Nyílnak a gyárak
A Bloomberg szerint a folyamat most fontos állomásához érkezett: az Airbus szerdán Tianjin városában leteszi az alapkövét annak a gyárnak, amelyik a széles törzsű A330-asok gyártásának utolsó fázisait fogja végezni. Tianjinban van már egy gyár, ahol a cég kisebb gépek összeszerelését végzi. A Boeing már ugyancsak helyet keres leendő összeszerelő üzemének.
A gyárak megnyitása egyrészt ésszerű, mivel Kína óhatatlanul az egyik legnagyobb légiközlekedési piac lesz, másrészt a kormány részéről politikai döntés is: jó lehetőség a gazdaság struktúrájának átalakítására. És ha már úgyis dollár milliárdokért vesznek gépeket a két nagy gyártótól, miért ne helyben készüljenek a gépek, legalább részben? Ez persze a gyártók érdeke is: Kínában az állam szava nagy a gépek beszerzésében, nem árt vele jóban lenni, ennek egyik legjobb módja a helyi munkahelyteremtés.
Gigantikus piac
Kína a két nagy céget már eddig is elárasztotta rendeléseivel: az Air China hétfőn 12 darab A330-ast rendelt az Airbustól, 2,9 milliárd dollár értékben. Tavaly a kínai légitársaságok és lízingcégek összesen 780 gépet rendeltek 102 milliárd dollárért. A következő két évtizedben a Boeing szerint a kínai szállítóknak 6330 új gépre lesz szükségük 950 milliárd dollár értékben, ami a világ keresletének kb. 17 százaléka. Irgalmatlan szám, van mit keresni a piacon.
Az Airbus évente 20 A330-ast fog szállítani, és ezek gyártásának utolsó fázisait az új gyár el tudja majd végezni. Kína egyébként az Airbus teljes piacának 24 százalékát jelenteni, a széles törzsű gépek piacának pedig 60 százalékát uralja Kínában. Tervezik, hogy a tianjini gyárban A320-asokat is gyártanának a későbbiekben.
|
| Airbus A320 Forrás: airbus.com |
Helyi erők
Az Airbusnak nem csak a Boeinggel, hanem a helyi gyártókkal is versenyeznie kell, bár ekkora piacon ez azért túlélhető. Az állami Commercial Aircraft Corp. of China cég vezetésével az ország azon dolgozik, hogy saját fejlesztésű nagy gépeket gyártson idővel, sőt még saját repülőmotort is szeretnének fejleszteni. A tervek grandiózusok, a megvalósulás viszont még igen messze van, eddig csak egy rövidtávú repülésre alkalmas gépet sikerült üzembe állítani.
A repülőgépek egyes részeinek, alkatrészeinek gyártása viszont jó lehetőség a kínai gyártók számára. Kína a repülőgépipart azonban nemcsak kereskedelmi szempontból mérlegeli, hanem szeretné az országot pár évtized alatt komoly repülőgép gyártó kapacitással ellátni, és ehhez komoly beruházásra is hajlandó. A cél az, hogy idővel egy fejlett iparral rendelkező, a fejlett országokéhoz hasonló gazdasági struktúrával rendelkező gazdaság alakuljon ki, miután a gyors növekedés időszaka lezárulóban van.
Nem csak a gépek zuhannak, a munkások is elégedetlenek. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
