Tényleg a villanyautózás jelenti a jövőt? Tényleg összeomlott a villanyautó-piac? Miért olyan drágák a villanyautók? HOgyan lesz áttörés Magyarországon, amikor az autók átlagéletkora fokozatosan emelkedik, megközelíti a 16 évet? Ki fogja mindezt finanszírozni? Van-e elég áramkút? Mennyibe került az áramtankolás? Elmegy-e a villanyautó a Balatonig vagy éppen az Adriárig? Ez csak néhány kérdés, amely az elektrifikáció, azaz a villanyhajtásos járművekre történő átállással összefüggésben felmerülnek szerte a világon, ezen belül persze Magyarországon is.
Leállás?
Az elmúlt hónapokban sorra érkeztek a hírek arról, hogy számos nagy autógyártó visszafogta az elektromosautó-fejlesztéseit a kereslet visszaesése miatt. Akadtak olyan kommentárok, amelyek kvázi temetni kezdték a villanyautózást. Nos szó sincs arról, hogy megbukott volna a villanyautózás. Pusztán az a helyzet, hogy a korábbi, 1-2 évvel ezelőtt kitűzött tervekhez képest lassabban folyik az átállás. Tehát nem talál gazdára annyi villanyautó, mint amennyivel a gyártók korábban számoltak.
Fotó: Pixabay
A villanyautó-piac közben bővül, ráadásul két számjegyű tempóban például Európában. Igaz, ebben szerepet játszik, hogy alacsony a bázis. Azaz egy évvel korábban kevés kelt el belőlük. Az Európai Autógyártók Szövetsége (ACEA) adatai szerint 2023-ban több mint 1,5 millió tisztán elektromos új személyautót helyeztek forgalomba az uniós országokban, ami 37 százalékos pluszt jelentett az egy évvel korábbi 1,1 milliós nagyságrendhez képest. Az is látszik az ACEA-adatokból, hogy tavaly a forgalomba helyezett új autók majdnem 15 százaléka volt tisztán elektromos meghajtású, szemben a 2022-es 12 százalékkal. Tehát tavalyelőtt minden nyolcadik, 2023-ban már majdnem minden hatodik új autó elektromos volt.
Magyar helyzet
Magyarországon szintén növekedés látható. 2022-ben az újonnan forgalomba helyezett autók 4,2 százaléka volt tisztán elektromos, 2023-ben már 54, százalékos volt az arány.
A belügyminisztériumi adatok szerint a múlt év végén több mint 45 ezer villanyautó volt Magyarországon, szemben az egy évvel korábbi közel 33 ezerrel. Azaz 39 százalékkal nőtt a számuk. Ez látvános növekedés, ám fontos látni, hogy a teljes - több mint 4 milliós - személyautó-állományhoz képest még mindig marginális a szerepük.
Árak és kérdések
Tehát a növekedés egyértelmű, az viszont tény, hogy a villanyautók egyelőre drágábbak a hagyományos társaiknál. Éppen ezért az árérzékeny piacokon lassabb lesz az átállás. Utóbbit segítheti, hogy az elektromosautó-árak csökkenő pályára kerülhetnek. Az egyik neves tanácsadó cég, a Gartner szakértői szerint 2027-ben a villanyautók előállítása ugyanannyiba kerül majd, mint a hagyományosoké, ez pedig utóbbiak malmára hajtja a vizet. Emellett egyre több gyártó ígér olcsóbb, 20 ezer euró, 25 ezer dollár körüli villanyautót a következő évekre. Ez szintén fokozódó keresletet vetít előre a villanyautók piacán.
Az elektromos autók elterjedéséhez persze szükség van megfelelő infrastrukturára, azaz áramkúthálózatra, valamint arra, hogy a villamosenergia-rendszer képes legyen kiszolgálni azokat az autósokat, akik otthon szeretnék tölteni a kocsijukat. Szintén kulcskérdés a finanszírozás, akár lakossági, cégs vagy éppen flottás vásárlásról van szó. Ezeken a területeken is előrelépésre van szükség.
Válaszok
Szép számmal akadnak kérdések, amelyekre választ adnak a Privátbankár, az Mfor és a piac és Profit kiadója, a Klasszis Lapcsoport által szervezet "E" mint energia című május 16-án 8:30-kor a fővárosi Krisztina Plaza Irodaházban (Budapest - 1013 Budapest, Krisztina krt. 39.) kezdődő konferencia előadói.
A konferencia a részletes programja itt található, jelentkezni pedig itt lehet.
Erre a névre neveznék át az M1-es metróvonal „Bajza utca” megállóját Kovács Gergelyék. 
