Észak-keleti szomszédunknál a fogyasztói árak tavaly decemberben 0,7 százalékkal nőttek novemberhez képest, év/év alapon pedig elérték a 30 százalékot. Az egész 2022-es évet nézve 26,6 százalékot tett ki az átlagos pénzromlás - jelentette az Ukrán Állami Statisztikai Szolgálat. Tavaly októberben a jegybank még 30 százalékos inflációt várt az egész évre, a kormány pedig 30,1 százalékról 29, 3 százalékra javította saját akkori előrejelzését. Ehhez képest mindketten tévedtek, mert az eredmény jobb lett.
A friss adatot kommentáló ukrán hírügynökségek rögtön megjegyezték: az idei költségvetésben 28 százalékos inflációval számoltak, de a kormány szerint ha kedvezően alakulnak a folyamatok, például befejeződik a háború, akkor akár 22 százalék is lehet. A költségvetés hiányát 38 milliárd hrivnyára tették, a GDP-t pedig 169 milliárd hrivnyára várják.
A kijevi statisztikai hivatal szerint 2022-ben az élelmiszerárak átlagosan 34,4 százalékkal emelkedtek, ezen belül a tojásért és a gyümölcsökért például 60-70 százalékkal kellett többet fizetni, mint 2021-ben. Kiugróan magas, 70 százalékos volt a drágulás az üzemanyagoknál, a jegybank szerint főleg azért, mert az áramellátáshoz nagy tömegek kezdtek generátorokat használni, s a megugró kereslet felverte az üzemanyagok árát, különösen a dízelolajét.
A nemzetközi pénzügyi szervezetek által is elemzett helyzet szerint a gazdaságra további nyomást fog helyezni az ellátási láncok bizonytalansága. A háborúban megsérült kapacitásokat nehéz lesz folyamatosan működtetni, de a globális energiaárak csökkenése kedvez az ukrán gazdaságnak, amelyik például az áram egy részét külföldről szerzi be.
A létfontosságú export kissé enyhíthet a költségvetés egyensúlytalanságán, de már most is látszik, hogy idén növekedni fog az importkereslet. Különösen az üzemanyagok, a berendezések, az újjáépítéshez szükséges alapanyagok terén lesz ugrás a behozatalban. Idén a tavaly beígért különféle külföldi pénzügyi támogatások elkezdenek beáramlani a gazdaságba, s ez 2,5 havi importszükségletet fedezhet – írták a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank szakértői.
A lassú talpra állást természetesen hátráltatja, hogy rendkívül súlyos sebet kapott az alap infrastruktúra. Az energiaellátás várhatóan csak az első negyedév végére áll úgy ahogy helyre. A kormányzati költések a második negyedévtől érzékeltethetik hatásukat. A fogyasztás továbbra is gyenge lábakon áll, főleg azért, mert a lakosság jelentős részének csökken a vásárlóereje.
A termelést és az újjáépítést segítheti, ha a vártnál többen és gyorsabban térnek haza az elmenekültek közül. (Különféle becslések szerint 8-9 millióan hagyták el az országot tavaly és legalább 3-4 millióan az országon belül költöztek, főleg a keleti megykéből a nyugatiakba - a szerk.). Ám ha még nagyobb veszteségek érik az infrastruktúrát, különösen az energiaellátást, leáll a gabonaexport és gyorsul az elvándorlás, akkor oda a remélt gazdasági javulás és még több külföldi pénzt kell pumpálni az ukrán gazdaságba – állapították meg a nemzetközi elemzők.
A vezető devizákkal szemben nagy amplitúdóval mozgott a hazai fizetőeszköz, de volt egy pont, amikor mindegyikhez olcsón lehetett hozzájutni. 
