Ez az intézkedés azonban nem csak az Egyesült Államokban élő nőktől veszi el a lehetőséget, hogy felelősséggel tervezzenek családot. Az olyan intézmények, mint a Planned Parenthood más, elsősorban harmadik világbeli országokban is működik, köztük Afrika számos térségében. Ezek az intézmények nem csak és kizárólag „angyalgyárak”, a családsegítő szervezetek a felelősségteljes családalapítást, a fogamzásgátlást, a szexuális felvilágosítást és az egyedül élő anyák segítését is végzik. A támogatások megvonásával azonban épp ezek a lemaradott országok járnak a legrosszabbul: Burkinában óriási a termékenység, egy nőre átlagosan 5,5 gyerek jut, írja a Reuters, így őket érintheti a legsúlyosabban a mostani megszorítás. Itt 2011-ben még úgy tervezték, hogy 15 százalékkal növelik 2020-ig az ingyenesen hozzáférhető fogamzásgátlók mennyiségét, ám források híján ez a terv elbukni látszik.
|
A Privátbankár.hu kommentárja Trump kardélen táncol a kérdéssel, hiszen ugyan a republikánusok támogatásával keresztülviheti a megszorítást, ennek rengeteg ellenzője akad. Az abortusz egy súlyos etikai kérdéseket felvető orvosi beavatkozás, ám a források megvonásával nem csak ennek (sokszor életmentő) lehetőségét veszi el az anyáktól, hanem annak lehetőségét is, hogy tudatosan tervezzék meg a családjukat, adott esetben fogamzásgátlók segítségével, vagy épp terhesgondozással, amit ezek a szervezetek szintén kínálnak - sokszor ingyen, a legszegényebbeknek is. Ráadásul a rendelet nem csak a szabatos életet élő fiatalokra vonatkozik (akikkel szívesen dobálódznak), hanem azokra is, akik tudatos döntésként vállalnak gyereket, ám nem engedhetik meg maguknak a - különösen az Egyesült Államokban - költséges terhesgondozást, vagy épp azoktól veszi el a lehetőséget, akik bár tudatosan vállaltak gyereket, ám váratlanul jött egészségügyi okokból nem hordható ki a terhesség. Az abortuszt végző orvosok ellen ráadásul Trump megválasztása óta burkolt inkvizíció zajlik, így egyre nehezebb a bajba jutott nőknek hozzáértő, legálisan működő orvost találni. |
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
