Ahogy arról már korábban írtunk, elmaradt a meglepetés az inflációs jelentést illetően, a fogyasztói árak átlagosan 2,2 százalékkal növekedtek áprilisban az előző év azonos időszakához képest, ugyanakkor 0,5 százalékkal elmaradt a márciusban mért 2,7 százaléktól. Az ING senior vezető makrogazdasági elemzője, Virovácz Péter szerint a pénzromlás ütemének nagymértékű csökkenése mögött elsősorban az üzemanyagárak állnak, a volatilisnek tekinthető tételektől mentes nyers maginflációs mutató szinten maradt, 1,9 százalékon, ezt közölte a Privátbankár.hu-val.
A szolgáltatások árának 1,7 százalékos emelkedését illetően a telefon- és internet előfizetéseket érintő árcsökkenés foghatta vissza a számokat. Az ING várakozásai szerint a következő hónapban a bázishatások által akár tovább is csökkenhet az árszínvonal éves alapú emelkedése, amelynek következtében a fokozatosan emelkedő maginfláció akár meg is haladhatja azt.
Nem volt meglepetés
Hasonló véleményen van az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője, Ürmössy Gergely is, az 1,9 százalékos maginfláció kapcsán hozzáfűzte: egészen addig, amíg az Eurózónában lanyha marad az inflációs környezet, addig az importált infláció mértéke is elenyésző maradhat, ami késlelteti a magyar inflációs folyamatok felfutását is. Véleménye szerint így érdemes lesz figyelni, hogy a belső folyamatokon kívül (pl. tempós reálbér emelkedés) miként alakulnak majd a külső, európai fejlemények.
Az Erste elemzője szerint májusban tovább lassulhat a tempó, azonban júniust követően újra gyorsulásnak indulhat a pénzromlás üteme, elsősorban az üzemanyagárak alakulása miatt. Becslésük szerint az idén átlagosan 2,5 százalék lehet az infláció üteme, ami látványos gyorsulás a 2016-ban mért -0,1 százalékhoz képest. Előretekintve, 2018-ban az ideinél is magasabb fokozatba kapcsolhat az infláció és tartósan átszelheti az MNB 3 százalékos inflációs célját, éves átlagban pedig 3,5 százalék lehet.
A Takarékbank elemzője, Suppan Gergely szerint az árak alakulásában kulcsszerepet játszottak a különböző áruk és szolgáltatások áfacsökkentései (a baromfihús, tojás, a nyers tej, az internet és a vendéglátás), ezek lefelé húzták az inflációt. A bázishatások, az üzemanyagárak és a növekvő belső kereslet, a bérköltségek növekedése, valamint a madárinfluenza miatt szűkülő kínálat felfelé tornászta az árakat.
Az üzemanyagárak tavaly április-májusi drágulásának bázishatása, valamint az üzemanyagok jövedéki adójának csökkentése miatt a következő hónapokban az infláció a Takarékbank elemzője szerint visszatérhet 2 százalék közelébe, majd augusztusban 2,7 százalékra emelkedhet, az év végére pedig az üzemanyagárak tavaly év végi magas bázisára – amit a jövedéki adó átmeneti emelése is okozott – miatt decemberben 2 százalék alá süllyedhet. Így idén éves átlagban 2,4 százalékos inflációra számítanak, jövő év második negyedévétől pedig el is érheti a 3 százalékos inflációs célt.
Alig változott a főbb devizákkal szemben a forint árfolyama kedden a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon. 
