Sem Wolfgang Schäuble német, sem Pierre Moscovici francia pénzügyminiszter nem tartja lehetségesnek, hogy Írország és Portugália Görögországhoz hasonló kedvezményeket kapjon adósságának törlesztésében - közölte a két politikus az eurózóna pénzügyminisztereit tömörítő Eurogroup találkozóját megelőzően, hétfőn. A fent említett országok az újabb görög mentőcsomag után ugyanis jelezték: hasonló "kedvezményekre" tartanak igényt, mint Görögország.
Schäuble rámutatott, hogy Görögország a kétoldalú, államok közötti szerződés alapján nyújtott hitelekre kapott kamatkedvezményt, Portugália és Írország pedig ilyen hiteleket nem kapott, a két államot uniós mentőalapokból segítették ki.
Nem kell Görögországhoz hasonlítani
"Nem javasolnám Portugáliának, hogy ilyesmit fontolgasson, mert egy másik eurózónatag helyében én kerülném, hogy Görögországhoz hasonlítsanak, mivel Görögország egyedi eset" - fogalmazott a német pénzügyminiszter. Szerinte Portugália és Írország is lépésről lépésre halad, hogy visszatérhessen a piaci finanszírozáshoz, és ebből a szempontból "katasztrofális" üzenete lenne annak, ha a két kisegített ország ilyesmit felvetne. Schäuble ugyanakkor nem mulasztotta el hangsúlyozni, hogy ez nem merült fel hivatalosan a két ország részéről.
|
| Pierre Moscovici, francia miniszter |
Nem lát párhuzamot a görög, az ír és a portugál helyzet között a francia pénzügyek irányítója, Pierre Moscovici sem. "Nem ugyanolyan a helyzet, nem hiszem, hogy a Görögországra szabott megoldást más országoknak is le kellene másolniuk. Az Írország és Portugália számára kidolgozott terv folyamatosan valósul meg, azt is számba véve, hogy Dublin és Lisszabon visszatér a piaci finanszírozáshoz, ezt ezek az országok el is tudják érni, így teljesen mások a körülmények" - vélekedett a francia pénzügyminiszter.
Nem csoda, hogy a német és a francia pénzügyminiszter ennyire egyetért a kérdésben, e két ország magánhitelezői ugyanis nagyon is érintettek a görög adósságproblémában (a német és francia bankok, biztosítók korábban alaposan bevásároltak a kockázat nélküli befektetésnek tűnő görög adósságpapírokból).
Növekedni akarnak
Ír kollégája, Michael Noonan viszont úgy nyilatkozott, hogy megvizsgálják a Görögországnak segítségként nyújtott intézkedéseket, és ha valami azokból Írország számára is alkalmazható, akkor Dublin megpróbál már jövőre kikerülni a mentőprogramból. Noonan leszögezte, hogy Görögországgal szemben Írországot egyáltalán nem fenyegeti fizetésképtelenség, de a mentőcsomagért cserébe végrehajtott kiigazítások visszavetik az ország növekedését.
|
| Maria Fekter, osztrák pénzügyminiszter |
Maria Fekter osztrák pénzügyminiszter annak a meggyőződésének adott hangot, hogy Görögországnak további erőfeszítéseket kell tennie. "Nem remélhetik azt, hogy az adósságot elengedjük, és nekik már semmi mást nem kell tenniük. Éppen ellenkezőleg" - jelentette ki az osztrák tárcavezető. Ugyanakkor tegnap a görög államadósság-kezelő újabb kötvénycserét hajtott végre, amivel az érintett befektetők a pénzük maximum 60%-át elvesztették. Ez tulajdonképpen az adósság részbeni elengedése, ráadásul úgy, hogy Görögországnak 2020-ra az eddig kitűzött 120%-os adósságszint helyett 124%-ot kell "csupán" elérnie.
Az Eurogroup tagjai múlt heti, kedd hajnalba nyúló tanácskozásukon Görögország számára kamatkedvezményekről, fizetési haladékról, futamidő-hosszabbításról döntöttek, amely a magánkézben lévő görög adósság visszavásárlásával együtt azt hivatott elősegíteni, hogy a jövőre várhatóan a bruttó hazai termék 190 százaléka körül tetőző görög államadósság 2020-ra a GDP 124 százalékára csökkenjen.
A mostani helyzet ismerős, a többi bajba jutott eurózónatag már az előző görög mentőcsomagok megszavazásakor is feltette a nem is annyira költőinek szánt kérdést: amit szabad a görögöknek, azt másnak miért nem?
Tbilisziben heves tiltakozás tört ki a törvényjavaslat miatt, amely előírná, hogy a szervezeteket, amelyeknek anyagi eszközei több mint 20 százalékát külföldről finanszírozzák, külföldi befolyásoló ügynökökként regisztráltassák. 
