Jean Pisani-Ferry Fotó: Bruegel

Jean Pisani-Ferry, a Bruegel főigazgatója az alapblog.hu-nak adott interjúban elmondta, hogy a kialakult görög helyzethez három tényező vezetett. Véleménye szerint elsősorban a görögök a felelősek, hiszen az utolsó pillanatig mérgezte a kormányzat hatékonyságát a világszinten egyedülálló méreteket öltő korrupció. A helyzetért véleménye szerint másodsorban Európa a felelős mert a végletekig húzták az időt, mígnem csak egy nyilvánvalóan végrehajthatatlan támogatási csomagot fogadtak el annak érdekében, hogy 2013-ra vissza tudjon térni Görögország a pénzpiacokra, és ismét onnan tudja magát finanszírozni.

A harmadik őshibaként a Görögországnak felírt rossz receptet nevezte meg a szakértő. Az európai kormányok és az IMF mérvadó vezetői szinte kizárólag az adósságproblémára helyezték a hangsúlyt, a kiadáscsökkentést erőltették csupán, ugyanakkor a másik fundamentális problémát, a görög gazdaság versenyképtelenségét másodlagos ügynek tekintették, és a szőnyeg alá seperték.

Még nem lehet tudni, hogy sikeres lesz-e a második mentőcsomag

A második görög mentőcsomaggal kapcsolatban az elemző elmondta: nem egyértelmű, hogy Görögország képes-e tartani a menet-és időrendet, meg tud-e felelni a néptől hallatlan áldozatokat követelő előírásoknak, ugyanakkor látható, hogy a görögök többsége tisztában van vele, hogy az eurózónából való kilépés a jelenlegihez képest még borzalmasabb következményekkel járhat.

Jean Pisani-Ferry kiemelte, hogy a német recept, amely az adósság jelentős mértékű csökkentését irányozza elő szinte ellehetetleníti a gazdasági növekedést, és sürgeti az uniós vezetőket, mindenekelőtt a német kormányt, hogy legalább annyira koncentráljanak a gazdaságélénkítésre, mint a nemzeti költségvetési hiányok lefaragására. Ebben a csapdahelyzetben véleménye szerint a kiutat egyedül az export fokozása, a versenyképesség növelése jelentheti.

Hagyni kell az euró gyengülését

A szakértő szerint az EKB elsősorban, amellett, hogy erősen növeli a likviditást, további kamatcsökkentéssel és a kamatok garantáltan hosszabb ideig való alacsonyan tartásával kell hozzájáruljon a gazdasági növekedés élénküléséhez. Hagynia kell a közös fizetőeszköz gyengülését, és engednie kell, hogy Észak-Európában növekedjék, délen viszont valamelyest csökkenjen, legalábbis stabil maradjon az infláció.

Mindemellett a szakértő szükségesnek tartja, hogy az Európai Bizottság meghatározóan csak arra ügyeljen, hogy a tagállamok fegyelmezett költségvetési politikát folytassanak, de ne akarjon mindenáron rövid távú, egészen precízen konkretizált deficitcélokat számon kérni.

Harmadsorban szerinte azzal lehet az eurózóna problémáját hatékonyan menedzselni, hogy a Bizottság minden tagországban támogatja a helyi gazdaságélénkítő csomagokat, amennyiben azok bizonyíthatóan kiegyensúlyozottan, jövőorientáltan, átláthatóan egyensúlyoznak, szelektálnak kiadáscsökkentések és kínálat-barát, vállalatokat, beruházásokat ösztönző adó-és bér, valamint munkaerőpiacot liberalizáló reformok között.

A teljes interjút ITT olvashatja.