A szíriai válság immár 12. éve tart, a konfliktusok által sújtott nemzetre irányuló nemzetközi figyelem vitathatatlanul soha nem volt alacsonyabb.  Senki sem kapta föl tehát a fejét arra, hogy  április 28-án az amerikai külügyminisztérium kiadott egy nyilvános jelentést Bassár el-Aszad elnök és családja becsült nettó vagyonáról, és arra a következtetésre jutott, hogy ez körülbelül 1-2 milliárd dollárt tesz ki.  

Az egyik konkrét kérdés, amelyre a külügyminisztérium a vizsgálata során nem sok figyelmet fordított, az a kábítószer-kereskedelem jelentősége.

Szíria, mint narkó-állam

Márpedig Szíria az elmúlt években regionális és esetleg globális jelentőségű narkó-állammá vált. Miután elpusztította az ország nagy részét, megbénította a nemzetgazdaságot, és pária státuszba süllyesztette, Szíria rezsimje és biztonsági apparátusa egy Captagon néven ismert amfetamin gyártását végző titkos ipari komplexum fedését biztosítja.

2020-ban legalább 3,5 milliárd dollárnyi szíriai gyártmányú Captagont foglaltak le a bűnüldöző hatóságok szerte a világon – ez az összeg csaknem négyszerese volt Szíria legális éves exportjának (800 millió dollár) abban az évben.

Tavaly közel 6 milliárd dollár értékű szíriai gyártmányú Captagont foglaltak le külföldön (amely a becslések szerint évi 30 milliárd dollár összkereskedelmet jelent), és csupán 2022 áprilisában 25 millió Captagon tablettát fogtak el Szíria közvetlen szomszédságában lévő országokban, amely utcai értéke eléri az 500 millió dollárt.  Jordániában - ahová a szíriai Captagon nagy részét csempészik, mielőtt elindulna az Arab-öbölbe -, a hatóságok szerint 2022 első negyedévében több kábítószert foglaltak le a szíriai határon, mint 2021-ben.

A Captagon, amelyet egyesek „szegény ember kokainjaként” emlegetnek, népszerű utcai drog lett az Öböl-térségben, és a piacra lépés lehetséges jeleit mutatja Dél-Európában, Észak-Afrikában, egészen Délkelet-Ázsiáig.  A tipikus amfetamin hatások mellett a Captagon tabletták olyan vegyi anyagokat is tartalmazhatnak, amelyek erőszakos, pszichotikus viselkedést váltanak ki, és erősen addiktívak, így gyakori átmeneti drogok a még keményebb anyagokhoz.

A szomszédban, Jordániában, amelyet a legjobban sújtott a Captagon csempészete, Abdullah király az elmúlt időszakban a szíriai rezsimmel való újrakezdés politikáját nyitotta meg, mindezt a határon végbemenő halálos összecsapások és a kábítószer-kereskedelem felfutása közepette.

Az Öbölben, ahol a jelek szerint a szíriai Captagont fogyasztják a legtöbben, egyesek, például az Egyesült Arab Emírségek, igyekeztek teljesen normalizálódni Bassár el-Aszad rezsimjével, és személyesen üdvözölték őt Dubaiban.

Ki áll a piramis csúcsán?

A nyilvános nyomozások a szíriai Captagon iparát a rezsimhez kötődő üzletemberek hosszú listájával hozzák összefüggésbe, köztük az Aszad család tagjaival – akik főként Szíria Földközi-tenger partvidékén, valamint Homsz és Aleppó városaiban élnek.  A Captagon piramis csúcsán Bassár el-Aszad testvére, Maher áll, aki a hírhedt Köztársasági Gárda és a Negyedik Hadosztály vezetőjeként vitathatatlanul a második leghatalmasabb ember Szíriában.

A kábítószer-csempészetet központilag a Negyedik Hadosztály és libanoni partnere, a Hezbollah irányítja.

Csakúgy, mint az Iszlám Állam az elmúlt években, a Captagon is egy másik mélyen destabilizáló tünete Szíria tartós válságának, amely maga is annak az eredménye, hogy Aszad kíméletlenül ragaszkodik Szíria diktatórikus uralkodója maradáshoz.

A libanoni mocsár

Április 6-án összeült a bejrúti büntetőbíróság, hogy ítéletet hozzon a szíriai származású és állampolgárságú Hasszán Muhammad Daqou ügyében, akit Libanonban a „Captagon királyaként” ismernek.  A Hezbollah-hoz fűződő szoros kapcsolatairól és a Görögországba, Malajziába és Szaúd-Arábiába irányuló csempészi erőfeszítéseiről nevezetes bűnözőt 2021-ben Bejrútban tartóztatták le.  A bíró azonban ahelyett, hogy a múlt hónapban ítéletet hozott volna, határozatlan időre felfüggesztette a határozatot, ami aggodalmat keltett a közvéleményben, hiszen a kleptokrata államban Daqou most visszakerülhet az ország alvilágába.

Nem ez lenne az első alkalom, hogy Daqou megúszta az igazságszolgáltatást.  Először azután tartóztatták le, hogy 2015 szeptemberében Libanonba költözött – konkrétan a Hezbollah de facto fővárosába, Baalbekbe.  Bár egy katonai járőr kábítószert talált Daqou rezidenciáján, nem sokkal ezután szabadon engedték, és a Hezbollah segítségével hamarosan megkezdte a libanoni közösségek ledarálását és kizsákmányolását a szíriai határ mentén.

Daqou hatalmas palotákat szerzett Nyugat-Szíriában, egyenként több millió dollár értékben, ahonnan tizenkét autóból álló flotta szállítja fegyveresekkel Bejrút különböző rezidenciáira.  

Csakúgy, mint Szíriában, Daqou nem tudta volna összekovácsolni a narkó-birodalmát a szétesett állam korrupt tisztviselőinek segítsége nélkül.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)