Brüsszelben az Európai Unió vezetői fogadták a brit miniszterelnököt, aki ezúttal nem keménykedett, nem képviselt harcias álláspontot, hanem mosolydiplomáciára váltott. Mindenkihez kedves volt, de alig mondott valamit, viszont hangsúlyozta, hogy nagyon szeretné, ha megegyezés születne országa és az Unió között. Azt azért jelezte, hogy továbbra sem fogadhatja el, hogy Észak-Írország az Egyesült Királyság többi része nélkül maradjon a vámunióban, mert ez országa egységét veszélyezteti.
Patthelyzet és halogatás
Elvileg így maradt a patthelyzet, de elhangzott európai részről egy javaslat, amit May végül megfontolásra érdemesnek tartott. Ez az úgynevezett átmeneti időszak 21 hónapról 3 évre történő hosszabbítása lenne, így szinte korlátlan idő lenne arra, hogy a végleges feltételeket kialakítsák, addig viszont nem lépne ki teljesen az Egyesült Királyság az Európai Unióból, de néhány dolog azért változna.
Így most elég lenne megállapodni az átmeneti időszakról, és már rendben is lenne minden. Igen ám, de van egy pont, amiben nem sikerül dűlőre jutni: ez Észak-Írország kérdése. Ha az Egyesült Királyság elhagyja a vámuniót, akkor óhatatlanul határellenőrzést kellene bevezetni Írország és Észak-Írország között, hogy ellenőrizzék az áruforgalmat. Ezt az írek érthető módon nem akarják, ezért az Európai Unió sem szeretné ezt a megoldást. Kézenfekvő lenne az EU javaslata, hogy Észak-Írország egyszerűen maradjon a vámunió része, de ettől May retteg, fél, hogy ez felerősíti az északírek elszakadási törekvéseit.
A háttérben lehet valami
Megoldás látszólag nincs erre a problémára, de nem kizárt, hogy valamilyen háttér-megállapodás mégis született, de ezt nem akarják túl hamar nyilvánosságra hozni, nehogy a brit kormánypárton belüli szélsőségesek, akik azonnali és teljes szakítást akarnak az EU-val, megtorpedózzák azt. Ha erre kevés idejük marad, és az alternatíva az, hogy megállapodás nélkül, kaotikusan lép ki országuk az Unióból, akkor túl nagy ellenállásba ütközhetnek a közvélemény részéről, párton belüli puccsra és esetleg Boris Johnson miniszterelnöki székbe való ültetésére pedig már nem marad idejük.
Ez persze csak egy lehetőség, leginkább a mosolydiplomácia utalt arra, hogy a háttérben közelednek a felek valamilyen kompromisszumhoz. Ez lenne a kedvezőbb helyzet, a rosszabbik forgatókönyv az, ha a két fél mosolyogva vezeti egymás felé száguldó autóját, várva, hogy melyik rántja félre végül a kormányt. Theresa May sokáig bizakodott abban, hogy az EU engedni fog elveiből, de ennek semmi nyoma nincs, és az Unió nem is teheti, hisz ha egy kivétel akad, akkor jönne a többi.
Szigorú szavazás lesz
Mindeközben a brit kormány levelet küldött a parlamenti képviselőknek, melyben jelezte, hogy egy határozott szavazás lesz a megállapodásról, nem lehet módosító indítványokat tenni. Nem tudni, hogy kitől fél jobban May egy elhúzódó parlamenti vitában: az ellenzéktől, vagy saját keményvonalasaitól, mindenesetre gyorsan le akarja zavarni a szavazást. A jelenlegi helyzetet elnézve nehéz olyan szituációt elképzelni, hogy ne legyen szükség az ellenzék szavazataira is, így valószínűleg az Európai Unión kívül a Munkáspárttal is egyeztetnie kell a miniszterelnöknek, legalább informálisan.
Nagyokat ütnek. 
