Utoljára egy hete hallattak magukról a kurdok Irakban, amikor megtisztították az Iszlám Állam által megszállva tartott Moszul városa melletti területeket, így segítettek létrehozni az város körülötti ostromgyűrűt. Tegnap megint Szíriában lendültek akcióba: ezúttal gyűlölt korábbi elnyomójuk, Aszad katonai ellen, és elfoglalták tőlük Haszaka városát. A város Szíria észak-keleti részén, kurdok által lakott területen fekszik, közel a török és az iraki határhoz. A várost magát részben kurdok, részben arabok lakják.
A kurd akció
A harcot a kurd YPG milícia, gyakorlatilag a szíriai kurdok hadserege indította. A szíriai polgárháború kezdete óta zajlik a küzdelem a török határ menti, kurdok lakta terület birtoklásáért. A kormányerők szerették volna megtartani, sőt bővíteni ott területeiket. Ugyanakkor ez a kormányerőknek viszonylag elszigetelt területe volt, hisz az országnak ebben a részében alig ellenőriznek valamit.
A támadás úgy indult, hogy a kurdok röplapokon és hangosbemondókon felszólították az Aszad-párti hadsereget és milíciákat, hogy adják át fegyvereiket és távozhatnak. Aki ezt nem teszi meg, harci célponttá válik. Senki ne reménykedjen az YPG visszavonulásában, a csatát úgyis megnyerik, így aki nem adja át a fegyverét, tekintse magát halottnak, szólt a dörgedelmes ultimátum. Ezek után hétfőn megindult a nagyerejű támadás, a Reuters be is mutatott egy képet, ahol egy kurd fegyveres az elfoglalt városrészben egy hatalmas Aszad plakát előtt pózol.
Mögöttük Amerika
Az YPG egyébként nem csak a kurd területeken harcol: a kurdok, akárcsak Irakban, az amerikaiak fő szövetségesei az Iszlám Állam elleni harcban, így nincs könnyű dolga Aszad oroszok által támogatott erőinek, hisz a két nagyhatalom konfrontációja forog kockán. A kormányerők már múlt héten repülőgépeket telepítettek az YPG ellen, ezért az amerikai légierő fel is szállt, megvédendő a harcokat támogató speciális amerikai egységeket. A mostani kurd akció vélhetően az erre adott válasz volt, vagyis a területről végképp ki akarják űzni a kormányerőket.
Ebből az incidensből is látszik, hogy már nem annyira az Iszlám Állam a kérdéses, hisz az már lényegében le van győzve. A harc most már az oroszok által támogatott diktátor, és az Amerika által támogatott kurdok, valamint mérsékelt ellenzéki szunnita arab erők között folyik. A síita arabokat, vagyis az alavitákat kivéve senki nem kér Aszad uralmából, hisz az ő megdöntésére indult 2011-ben a forradalom, amely polgárháborúvá alakult. A sikeresen harcoló kurdok pedig végképp nem tűrnének már semmilyen idegen uralmat, különösen nem Aszadét.
Aggódó törökök
Az akció Törökországot is nyugtalanítja, aki a saját szeparatista kurdjaival van elfoglalva, így nem örül annak, ha a török határ menti területek az immár szabad szíriai kurdok ellenőrzése alá kerülnek, hisz ez a törökországi kurdok szabadságvágyát is erősítheti. Ugyanakkor Törökország Aszadből sem kér, ezért a Szabad Szír Hadsereg nevű ellenzéki formációt támogatja az Iszlám Állam elleni harcban.
Egy katona és civil társa „vállalkozása” volt. 
