Káncz Csaba a Mindenki Magyarországa Mozgalom jelöltje az ellenzéki előválasztáson. A szerző nem tagja szerkesztőségünknek, külsősként publikál oldalainkon.
A Biden adminisztráció már februárban, mandátumának kezdetén világosan jelezte, hogy a Fehér Ház kerülni fogja a jövőbeni közvetlen kapcsolatokat Mohamed bin Szalmán (MbS) szaúdi trónörökössel, akit felelősnek tart Dzsamál Hasogdzsi kormánykritikus szaúdi-amerikai újságíró 2018-as meggyilkolásáért és feldarabolásáért. De Biden nem akarja alapjaiban destabilizálni a kétoldalú kapcsolatokat azzal a kulcsfontosságú szövetségesével, amelynek területén 5 katonai bázist működtet.
Biden regionális pókerjátszmája
Egy párhuzamos, ezzel összefüggő régiós fejleményként pedig visszatért a tárgyalóasztalhoz az iráni nukleáris alkuhoz (JCPOA) – ahol már áttörésről rebesgettek tegnap -, miközben február végén Irán-barát milíciákat bombázott Szíriában. Az új amerikai kormányzat mindkét ügyben jelzi, hogy újra akarja rendezni a közel-keleti színpadot – kemény kézzel, de komolyabb felfordulás nélkül. Biden új Közel-Kelet politikája befejezi Trump „maximális nyomás” kampányát Iránnal kapcsolatban, amely kiterjedt a tragikus sorsú Jemenre is. Vissza kíván térni a JCPOA-hez, kisebb módosításokkal és regionális szempontok figyelembevételével.
Biden nemcsak Trump politikájával szakított látványosan – aki közel-keleti politikáját Szaúd-Arábiára és Izraelre építette -, hanem azzal is, amelyet még alelnökként képviselt és alakított Obama elnökségei alatt. Trump olyannyira Rijád mellett állt, hogy elnöki vétóval akadályozta meg a kongresszus tervét a szaúdi fegyverszállítások korlátozásáról. Rijád számára Biden a február eleji bejelentése során csak azt a szépségtapaszt tartotta meg, hogy a szaúdi királyság területe elleni esetleges Jemenből érkező húszi támadásnál továbbra is számíthatnak az amerikai katonai segítségre.
Rijád napjainkra diplomáciailag sarokba szorult Biden iráni kurzusváltása, a jemeni háború elhúzódása és a libanoni politikai válság miatt. Ezért a színfalak mögött titkos tárgyalásokat kezdett regionális pozíciójának erősítésére Iránnal és Szíriával. Mindkét esetben a szaúdi tárgyalásokat a titkosszolgálat feje, a 66 éves Khalid Al Humaidan tábornok vezeti.
Rijád -Teherán
Az Irakban zajló titkos tárgyalások 3 hete szivárogtak ki. A kétoldalú kapcsolatok 5 éve omlottak össze – a viszony azután vált fagyossá, hogy a szaúdi hatóságok 2016 januárjában kivégezték a síita kisebbség egyik prominens hitszónokát, a rijádi vezetéssel szemben kritikus Nimr al-Nimr sejket. A síita többségű Iránban válaszul rendbontók felgyújtották a teheráni szaúdi nagykövetséget, mire Szaúd-Arábia megszakította a diplomáciai kapcsolatokat.
Rijád egyik fő célja, hogy rábírja Teheránt a jemeni húszi lázadók visszafogására, akik 2015 március – amikor megkezdődött a szaúdi offenzíva - és idén február között legalább 860 föld-föld rakéta, illetve dróntámadást hajtottak végre szaúdi felségterület ellen. Irán másik regionális ellenfele, az Egyesült Arab Emirátus még gyorsabb volt és már tavaly nyáron külügyminiszteri szintű találkozót tartott a két ország.
A titkos tárgyalással tulajdonképpen mind Irán, mind a szaúdiak csendesen bevallják, hogy az elmúlt években geopolitikailag túlterjeszkedtek a térségben és ezt már pénzügyileg nem bírják. A szaúdiak a tárgyalással egyben felkészülnek az USA térségbeli katonai szerepének a csökkenésére.
Rijád - Damaszkusz
A 2011-es polgár- és proxi háború kitörése óta hétfőn első alkalommal érkezett szaúdi delegáció a szír fővárosba. Kiszivárgott hírek szerint Rijád hajlandónak mutatkozik újranyitni nagykövetségét Damaszkuszban. A rijádi delegáció egyben közölte szír vendéglátóival, hogy az országot visszafogadják az Arab Ligába.
A jelek szerint a kétoldalú diplomáciai kapcsolatok normalizálása még a május 26-i szír elnökválasztás előtt bekövetkezhet, akár már a Ramadán végeztével a jövő héten. Mindez természetesen óriási politikai fegyvertény és áttörés lenne a szír Aszad rezsim számára, amely eddig csupán Moszkva és Teherán támogatásával tudott hatalmon maradni.
Az Egyesült Arab Emirátusok 2018-ban nyitotta újra diplomáciai képviseletét Damaszkuszban és mára már Tunézia, Jordánia és Omán is újra képviselteti magát. Az egyiptomi külügyminiszter egy múlt havi találkozóján orosz kollégájával leszögezte, hogy Szíriának vissza kell térnie az Arab Ligába, hogy „nélkülözhetetlen szerepét helyreállítsa a Közel-Keleten”.
Rijád áldása kulcsfontosságú a Közel-Keleten az Aszad-rezsim rehabilitásában. A szunnita szaúdiak egy évtizede proxi erőikkel meg akarták dönteni az Iránnal szövetséges és alaviták által dominált szír rezsimet, hogy korlátozzák a siíta Teherán regionális befolyását.
De most Rijád hajlandónak mutatkozhat kiegyezésre az iráni tengellyel Szíriában, miközben Irán mérséklő erővel bír majd a jemeni húszi lázadókra.
Az előzetesen várthoz képest korábban megismerhetők lesznek majd. 
