A sivatagi királyság fölött megjelent a szovjet összeomlás árnya

Vlagyimir Putyin orosz elnök és Mohammed bin Salman. Fotó: EPA/Yuri Kochetkov

Németország lett az első európai ország, amely a Hasogdzsi-gyilkosság folyományaként leállította fegyvereladásait Szaúd-Arábiába. Berlin egyben kitiltott 18 szaúdi állampolgárt a területéről (akik közül 15-en a gyilkos kommandó tagjai voltak), miután Washington a múlt héten már 17 szaúdit kitiltott.  Tegnap a szaúdi király a gyilkosság óta eltelt időszak első TV-üzenetében nem mert kitérni közvetlenül az újságíró brutális meggyilkolására, de próbálta védelmébe venni a forrófejú koronaherceget (MBS), akit a világ mára egyértelműen a gyilkosság fő felelősének tart.

Újra összekap a CIA és Trump

A török bizonyítékok ellenére, miszerint az újságíró meggyilkolásának megrendelői a szaúdi uralkodóház csúcsain találhatók, Rijád próbálja a felelősséget a kommandó tagjaira fogni, amelynek 5 tagja most halálbüntetéssel szembesülhet. Az elterelő manőverek ellenére brutális a nemzetközi politikai nyomás a szaúdi királyi családon - nem véletlen, hogy a 2015-ben leindított jemeni háború kapcsán Rijád most késznek mutatkozik béketárgyalások megindítására a huszi felkelőkkel.

A Hasogdzsi-gyilkosság bepolitikai viharokhoz vezetett az Egyesült Államokban is. A CIA jó ideig hallgatott, de aztán a koronaherceg és a kivégző-kommandó lehallgatott beszélgetéseire hivatkozva mára egyértelműen MBS-t jelöli meg politikai felelősnek. Ez a kiszivárogtatott értékelés nagyon nem tetszik Trump elnöknek, aki semmifajta szankciót nem akar látni Rijáddal szemben, mert maga mellett akarja tudni a szaúdi támogatást az Irán elleni politikai kampányához. Másrészt a szaúdiak vásárolják a legtöbb amerikai fegyvert a világon: 2013 és 2017 között a teljes amerikai fegyver-export 18 százaléka Rijádba áramlott.

A CIA és Trump közötti feszültség azonban nem új jelenség. John Brennan, a polgári hírszerzés korábbi vezetője Trump megválasztása után óvta az elnököt attól, hogy egyoldalúan felrúgja a nemzetközi atomalkut Iránnal. Az ügynökség és a Fehér Ház megítélése Iránról a mai napig messze esnek egymástól.

A szovjet megrendülés árnya

Káncz Csaba

Pedig jobb lenne, ha a beomló olajárak időszakában Rijád és a forrófejű koronaherceg teljes mélységében tisztában lenne azokkal a pénzügyi és politikai veszélyekkel, amelyek a királyságra leselkednek. Míg az ország devizatartalékai még 737 milliárd dolláron álltak 2014-ben, idén augusztusra ez 506 milliárdra olvadt. A szaúdi lakosság 70 százaléka a 30 év alatti korosztályhoz tartozik, kevés szakmai kifutási lehetőséggel, egyben sekélyes nemzeti identitással – tökéletes beszervezési bázist nyújtva tehát a szélsőségeseknek.

Valóban, Rijád jelenlegi helyzete a késői, bemeszesedett Szovjetunió megrendülésének korára emlékeztet az 1980-as évek második feléből: a csökkenő olajárak időszakában a valóságtól elszakadt politikai kaszt által irányított szovjet gazdaság nem volt felkészülve a fegyverkezési versenyre (Csillagháború) és a külföldi kalandok (Afganisztán) finanszírozására, amihez társult egyfajta belső kiélezett harc a hatalomért és az állam ezek eredményeképpen végletesen megrendült.

Káncz Csaba jegyzete