Augusztusban az előzetes adatok alapján az ipari termelés volumene mindössze 0,5%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Havi összehasonlításban komolyabb visszaesést mért a KSH: 5,7%-kal maradt el az ipar teljesítménye az augusztusitól. Schindele Miklós, a KSH főosztályvezető-helyettese úgy véli: a havi visszaesést elsősorban az Audi gyár egész hónapos leállása okozta. Emellett a vegyiparban is voltak alkalmi leállások és az élelmiszeriparban is csökkent a termelés. Szakértők már az előző hónapban jelezték: a bázishatások egyre inkább lefelé viszik a növekedési ütemet. A járműgyártásban ugyan vannak további kapacitások, de lassulni fog az élénkülés, miközben az alapvető folyamatok azért így is kedvezőek.
Egy friss felmérés szerint a magyarok úgy látják, átlagosan mintegy havi nettó 250 ezer forint összegből tudnának maguknak elfogadható életszínvonalat biztosítani, ha most mennének nyugdíjba. Az UniCredit adatsora ugyanakkor arról tanúskodik, hogy nincs komoly megtakarítási potenciál a magyar családokban: a lakossági ügyfelek 62 százaléka havonta húszezer forintnál kevesebbet, ezen belül 17 százalékuk ötezer forintnál is kevesebbet tesz félre. Az ügyfelek között egyébként a leggyakoribb megtakarítási forma továbbra is a bankbetét, ezt a befektetési alapok, részvények, értékpapírok követik. A harmadik helyen az ingatlan és a készpénz áll, a legdinamikusabban viszont az állampapír-megtakarítások fejlődnek.
A jegybank devizatartalékai 35,6 milliárd eurót tettek ki szeptember végén, 149 millió euróval emelkedtek a múlt hónapban - ez derül ki a friss adatokból. Ez közel 5 milliárd euróval több, mint tavaly szeptember végén volt - az év elejéhez képest pedig majdnem 2 milliárd euróval nőttek a tartalékok.
Már dolgoznak a fair bankrendszer megteremtéséről szóló törvényjavaslaton. Az igazságügyi tárca államtitkára, Répássy Róbert elmondta: a jogszabályban új alapokra helyezik a fogyasztási kölcsönök folyósításának feltételeit, mert a jelenlegi szabályok mellett a bankok tisztességtelen szerződési gyakorlatot folytattak. Azt akarják elérni, hogy az ausztriaihoz vagy a németországihoz hasonló fogyasztóvédelmi szabályok vonatkozzanak a Magyarországon működő bankokra is, és ennek érdekében erősíteni kívánják az MNB pénzügyi felügyeleti szerepét is. A tervek szerint már január 1-jén életbe lép a törvény.
Három, a devizahiteles törvénnyel kapcsolatos keresetet tárgyalnak kedden a bíróságok. A Fókusz Takarékszövetkezet keresetét első fokon tárgyalja a Fővárosi Törvényszék, míg az UniCredit Ingatlanlízing és az MKB Euroleasing Autólízing keresetét másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla. Ezek eredményeiről természetesen beszámolunk a nap folyamán.
Folytatja jó szériáját a forint: tovább erősödik a magyar deviza az euróval szemben, ma már 307 forint alatt is járt a közös pénz jegyzése.
A tőzsdéken viszont gyengén indult a nap, Nyugat-Európában és Budapesten is csökkenéssel kezdtek a vezető indexek.
Sok település jövőjét jelentheti a helyi kastély felújítása, amely idegenforgalmat és így munkahelyeket teremthet - a Napi Gazdaság cikke szerint készülőben van az új kastélyprogram, melynek részeként húsz kastély érintésével országos kastélyútvonalat hoznak létre. Az előző hétéves ciklusban a fertődi, a keszthelyi, a körmendi, a gödöllői és az edelényi kastély rekonstrukciójára 20 milliárd forintot költöttek. Egy műemlékileg védett épület felújítási költsége egyébként négyzetméterenként fél és egymillió forint közötti összegbe kerül, ezért a projekteket támogatás nélkül nehéz megvalósítani. A befektetés megtérülése pedig igen hosszadalmas, a szállodának használt épületek esetében 15-20 évbe is beletelhet.