Ha azt a logikát követjük, hogy a vakcinák a koronavírus-fertőzés ellen antitesteket kezdenek termelni a szervezetünkben, - márpedig a plazmaterápia feltétele a megfelelő antitestszám -, akkor azt is gondolhatnánk, hogy lassan az ötmillió vérplazmadonor országa is lehetnénk.
„A tévhitek eloszlatása, és a vérellátás biztonsága érdekében fontos hangsúlyozni, hogy aki oltott személytől származó vérkészítményt kap, nem válik védetté, ez nem befolyásoló tényező” – közölte kérdésünkre az Országos Vérellátó Szolgálat (OVSZ).
Mint írják, az úgynevezett „konvaleszcens plazmaadásra” vonatkozó szabályozás értelmében
csak azok adhatnak gyógyító célra plazmát, akik bizonyítottan átestek a fertőzésen. Ebből következik, hogy azok, akik oltottak, de nem estek át a fertőzésen, erre a célra nem adhatnak.
„Azok a bizonyítottan fertőzöttek, akik már felgyógyultak a betegségből, csak akkor alkalmasak konvaleszcens plazmaadásra, amennyiben nagyon magas az antitest-szintjük, ezt előzetes mintavétellel állapítjuk meg” – teszi hozzá az OVSZ, amely ezúton is köszön minden eddigi plazmaadást.
A koronavírus-járvány alatt eddig 60 kórház, több mint 4000 alkalommal használta fel a fertőzésből gyógyultak vérplazmájából készült speciális készítményt a fertőzöttek gyógyításában. A jelek szerint Müller Cecília országos tisztifőorvos minapi felhívása sikeres volt, ugyanis az OVSZ a plazmadonorok eddigi aktivitásának köszönhetően a plazma-készleteket maximálisan feltöltötte.
„A járvány enyhültével ugyan csökken azon fertőzöttek száma is, akiknek erre a készítményre van szükségük, ezért a továbbiakban a gyógyítói igényeknek megfelelő ütemben fogjuk plazmaadásra kérni a lehetséges donorokat, újabb jelentkezőket most már nem várunk” – mondja az OVSZ.
Lánczi Zsombor, a Testnevelési Egyetem rektorhelyettese pénteken az ATV Startban úgy nyilatkozott, hogy ennek ellenére egyre több olyan donor akad, akik nem csak a fertőzésen esett át, de oltást is kapott.
„Ez nem jelenti semmilyen akadályt, de előnyt sem, hiszen előzetesen úgyis meg kell vizsgálni az antitest-szintet, mert csak azoktól érdemes plazmát levenni, akiben a megfelelő magas ellenanyagszintet látjuk” – támasztja alá az OVSZ metódusát a kutatóorvos, aki arról is beszámolt, hogy jelentős állapotjavulás történt szinte minden súlyos Covid-betegnél, főleg, akik az első napokban kapták meg a plazmát.
Bár Magyarországon pozitív tapasztalatokról számol be az egészségügy, év elején Angliában úgy látták, hogy nem csökkenti érdemben a kórházi betegek körében az elhalálozást a vérplazma-transzfúzió. A National Health Service (NHS) ösztönzésére beindult egy nagyszabású vérplazma-adományozás és -gyűjtés, de január közepén leállították a projektet. A felépülési/felgyógyulási (Recovery trial elnevezéssel futó) próbában dolgozó oxfordi kutatók csalódottságuk mellett kifejezésre juttatták, hogy „hihetetlenül hálásak”, amiért a felgyógyultnak tartott lakosság tagjai országszerte készségesen ajánlották fel a rekonvaleszcens vérplazmájukat. Csaknem tíz és fél ezer (10 400) brit páciens vizsgálatának korai elemzése alapján az látszik, hogy a közülük meghalt 1873 betegnél a kezelés nem eredményezett „szignifikáns különbséget”. A vérplazmával kezeltek csoportjában lévő betegek 18 százaléka 28 napon belül meghalt.
Ezt követően 2021. január 20-án a brit nemzeti egészségügyi szolgálat (National Health Service (NHS) vérgyűjtéssel és transzplantációval foglalkozó részlege újraindította a vérplazma gyűjtését. Az adományozott vérplazmától azt várják, hogy a betegek egyes csoportjaiban – például azoknál, akiknek az antitestszintjük alacsony – mégis előnyös lehet ez a terápia. Nemzetközi vizsgálatok is folynak annak megállapítására, hogy a betegség egészen korai szakaszában, még a kórházi kezelés szükségessé válása előtt alkalmazva, milyen segítséget jelent a vérplazma adása.
Nem árt tudni
Azok jelentkezhetnek donornak, akiknek betegsége során legalább egyszer PCR-teszttel kimutatták a koronavírust; meggyógyultak, legalább 3 hete tünetmentesek és 60 évnél nem idősebbek. A plazmagyűjtő állomáson leveszik a gyógyításhoz szükséges mennyiségű vérplazmát. A plazmaadás, szaknyelven plazmaferezis során a véradással ellentétben csak a vér folyékony alkotórészét (a vérplazmát) veszik le, a vér sejtes elemeit a donor visszakapja. A testtömegtől függően levett plazmamennyiség egyszerhasználatos műanyag zsákrendszerbe kerül. A levett plazma kivizsgálását és tárolását az Országos Vérellátó Szolgálat végzi. A donor szervezetében, a plazmaadás alkalmával levett véralkotórészek 1-2 napon belül visszatermelődnek.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 3768,85 pontos, 2,99 százalékos emelkedéssel, 129 730,83 ponton zárt szerdán.
