Brazília területét és lakosságát tekintve egyaránt a világ ötödik legnagyobb országa, ugyanakkor, míg a lakosságszámban előtte lévők közül India, Kína és Indonézia gyorsan növekednek gazdaságilag, Brazília évtizedek óta komoly gazdasági és társadalmi problémákkal küszködik. Annak ellenére, hogy az ország az egy főre jutó GDP alapján nincs a szegények között (9800 dollár, Malajzia és Mexikó szintjével egyezik meg), az országban mégis elképesztő szegénység van, pontosabban a rendkívüli egyenlőtlenség miatt a lakosság negyede a legelmaradottabb országokban jellemző szinten él.
A múlt öröksége
Ez a széles réteg a 90-es években napi 1 dollár alatti összegből élt, ami akkor az ENSZ szerint az abszolút nyomorszint volt, és effektíve éheztek is, ami Afrikán kívül már alig fordul elő máshol a világban. Valamit ugyan javult a helyzet, de a nagyfokú szegénység ma is megvan, noha az éppen börtönbüntetését töltő, 2002-2010 között regnáló Lula da Silva elnök megpróbálta mérsékelni, egyik hangzatos programja az volt, hogy mindenki naponta 3-szor ételhez juthasson.
Az országban 1965-1984-ig katonai diktatúra volt, majd jött a demokrácia, sok nehézséggel, hiperinflációval, gazdasági válságokkal. 2002-ben a választásokat megnyerte a baloldali Lula da Silva, a szegénység csökkentéséért valóban sokat tett, de közben súlyos korrupciós ügyekbe keveredett, ezért van most börtönben. Miután letöltötte az alkotmány szerinti két elnöki ciklust, párttársa, Dilma Rousseff lett az elnök, akit 2014-ben ismét megválasztottak, de utána a gazdaság rendkívüli recesszióba került, óriási lett az elégedetlenség, és végül Rousseff belebukott a körülötte kialakult korrupciós botrányokba.
Erős kézre vágynak
Helyét alelnöke, Michel Temer vette át, aki azóta is válságkezelést folytat, sikerült is kissé rendbe hoznia a gazdaságot, de nem volt elég támogatása ahhoz, hogy megküzdjön a szegénységen kívül az ország két másik súlyos problémájával: az erőszakos bűnözéssel és a korrupcióval. Ilyen körülmények közt érkeztünk el a mostani választásokhoz, ahol úgy tűnik, a brazilok komoly változást akarnak. Ehhez meg is találták a megfelelő jelöltet, a szélsőjobboldali Jair Bolsonaro személyében, aki most fényes győzelmet aratott az elnökválasztás első fordulójában, így jó eséllyel nyerheti a másodikat is.
Katona-elnökjelölt
De ki is ez a hirtelen népszerűvé lett politikus? Nem újoncról van szó: 28 évet töltött a kongresszusban, ahol időnkénti durva kirohanásairól lett ismert. Egyszer azt mondta, hogy korábbi elnököt, Cardosót kivégzőosztag elé kellene állítani, amiért állami vállalatokat privatizált. Bolsonaro 17 évet töltött a hadseregben, elmondása szerint tudja mi a hierarchia és a fegyelem, és ezek nélkül nincs rend és haladás.
Megválasztása esetén a Financial Times szerint megduplázná a legfelsőbb bíróság létszámát, így beültethetné oda saját embereit. Beszélt arról, hogy szükség esetén be kell vetni a hadsereget, és ezzel valószínűleg sokan egyet is értenek, miután a fegyveres bűnbandákkal eddig nem tudtak megbirkózni a rendvédelmi erők. A választók feltehetően arra számítanak, hogy Bolsonaro, ha elnök lesz, úgy fogja letörni a bűnözést és a korrupciót, mint Duterte a kábítószer-kereskedelmet a Fülöp-szigeteken.
A piacok örömmel fogadták az erőskezű elnökjelölt sikerét: az ország valutája 3 százalékkal erősödött a dollárhoz képest, a brazil tőzsdeindex pedig 4,75 százalékkal ugrott meg hétfőn.
Közel ötven százalékkal növelte utasforgalmát a brassói nemzetközi repülőtér. 
