Újabb bankok okoznak fejtörést a Fővárosi Törvényszéknek, sorra halasztják el a döntéseket a devizahitel-perekben. Tegnap a K&H és az MKB devizahiteles perében tolták ki szeptemberre a határidőt, ma eddig a Raiffeisen Lízing, az Evobank, a Takarékbank, a Környe-Bokod Takarékszövetkezet, az MKB-Euroleasing és a Sopron Bank ügyében maradt el a döntés, minden esetben szeptember első felében tudhatjuk meg, volt-e bármelyiküknek tisztességes kamatemelése a devizahitelek kapcsán. Ahogy korábban, a bíróság most is minden esetben elutasította, hogy alkotmánybírósági eljárást kezdeményezzen az ügyben. Ma az is kiderült: formai okokból elutasította a bíróság az OTP csoport tagjainak kereseteit a bíróság, ezért újra beadják azokat - még nem tudni, ezek az ügyek mikor kerülnek sorra.

Állták a szavukat Matolcsy Györgyék: két év után tényleg leállt a kamatvágással a jegybank Monetáris Tanácsa, a mai ülésen változatlanul 2,1 százalékon hagyták az alapkamatot. Ez teljes mértékben megfelel a piaci konszenzusnak, írta kommentárjában Pintér András, a Budapest Alapkezelő portfoliómenedzsere. Az előző ülés óta ugyanis a geopolitikai konfliktusok ellenére sem történt olyan tőkepiaci mozgás, amely a döntéshozókat korábbi álláspontjuk felülvizsgálatára késztethette volna.

Kérdés, hogy meddig marad a mélyben a ráta - a londoni Capital Economics előrejelzése szerint az MNB leghamarabb 2015 harmadik negyedévében kezd fokozatos monetáris szigorításba, és 2015 végéig 2,50 százalékra emeli alapkamatát. Az elemzői konszenzus szerint az infláció gyorsulása és a Fed kamatemelése miatt pedig akár 2,9 százalékra is emelkedhet a kamat. A jegybank egyébként mai indoklásában nem adott támpontot ahhoz, mikor számíthat a piac a kamatemelés megkezdésére, marad tehát Matolcsy György korábbi kommentárja - a legutóbbi döntést követően a jegybankelnök azt közölte, hogy az MNB "tartós tartásra", vagyis arra rendezkedik be, hogy a jegybanki alapkamat 2015 végéig ezen a szinten marad.

A várakozásoknak megfelelő döntésre a forint sem igazán reagált, az euró jegyzése maradt 313 forintnál - egész nap nem nagyon mozdult innen az árfolyam.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szigorítaná az e-cigaretta-árusítás és -használat szabályait. A szervezet több javaslatot is tett, például tilos lenne, hogy az e-cigaretta-gyártók úgy reklámozzák termékeiket, hogy segítenek a dohányzásról való leszokásban, ameddig ezt nem támasztják alá tudományos bizonyítékok. A jelentés szerint vannak arra utaló jelek, hogy az e-cigaretta kevésbé káros, mint a hagyományos, de így is veszélyt jelent a fiatalkorúaknak vagy a terhes anyák magzatainak. A WHO szerint az e-cigaretta használatával keletkező légnemű anyag nem csupán "vízpára", ahogy a reklámokban szerepel, hanem más elemeket is tartalmaz.  A szervezet megtiltaná az e-cigaretták beltéri helyeken való használatát.