A rendezvényt (World Poverty Forum - WPF) a Világgazdasági Fórumhoz hasonlítják, azzal a különbséggel, hogy most végre a legszegényebbek bevonásával beszélnek majd a problémákról, nem úgy, mint a Davosban tartott találkozókon. Az eseményt most szerdán jelentették be az ENSZ New York-i közgyűlésén.
Kennedy Odede az esemény fő szervezője, aki egész életében Nairobi Kibera nevet viselő nyomornegyedében élt és jelenleg is a szociális szférában dolgozik úgy fogalmazott, azért kell összegyűjteni a világ vezetőit és a politikai döntéshozókat, hogy megváltoztassák az alapvető dinamikáját mindannak, ahogy a nagy globális kérdéseket manapság megvitatják. Máshogyan kellene beszélni a szegénység kérdéséről, mint eddig, és eljött az ideje annak is, hogy a politikai döntéshozók eljöjjenek a helyszínre, és lássák, hogy már most is milyen komoly munkát folytatnak a helyiek a szegénység elleni küzdelemben - fogalmazott a Guardian-nek.
A Davoshoz hasonló találkozók rendkívül hasznosak tudnak lenni, de csak arra, hogy a világ vezetői találkozzanak egymással, arra azonban teljességgel alkalmatlanok, hogy a szegényekkel és a közösségben munkát végző emberekkel egyáltalán kapcsolatba lépjenek és testközelből megismerhessék az ő valós problémáikat – mondta Odede.
Fifty-fifty
A rendezvény résztvevői fele-fele arányban kerülnek majd ki a világ legbefolyásosabb vezetői és az afrikai, indiai, dél-amerikai helyi közösségek vezetői közül, olyanokból, akiket túl sokáig hagytak ki ezekből a beszélgetésekből.
A WPF az ENSZ egyik legfontosabb rendezvénye lesz az elkövetkező időszakban, és azt a célt szolgálja, hogy valamiképp felgyorsítsa a fenntartható fejlődés célkitűzéseinek mihamarabbi elérését. Ezeket egyébként a világszervezet mostani közgyűlésén is széles körben kritizálták, mondván, hogy nagy valószínűséggel nem teljesíthetők a 2030-as vállalásig.
Jelenleg több mint 700 millió ember - a világ népességének 10 százaléka – él rendkívüli nyomorban, ők napi két dollárnál is kevesebből kénytelenek megélni. Miközben sok régió komoly előrehaladást tudott elérni a szegénység csökkentésében, Afrika szinte egésze, különösen a Szaharától délre eső rész képtelen a problémát leküzdeni. Az előrejelzések szerint 13 afrikai országban 2030-ig növekedni fog a rendkívüli nyomorban élők abszolút száma.
Az állam állja a hosszú kezeléseket, a háztartások a gyógyszereket. 
