A svéd parlament elfogadta az újgenerációs atomreaktorok állami finanszírozását biztosító törvényjavaslatot szerdán. A kormány kulcsfontosságúnak nevezte a nukleáris erőműveket Svédország energiabiztonsága és a 2045-re kitűzött nettó zéró széndioxid-kibocsátás elérése szempontjából – írja az MTI összefoglalója.
A kormány a tervek szerint vagy négy nagyobb nukleáris reaktort épít – összesen mintegy 5000 megawatt teljesítménnyel – vagy ennek a kapacitásnak megfelelő több kis moduláris reaktort (SMR). A kapacitás felének 2035-re működnie kellene. A kormány támogatja a szén-dioxid-semleges energiatermelést, és úgy véli, csak az atomenergia képes megbízható és kiszámítható módon biztosítani az ország energiaellátását.
A tavaly augusztusban kiadott szakpolitikai javaslat alapján az állam akár 300-600 milliárd svéd korona (10-20 ezer milliárd forint) hitelt is nyújthat az atomerőművek fejlesztőinek, és áramfelvásárlási árgaranciát biztosítana 40 évre. „Ez a svéd munkahelyek védelméről, a klímaváltozás elleni fellépésről és Svédország biztonságáról szól” – mondta Niklas Wykman, a pénzpiaci ügyek minisztere a parlamenti vitában az MTI tudósítása szerint.
Fotó: Daniel Kihlgren / Wikimedia Commons
A kormány az atomerőműben hisz – de vannak kritikus hangok
A stockholmi vezetés szerint a skandináv országnak 2045-ig akár 10 új atomreaktorra is szüksége lehet, mivel a logisztikai ágazat és az ipar igényei elmozdultak a fosszilis energiahordozók felől, és az áram iránti kereslet előreláthatóan mintegy 300 terawattórára fog emelkedni a 2023-as 135 terawattóráról. A kormány – tekintettel arra, hogy a magánszektor érdeklődése visszafogott a befektetések megtérülése körüli aggályok miatt – elfogadta azt, hogy hozzá kell járulnia az építési költségekhez, amelyek korábbi tanulmányok szerint akár több tízmilliárd dollárt is felemészthetnek.
Az MTI azt írja: kritikus hangok szerint az atomerőművek túl drágák és lassan épülnek, valamint kiszoríthatják az olcsóbb és gyorsabban telepíthető szél- és napenergiát, amelyekre rövid távon szükség lenne. „Ennek a kormánynak vallásos meggyőződése, hogy atomerőművet építsen, bármibe is kerüljön” – fogalmazott Birger Lahti, az ellenzéki Baloldali Párt képviselője.
Jelentős túlkereslet mutatkozott. 
