Mik a legfontosabb aktualitások az ESG és a fenntarthatóság terén?
Mit hoz az EU Omnibus csomagja?
Merre tart a szabályozás? Mik az MNB ajánlásai, elvárásai?
Hogyan birkóznak meg az ESG jelentette kihívásokkal a vállalatok a gyakorlatban?
Klasszis Talks & Wine Fenntarthatóság – 2025. február 26. Budapest
Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap
után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni,
akár hirdetések nélkül, válasszon
előfizetői csomagjaink közül!
Egy klímavédelemmel foglalkozó tudósnő lesz az új chilei kormány környezetvédelmi minisztere. Csak az a kérdés, mit csinál a megoldhatatlannak tűnő kérdéssel: az elektromos autók vagy a flamingók virágkora következik?
Azt hinnénk a chilei flamingók sorsa egyáltalán nem érinthet minket, de ne legyünk ebben annyira biztosak. Dél-Amerika messzi, és Magyarországról jelentéktelennek tűnő országában korszakos változások zajlanak, és ezek a világgazdaságot és a klímavédelmet is befolyásolják.
Flamingók az Atacama sivatagban. Megváltozik az életterük. - fotó: depositphotos
A Nő, aki komolyan veszi a klímavédelmet
Miután kialakult már a márciusban beiktatásra kerülő új chilei kormány, amelynek többsége női politikus (el tudjuk ezt képzelni Magyarországon?), az elnök a klímavédelem feladatára az egyébként tudományos tevékenységet folytató Maja Rojast nevezte ki. Rojas úgy véli, a kormány nagy lehetőségek előtt áll, és felemelő nézni a fiatal kormánytagokat, akik 10 éve még egyetemi hallgatók voltak, ma pedig egy teljesen új perspektívát hoznak a chilei politikába, tudósít a The Guardian. Erre egyébként nagy szükség is van, és így is kérdés, hogy az új, elkötelezett vezetők hogyan tudnak megküzdeni majd olyan alig megoldhatónak tűnő problémákkal, mint a társadalmi egyenlőtlenségek, a szegénység vagy a klímaválság.
Boric, a 35 éves, tetovált, frissen megválasztott baloldali elnök kampányában azt ígérte, hogy zöld, fenntartható jövőbe vezeti az országot, Rojas pedig ezt igyekszik biztosítani környezetvédelmi miniszterként. Nem lesz könnyű dolga: Chile klímája és természeti kincsei extrém módon kitettek a klímaváltozás hatásainak, és mindeddig nem sokan vették ezt a szempontot figyelembe, ahogy például a szomszédban levő Bolsonaro sem annyira hajlandó tudomásul venni a klímavédelemmel járó kérdéseket.
Chilén van még mit megvédeni - fotó: depositphotos
Rojas szerint a globális felmelegedés egy tünete az ipari forradalom okozta változásoknak. Ennek két következménye lett: egyrészt a környezet lerombolása, másrészt a társadalmi egyenlőtlenségek.
A társadalmi egyenlőtlenségek 2019-ben Chilében széles körű tüntetésekhez vezettek, végül pedig ahhoz, hogy az ország új alkotmányozó testületet választott, és az alaptörvény éppen most készül.
Mindezzel együtt Rojas feladata mégiscsak a 22-es csapdájához hasonlít, bár reméljük, hogy ebben nincs igazunk. Meg kellene védenie Chile extrém módon sérülékeny, egyedülálló természeti kincseit, miközben a környezetre káros lítiumtermeléssel a gazdasági növekedést biztosíthatja az ország. Ez ugyanis, a réz mellett, Chile legnagyobb aduásza a világpiacon.
A lítium az új arany
A lítiumot a 21. század aranyának is szokás nevezni, mert az akkumulátorokban és az elektromos autókban is ezt használják, ezért az iránta való kereslet folyamatosan növekszik olyannyira, hogy a piac alig követi az igényeket.
Míg a korábbi kormányok és az ultrakonzervatív jobboldali jelölt, José Antonio Kast a piac kinyitását ígérte, a győztes Boric ezt nem szándékozik megtenni, hanem arra törekszik, hogy a bányászatból a helyi lakosság is nagyobb előnyökre tegyen szert, a klímavédelem is nagyobb hangsúlyt kapjon és a – részben éppen az ipar és a bányászat kihasználásából is eredő – hatalmas társadalmi egyenlőtlenségek is csökkenjenek. Ennek a retorikának meg is lett az eredménye a társadalmi egyenlőtlenségekre kevéssé érzékeny világpiacon: a Boric győzelme utáni reggelen az ország legnagyobb lítiumtermelő vállalatának, az SQM-nek (Sociedad Química y Minera de Chile) 15 százalékot estek a részvényei.
