|
| Andrés Manuel Lopez Obrador a kampányzáró rendezvényén. (EPA/MARIO GUZMAN) |
Egy friss felmérés szerint Mexikóban a baloldali populista és nagytőke-ellenesnek tekintett, a jelenlegi politikai struktúrát radikálisan átalakítani akaró jelölt, a 64 éves Andrés Manuel Lopez Obrador (AMLO) előnye 32 százalékpontosra nőtt a vasárnapi elnök és általános választás előestéjén. Akár pártjának abszolút parlamenti többsége is elképzelhető, ilyenre pedig évtizedek óta nem volt példa az országban. A világ legtöbbet kereskedett fejlődő piaci devizája, a mexikói peso árfolyama részben emiatt, részben a NAFTA-újratárgyalás kockázatai következtében, részben pedig az általános fejlődő piacokat érintő kockázat-kerülés miatt került nyomás alá az elmúlt hetekben.
A fagyi visszanyal
Trump napjai, amely során egy kiszámítható és engedelmes partnert talált déli szomszédjában, meg vannak számlálva.
AMLO azt ígéri, hogy Mexikót élelmiszer-termelésben önellátóvá teszi, felfüggeszti a külföldi befektetéseket az olajiparban és a drog-kereskedőknek általános amnesztiát ad. AMLO kifejezetten a Mexikói Forradalom (1910-1920) elfeledett ideáit akarja újjáéleszteni: az anti-imperializmust, a nemzeti erőforrások védelmét és a parasztok jogainak megóvását.
A Fehér Ház számára rémálommal ér föl, hogy AMLO – akárcsak a venéz Hugo Chavez annakidején – szorosan kötődik a nemzet roncstársadalmához és erőteljesen Washington-ellenesen kódolt. Márpedig Mexikó évi 400 milliárd dolláros export-volumenének 81.2 százaléka az Egyesült Államokba irányul, és ennek mintegy fele a NAFTA alá tartozik. Ha Trump szétveri a NAFTA-t, akkor a becslések szerint Mexikó GDP-je 2022-ig 4 százalékkal csökkenhet.
Forrongó Latin-Amerika
Nemcsak Mexikóban, hanem egész Latin-Amerikára jellemző a tradicionális politikai osztály (establishment) elleni lázadás. A politikai pártok az egész térségben a legelutasítottabb intézmények között szerepelnek. A Vanderbilt University felmérése szerint a mexikói polgároknak csupán 13.8 százaléka bízik a politikai pártokban, Kolumbiában ez az arány 10 százalék, míg Brazíliában egész elképesztő módon csupán 9 százalék.
Ilyen regionális közállapotaknak is köszönhető, hogy az a volt brazil elnök (Luiz Inácio Lula da Silva), aki jelenleg korrupció miatt 12 éves börtönbüntetését tölti, indulni akar az októberi elnökválasztáson, és a friss felmérések szerint azt meg is nyerné!
A Hezbollah a drogmaffiával fogott össze
Washingtonnal ellentétben Peking az utóbbi években szisztematikusan építkezett és a térség első számú kereskedelmi partnere lett. Kína elsősorban növelni akarja saját energia- és élelmiszer-biztonságát és a térségre úgy tekint, mint stratégiai erőforrások biztosítékára.
|
| Káncz Csaba |
Peking csupán másodsorban óhajt geopolitikai előnyökre szert tenni Washingtonnal szemben és kihasználni az USA romló megítélését a térségben. A Kreml viszont az elmúlt időszakban politikai előnyszerzésre törekedett Washingtonnal szemben, kihasználva az elégedetlenségi hullámot Kubában, Venezuelában, Kolumbiában, Mexikóban és Brazíliában.
Más szereplők pedig biztonságpolitikai oldalról nézve is aggasztó módon használják ki azt, hogy Washington az utóbbi években elhanyagolta saját hátsó udvarát. A palesztin Hamász és a libanoni Hezbollah ugyanis egyre szorosabban együttműködik a régió drogkartelljeivel és szervezett bűnözői köreivel. Irán pedig eközben szorosan együttműködik a térség Washington-ellenes kormányzataival Bolíviában, Nicaraguában, Ecuadorban és Venezuelában.
Káncz Csaba jegyzete
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök elítélte a megnyilvánulást. 
