irányban, az év többi részében a kivitel volumenbővülése egyszámjegyűre lassult, a behozatal szintje a bázis körül alakult. E folyamatokat a híradás-technikai, a hangrögzítő és -lejátszó készülék csökkenő forgalma határozta meg. A legnagyobb visszaesést a tv-készülékek és alkatrészeinek kereskedelmében mérték. Ezzel szemben az általános rendeltetésű ipari gép, az energiafejlesztő gép és berendezés, továbbá a közúti jármű export- és importvolumene dinamikusan nőtt az elmúlt évben.
Jelentősen bővült a feldolgozott termékek kivitele
A feldolgozott termékek kivitelének volumene 15,4, a behozatalé 12 százalékkal bővült 2010-hez képest. Az árufőcsoporton belül a gyógyszer, gyógyszerészeti termékek forgalmában − 1–2 hónap kivételével − kétszámjegyű volumenbővülést mértek. Átlagot meghaladó mértékben nőtt a járműiparhoz szorosan kapcsolódó termékek, a szakmai, tudományos és ellenőrző műszer exportja, illetve a gumigyártmány mindkét irányú kereskedelme. A híradás-technikai megrendelésektől is függő műanyag termékek (alapanyag, feldolgozott), illetve a színesfémek forgalom növekedése nem érte el az átlagot.
Az energiahordozók importvolumene – az energiaárak 20 százalékot meghaladó emelkedése mellett – 3,8 százalékkal volt több, mint egy évvel korábban. Az időszakon belül ellentétesen alakult a két legnagyobb súlyú árucsoport behozatalának volumene: a kőolaj és kőolajtermékeké az első félévet jellemző kétszámjegyű növekedést követően a második félévben némileg csökkent, míg a természetes és mesterséges gázé a 20 százalékot meghaladó visszaesés után már enyhén nőtt.
Tavaly az élelmiszerek, italok, dohánytermékek kivitelének volumene alig változott, míg a behozatalé 5 százalékkal nőtt a bázishoz viszonyítva. Az árufőcsoport forgalmának növekedési üteme negyedévről negyedévre csökkent, az export volumene a harmadik, az importé a negyedik negyedévtől az előző év azonos időszaki szint alá esett. A kivitelben legnagyobb súlyú gabona és gabonakészítmény exportvolumene – az árak közel 40 százalékos emelkedése mellett – több mint tizedével maradt el az előző évitől. Ugyanakkor számottevő volt a hús és húskészítmény import-, valamint az élő állat exportvolumenének bővülése, előbbinél az EU-s, utóbbinál az EU-n kívüli relációban.
Jelentős exportbővülés az ázsiai országok felé
Az Európai Unió országaival folytatott kereskedelem volumene 2011. január–decemberben a kivitelben 7,8, a behozatalban 10,2 százalékkal haladta meg a bázisidőszaki szintet. Külkereskedelmi mérlegünk az új tagállamok esetében 210 milliárd forinttal javult. Ezzel szemben az aktívum a régi tagállamok vonatkozásában 290 milliárd forinttal romlott.
Az EU-n kívüli országokba irányuló export volumene dinamikusan, 18 százalékkal bővült, ugyanakkor az importé nem változott a bázisszinthez képest. A külkereskedelmi mérleg hiánya 899 milliárd forint volt, 494 milliárd forinttal kevesebb, mint 2010-ben. A legnagyobb mértékű egyenlegjavulás (804 milliárd forint) az ázsiai viszonylatban történt, elsősorban a híradás-technikai hangrögzítő- és lejátszó készülék forgalmának alakulása miatt.
Lakóépületek, oktatási épületek is voltak a támadás célpontjai között. 
