|
| Forrás: MTI/EPA/Hannah McKay |
Ahogy arról már korábban írtunk, jelenleg is zajlanak tárgyalások a brit bankszektor jövőjéről a Brexit után – amennyiben ugyanis Nagy-Britannia a belső közös piacról is leszakadna, úgy az súlyosan érintené a pénzintézetek jövőjét, legfőképp a Cityét. Ezt erősítette meg most Andrew Tyrie, a brit parlament egyik legbefolyásosabb szaktestületének vezetője a pénzügyi szektor magatartási normáinak betartására hivatott hatóság (Financial Conduct Authority, FCA) adataira hivatkozva. Az adatok szerint 5476 brit pénzügyi szolgáltató csoportnak csaknem 340 ezer aktív „passporting” engedélye van arra, hogy az EU más gazdaságaiban is tudjanak szolgáltatni, ezeket veszítenék el.
Ez különösen a Citynek fájna igazán, a kontinentális vetélytársakhoz képest nekik lényegesen több, összesen 24 ezer egyedi engedélyük van csak a brit piacra, emellett legalább 350 ezer alkalmazott munkahelye kerülne veszélybe. Tyrie hozzátette: nincs olyan, "a polcról készen levehető" más megoldás, amellyel megőrizhető lenne a passporting-jogok érvényesülésének jelenlegi rendszere, és ez jelentős üzleti kockázat.
Nem csak ők látják a veszélyt
Erre a kockázatra külföldről is folyamatosan figyelmeztetik a brit kormányt, a vezetés egyes tagjai ugyanis továbbra kiállnak a „hard Brexit” elve mellett, vagyis, hogy ne csak az Unióból, hanem a belső piacról is vonuljon ki Nagy-Britannia. Jens Weidmann, a Bundesbank - a német jegybank - elnöke szerint a passport jogok az uniós belső piachoz kötődnek, így automatikusan megszűnne hatályuk a londoni Cityben, ha Nagy-Britannia nem maradna az egységes EU-piac tagja.
A német jegybank vezetője hozzátette: ebben a helyzetben több, jelenleg Londonban működő pénzügyi intézmény is "átgondolhatja", hogy hol legyen központi telephelye. Weidmann szerint Frankfurt "vonzó" alternatívát kínálhat, és "szívesen is látná az újonnan érkezőket".
2026 első negyedévében az előzetes adatok alapján 131 milliárd forint adózott eredményt jelentett a hitelintézeti szektor. 
