Először készült átfogó vizsgálat az állami vállalatokról annak kapcsán, hogy mennyire tartják be az átláthatóságra vonatkozó törvényi előírásokat. A Transparency International Magyarország (TI) 66 állami céget vizsgált meg, s az eredmény nem túl fényes: a százas skálán mindössze két cég szerzett 90 pontnál többet, az átlagos eredmény 46 pont volt, vagyis egyetlen olyan állami vállalat sincs Magyarországon, amely a törvényben előírt összes adatot nyilvánosságra hozza - hangzott el a TI budapesti rendezvényén.
A cégek általában nem teszik közzé a honlapon az éves költségvetési tervüket, a számukra fontos jogszabályokat és a szervezeti felépítés is hiányzik az internetes felületükről. Ez nemcsak az állampolgárok tájékoztatása miatt problémás, hanem azért is, mert a kormány így nehezebben tudja nyomon követni saját cégeinek a működését és ezért nehezebben tud jó döntést hozni.
| A TI által alkalmazott pontozás több szempontot vett figyelembe. A cégek általános átláthatósága mellett vizsgálták a vállalatirányítás integritását, illetve az azt segítő szervezeti megoldások alkalmazását és alkalmazhatóságát. Ezeket az információkat a vállalatok honlapjáról érték – vagy éppen nem érték – el. Ezen kívül 7 állami vállalat vezetőjével készült strukturált interjú. |
Az állami cégek erősen különböznek abból a szempontból, hogy mennyire átláthatóak és milyen mértékben alkalmaznak integritási rendszereket, például etikai kódexet, etikai forródrótot, megfelelőségi (compliance) osztályt, stb. A pénzügyekkel és a szállítmányozással foglalkozó cégek átláthatóbbak, mint a mezőgazdasággal foglalkozó vállalatok vagy a közszolgáltatók.
A TI kutatásához szükséges interjúk szervezésének a tapasztalatai, elsősorban a magas elutasítási arány azt mutatják, hogy az állami cégek vezetői részéről rendkívül erős az elzárkózás: nem szívesen nyilatkoznak ebben a témában. De még az együttműködő cégeknél is csak kevés helyen lelhetőek fel a vállalati integritást és átláthatóságot elősegítő intézmények és eszközök – ez csak a kifejezetten progresszív vezetésű állami vállalatokra jellemző. A legnépszerűbb a beszerzési szabályzat és a titoktartási nyilatkozat, a legritkábban alkalmazott megoldások közé pedig az etikai forródrót, illetve a külön megfelelési (compliance) osztály tartoznak.
A kutatás erámutatott, hogy az átláthatóság terén sok múlik a vállalatvezető gondolkodásmódján. A cégvezetők többsége úgy definiálja a tulajdonosi és politikai elvárásokat, hogy az integritás és a transzparencia megteremtése kimerül a hatályos törvények betartásában, s ezen túlmenően nem foglalkoznak átláthatósági kérdésekkel. Hiányoznak az integritást elősegítő modern szabályozási megoldások, a többség nincs tisztában ezek előnyeivel, a vállalat hatékonyságára gyakorolt pozitív hatásaival.
A TI Magyarország úgy véli, a korrupció elleni küzdelem alapja az átláthatóság és az elszámoltathatóság, a közszférában és a magánszektorban egyaránt. A nemzetközi normákkal összhangban megfelelő garanciák szükségesek a piactorzító magatartás, a tisztességtelen verseny és az összeférhetetlenség kivédésére. Fontos, hogy elváljon egymástól az állam szabályozó, ellenőrző és tulajdonosi szerepe. Az állami vállalatoknak épp ezért elszámoltathatónak kell lenniük valamennyi érintett fél, köztük az adófizetők felé, hogy nyomon tudják követni adóforintjuk hasznosulását - vélekedett Martin József Péter, a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója, aki szerint a felmérés is rámutatott, hogy a magyar állami vállalatok többségét először rá kell ébreszteni arra, hogy milyen problémákat okoz az átláthatóság és az integritás hiánya.
Folytatódik a kamatstop, bár máshol jobban hasznosulnának az erre költött milliárdok. 
Lengyel, magyar – két tőzsdei jó barát