Így néz ki egy lítiumbánya - fotó: depositphotos
A háttérben pedig nem állnak le a lobbik: a leköszönő kormányzat januárban még ajánlatot kért be lítiumtermelésre magánvállalatoktól. Ez évente 400 000 tonna lítium kitermelését tette volna lehetővé a következő 29 évben. Az ellenzék az ajánlatok bekérését megakadályozta.
Az, hogy hogyan kezeli a lítiumtermelést Boric, az elemzők szerint kormányzásának egyik legnehezebb kérdése lesz. Az igények miatt hatalmas összeget kaphat a kitermelés után, csakhogy a környezeti károk már most borítékolhatók, az őslakosoknak pedig az életterét érinti a bányászat.
Carlos Díaz, az SQM alelnöke elmondta , hogy a vállalat 140 ezer tonna lítium kitermelését 180 ezerre akarja növelni idén, hozzátéve, hogy „annyira környezetkímélőn, amennyire lehetséges”. Mindezt azért mondhatta, mert korábban egy rézbányát büntettek meg 93 millió dollárra Escondidában, mert „visszafordíthatatlan károkat” okozott a környezetnek.
De mi a baj a lítiumbányászattal?
A lítium bányászata során kinyerik a sós vizet a talajvízből, amely megváltoztatja a talajvíz szintet és a sós földek felszínét, következésképpen az egész ökoszisztémát, tekintve, hogy a talajvíz pótlására senki nem tesz kísérletet, illetve, hogy a kitermelés helyén levő állat- és növényfajok éppen csak a szokásos életterüket vesztik el. A legelők és a vizes élőhelyek kiszáradhatnak. A bányászat miatt magas ásványianyag-tartalmú – lítium-karbonátban gazdag – porfelhők keletkeznek, amelyek szennyezik a talajt és a vízkészletet, hatnak az állatvilágra. A korábban érintetlen területen végzett bányászati tevékenység a helyi flóra és fauna kihalásához is vezethetnek.
Chilében ez az Atacama-sivatagot érinti eddig elsősorban, a flamingók élőhelyét.
Lítium kell hozzá, de még így is menő. De a természet nem ingyen adja - fotó: depositphotos
A globális lítiumion akkumulátor gyártás 55 százaléka már most Kínában van. A világ legnagyobb lítiumbányája Ausztráliában található, Európában Ausztria, az Egyesült Királyság, Finnország és Csehország rendelkezik jelentősebb készletekkel és Szerbia, amelynek lítiumkészletéért harcol a kormány, a helyi lakók pedig erősen küzdenek ellene. A szerb kormány természetesen megígérte, hogy meghallgatja az állampolgárokat is. Európában jelenleg csak Portugáliában bányásznak lítiumot, de ez hamarosan megváltozhat.
Nem rossz tudni tehát, amikor elektromos autóban ülünk, hogy az akkumulátor más országokból származik, ahol a környezet is fizet a bányászatért. Chilében a flamingók kevesebben vannak. De persze a benzinnél ez is jobb.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Mérföldkőhöz érkezett az orosz földgáz szállításának története 2025 első napjával, amikor leállt az utolsó Ukrajnán keresztül érkező szállítás is. Itt azonban még nincs vége.
Közgazdász végzettségű, magát azonban inkább közgondolkodóként meghatározó vendégünkkel a most valószínűleg a legtöbbünket foglalkoztató aktualitások – mint például, hogy mi várható Donald Trump négyéves második elnöki ciklusától vagy hogy mit tehet Magyar Péter Tisza Pártja, ha megnyeri a 2026-os választásokat? – mentén egy sor kérdést, témát átbeszéltünk. Megtudhattuk, hogy Magyarország hol áll a külföldi és a hazai vállalatok hatékonysága közötti különbségek regionális összevetésében, mi lehet a kiút a gazdasági és politikai válságokba sodródott európai országok számára, vagy hogy van-e ellenszer a kínai Egy út, egy övezet stratégiára. De az adás során az is felvetődött, mi, magyarok miért egy-egy nagy ötlettel akarjuk megoldani a dolgokat? – utalva a mini-Dubaj körüli hercehurcára. S azt is megtudhattuk, mi a közös Orbán Viktorban és a Gyurcsány-kormány pénzügyminiszterében, Draskovics Tiborban. A Klasszis Klub Live 5. évfolyamának 69. adását most a Klasszis YouTube-csatornán megnézheti, vagy a Klasszis Podcast-csatornán meghallgathatja.
A Bank of England csütörtökön negyed százalékponttal csökkentette az alapkamatot, mivel úgy ítélte meg, hogy az inflációs előrejelzések éles emelése csak átmeneti lesz.
A csütörtök délelőtti Kormányinfó fő témája Rákosrendező volt, ugyanis a kormány elismerte Budapest elővásárlási jogát. De számos más téma is felmerült.