Az atombomba kifejlesztése több mint 10 évbe telt, a következő tömegpusztító fegyver ennél sokkal gyorsabban állhat rendelkezésre - írja a Quartz.
Határtalan fejlődés?
A genetika, a génmanipuláció régóta foglalkoztatja a kutatókat, hiszen óriási lehetőségek rejlenek benne: a génállomány megváltoztatásával eddig legyőzhetetlennek tűnő betegségek tűnhetnek el, drasztikusan megnőhet a várható élettartam és az életminőség is sokkal jobb lehet.
Azonban az egyre gyakoribb terrortámadások, reflektorfénybe állítják a kérdést: mi történik, ha ezek az új technológiák rossz kezekbe kerülnek? Erről beszélt egy washingtoni tudományos konferencián Edward You, az FBI ügynöke és több génkutató. A kutatók egy kifejezetten új területre fókuszáltak, a génösztönzés veszélyeire.
A génösztönzés egy olcsó és hatékony módszer arra, hogy meghackeljük az evolúciót, elterjesszünk egy új gént a populációban. Ez az ösztönző nem új dolog és a természetben is megtalálható. Alapvetően 50-50 százalék van arra, hogy egy-egy gént öröklünk a szüleinktől, azonban egyes gének képesek a saját öröklődési esélyeiket megnövelni úgy, hogy többszörözik magukat a szülői genomban. Ez a természetes folyamat azonban 2013-ra utánozhatóvá vált a CRISPR-Cas9 nevű fejlesztésnek köszönhetően (lásd a második linket). Segítségével márciusban sikerült 50 százalék helyett 97 százalékos öröklési arányt elérni gyümölcslegyek génjeiben.
A legszigorúbb szabályok sem elegendők
Képzeljük el, mire képes egy ilyen technológia terroristák kezében: gyakorlatilag arról van szó, hogy bizonyos géneket juttatunk be a genomba, megváltoztatva annak szerkezetét. Nincs szükség tehát a sokszor vizionált pusztító vírusokkal megtöltött rakétákra a feketepiacról, elég, ha méregtermelésre használható gént ültetnek néhány szúnyogba, és megnövelik a gén öröklésének esélyeit. Így hamarosan a világ összes szúnyogcsípése halálossá válhat.
A konferencia - éppen a veszélyek miatt - szólt a szabályozás kérdéséről is. Legközelebb jövő tavaszra ígérnek átfogó javaslatcsomagot erre vonatkozóan, de a beszélgetésen résztvevő Amesh Adalja biztonságszakértő szerint bőven van mitől tartani. Ha egy terroristacsoport már elkezdett ezzel foglalkozni, akkor mindegy, hogy milyen szabályok születnek. Ugyanakkor Austin Burt, aki még 2003-ban elsőként felvázolta a génösztönzés teóriáját úgy véli, hogy a közeljövőben ez nem jelenthet fenyegetést: kiemelte, hogy csak ivaros szaporodás esetében működik a génösztönzés, azonban a legtöbb mikroorganizmus ivartalan szaporodó. Nem működik továbbá a technológia több generáció esetében. Megvan rá ugyanis az esély, hogy a sokadik örökítés után a természetes génmutációk elpusztítják a többszöröző mechanizmust.
A kutatók mindezek mellett csak nagyon kevés olyan élőlényt térképeztek fel, amelyeknél sikerrel lehet végrehajtani génösztönzést. Évtizedekbe telt, mire a gyümölcslegyeknél sikerülhetett a kísérlet, a forráshiányos, hatékony eszközök nélkül dolgozó terrorcsoportoknak pedig még nehezebb reprodukálni az eredményeket.
Ráadásul a Harvardi Egyetem biofenegyerekei dolgoznak egy "lekapcs gombon". Ezzel a molekuláris radírral sikerült az ösztönzővel örökölt géneket 99 százalékban kitörölni, így ha elszabadulna egy nem kívánt mutáció, megakadályozható a terjedése. A génkutatóknak pedig joggal próbálják kontrollálhatóvá tenni a terjedést: Kevin Esvelt harvardi kutató szerint nem követhetik el még egyszer azt a hibát, amit a génmanipulált élelmiszereknél csináltak, hiszen az emberek ismét azzal támadhatnának, hogy a kutatók nem elég megbízhatók egy ilyen technológiához. Márpedig a genetika túl nagy lehetőség ahhoz, hogy erre a sorsra jusson.
2026 első negyedévében az előzetes adatok alapján 131 milliárd forint adózott eredményt jelentett a hitelintézeti szektor. 
