A lehető legrosszabbkor történt a párizsi terrortámadás

Robin Niblett. Kép forrása: Chathman House

Robin Niblett, az egyik legtekintélyesebb londoni stratégiai kutatóműhely, a Királyi Külügyi Intézet (Chatham House) professzora szerint már a párizsi terrortámadás előtt is "forrponthoz közelített" a feszült idegesség, a zavarodottság és a nézeteltérések elegye a példátlan menekülthullám kezeléséről folyó vitában.

Ráadásul Európa sok országában továbbra is vérszegény a gazdasági növekedés, és magas a munkanélküliség.

Akik előnyt kovácsolhatnak a történtekből

Mindebből a populista pártok húztak hasznot, és most a párizsi merénylet is e politikai erők kezére játszhat, éppen olyan időszakban, amikor szerte Európában kulcsfontosságú választásokra készülnek. Legközelebb, három hét múlva éppen Franciaországban tartanak regionális választásokat - hangsúlyozta a Chatham House igazgatója.

Niblett professzor szerint jóllehet a Charlie Hebdo párizsi szerkesztőségében januárban végrehajtott vérengzés után az európaiak  még egy emberként álltak ki a szólásszabadság elvének védelme mellett, a mostani újabb terrortámadás után azonban már inkább azt fogják firtatni, hogy kormányaik képesek-e megvédeni őket fizikailag, és megőrizni életformájukat.

Ebben a hangulati környezetben az Európai Unió tagállamainak kormányaira minimum óriási nyomás fog nehezedni a közel-keleti és az afrikai menekültek beáramlásának megállítása végett.

A menekültekkel jött a merénylő

Az érkezők zöme pontosan az olyan jellegű erőszakcselekmények elől menekül, amilyen Párizst is sújtotta. Azok a hírek azonban, amelyek szerint a merénylők közül legalább egy a menekültekkel együtt lépett európai területre Görögországban, rájátszanak azokra a lakossági félelmekre, hogy a menekülthullámmal terroristák is bejutnak Európába - vélekedett a Chatham House igazgatója.

Robin Niblett szerint a menekültválság máris súlyos mértékben megingatta a kormányokba vetett közbizalmat Európa sok országában, és olyan alapvető kérdéseket vet fel az önazonossággal és az integrációval kapcsolatban, amelyeket nem lehet rövid távon megoldani.

Katonai erő és diplomácia

Ebben az összefüggésben, és a további esetleges terrortámadások lehetőségének árnyékában nehéz elképzelni, hogy a schengeni megállapodás aláírói miként tudják továbbra is nyitva tartani belső határaikat mindaddig, amíg nem bíznak jobban a felderítési és hírszerzési adatok megosztásának hatékonyságában, és amíg nem sikerül megerősíteni az EU külső hatásainak védelmét - fogalmaz vasárnapi elemzésében a Chatham House igazgatója.

Robin Niblett szerint az EU-kormányoknak ugyanakkor meg kell kétszerezniük erőfeszítéseiket a szíriai és az iraki konfliktus megoldására. Ehhez a katonai erő és a diplomácia "intelligensebb kombinációjára" lesz szükség.

Az EU-tagországok kormányai nem vettek tudomást azokról a már három éve elhangzott figyelmeztetésekről, hogy rengeteg veszéllyel járhat, ha hagyják a szíriai válságot kibontakozni. Ma már viszont egyszerre kellene elérni - Szíria mellett - Líbia, Jemen, valamint a térség és a Szahel-övezet más ingatag országainak stabilizálását - hangsúlyozza a Chatham House vezetője.

Miért nehezebb most a helyzet?

Robin Niblett szerint a párizsi merénylet elborzasztó módon igazolta, hogy Európának - tekintettel földrajzi helyzetére - nincs más választása, mint e válságövezetek tevőleges stabilizálása.

A Királyi Külügyi Intézet igazgatója hangsúlyozza ugyanakkor, hogy ez most sokkal nehezebb feladat, mint a 2001. szeptember 11-ei egyesült államokbeli merényletek utáni nemzetközi összefogás megteremtése volt.

Akkoriban széleskörű politikai és köztámogatottsága volt Londonban, Washingtonban és Párizsban annak, hogy a terrorizmus elleni harcot Afganisztánban, az al-Kaida terrorhálózat saját bázisországában kell megvívni.

Azóta azonban megtörtént az iraki beavatkozás is, amelynek következményei fájdalmas módon mutatták meg a katonai intervenció kockázatait és az általa elérhető célok korlátozottságát. A párizsi merényletekre adandó francia és szélesebb európai reakciók ebben a "poszt-iraki" hangulati környezetben formálódnak, és nyilván elhangzanak majd olyan érvek, hogy a katonai beavatkozás fokozásának nem csupán csekély a hatékonysága, de további terrortámadásokhoz vezethet az európai országokban.

Kiterjed európai hálózat

Az Iszlám Állam nevű dzsihadista terrorszervezetnek sokkal több potenciális támogatója van Európában, mint az al-Kaidának, amely kis létszámú - bár pusztító támadások kitervelésére és végrehajtására ugyancsak képes - terrorista sejtekkel dolgozott.

Ez a tényező is erősíti a katonai beavatkozások kiszélesítéséből eredő potenciális kockázatokat. Mindez azt jelenti, hogy Európában és az Atlanti-óceán túlpartján rendkívül nehéz lesz egységes álláspontra jutni a jelenleginél erősebb válaszlépésekről - jósolta vasárnapi elemzésében a Chatham House igazgatója.