Vitán felül áll, hogy a külpiacokon aktív, exportáló magyar vállalatok számára az egyik legfontosabb szempont a pénzügyi stabilitás kérdése - közölte a külgazdasági és külügyminiszter szombaton közösségi oldalán bejelentve, hogy év végéig elérhető lesz az EXIM Bank kárenyhítő programcsomagja.
Kiemelte: a koronavírus-járvány alapjaiban rengette meg a nemzetközi piacokat, ami komoly bizonytalanságot eredményezett minden gazdasági szereplőnél. Ezért indult el tavasszal az EXIM Bank kárenyhítő programcsomagja, amellyel eddig több mint 1000 magyar vállalkozást segítettek kedvezményes kamattámogatott hitelekkel, összesen 320 milliárd forint értékben.
Két évvel ezelőtt a Pénzügyminisztérium is indított egy exportösztönző támogatási programot, arról ebben a cikkben számoltunk be részletesen. A kormányzat az amerikai piacra történő bejutást is igyekezett segíteni, erről ebben az írásunkban közöltünk információkat. Ebben az akcióban a kis-és közepes vállalatok tengerentúli útját egyengették.
A tárcavezető hangsúlyozta: a kormány célja, hogy a magyar vállalatok a világjárvány ellenére is pénzügyileg stabilak legyenek, és így versenyelőnyre tegyenek szert a vetélytársaikkal szemben a külföldi beruházásoknál.
Szijjártó Péter szerint a magyar vállalatok életerejét és tettrekészségét világosan mutatja, hogy kevesebb mint egy év alatt, több mint 320 milliárd forint kedvezményes hitelt folyósítottak, még a világjárvány legnehezebb hónapjaiban is. Ezért szombaton úgy döntöttek, hogy a programot meghosszabbítják, és év végig elérhető lesz az EXIM Bank kárenyhítő programcsomagja minden exportálni szándékozó magyar vállalkozás számára.
„A képlet egyszerű: minél több exportot tudnak előállítani a magyar vállalatok, annál több bevételhez tudnak jutni és annál több pénz jut vissza a magyar emberekhez béremelés és fejlesztések formájában.” - fogalmazott a külgazdasági és külügyminiszter.
Tavaly novemberben az export euróban kifejezett értéke 7,9, az importé 2,6 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz mérve. A külkereskedelmi mérlegtöbblet 507 millió euróval emelkedett és 836 millió eurót tett ki - jelentette második becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az aktívum 25 millió euróval több az első becslésben közöltnél, amikor az export 6,9 és az import 1,9 százalékos emelkedését jelezte a KSH.
Tavaly novemberben a kivitel volumene 11,8, a behozatalé 7,7 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. Naptárhatással kiigazítva a kivitel volumene 9,7, a behozatalé 6,0 százalékkal emelkedett. Az előző hónaphoz viszonyítva az export szezonálisan és munkanappal kiigazított volumene 0,2, az importé 1,6 százalékkal emelkedett.
Segít a gyengülő forint
A forint árfolyama az euróhoz mérten 7,8, a dollárral szemben 0,7 százalékkal gyengült. A külkereskedelmi termékforgalom forintban mért árszínvonala a behozatalban 3,3, a kivitelben 4,6 százalékkal nőtt az előző év azonos hónapjához viszonyítva. A cserearány 1,3 százalékkal javult.
Novemberben a gépek, szállítóeszközök euróban mért exportja 5 hónap csökkenés után harmadik hónapja emelkedett az egy évvel korábbihoz mérve és egész évben a legnagyobb ütemben, 10,0 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, miközben az import 4,2 százalékkal emelkedett. Az exporttöbblet 369 millió euróval 1,376 milliárd euróra nőtt.
A feldolgozott termékek kivitele 5,8 százalékkal nőtt, az import 7,0 százalékkal emelkedett, amiből 447 millió euró deficit származott, 60 euróval több az előző novemberinél. Az élelmiszerexport 3,7 százalékos növekedéséből és az import 3,3 százalékos csökkenéséből 201 millió aktívum eredt, 41 millió euróval több az egy évvel korábbinál. Az energia kereskedelem deficitje 129 millió euróval csökkent az előző év novemberéhez mérve és 333 millió euró lett, mivel az import 23,5 százalékkal, az export 11,6 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól.
A múlt év január-novemberében az export 5,4 százalékkal, az import 6,9 százalékkal elmaradt az előző év azonos időszakától, a külkereskedelmi mérleg többlete 5,396 milliárd eurót tett ki, 1,161 milliárd euróval többet, mint egy évvel korábban. A forint az euróhoz képest 7,9, a dollárhoz viszonyítva 6,6 százalékkal leértékelődött.
Aktívum az európai országokkal
Az európai országokkal lebonyolított áruforgalomban 14,273 milliárd euró aktívum keletkezett az export 5,4 százalékos és az import 6,9 százalékos csökkenése következtében. A Németországba irányuló kivitel 4,9 százalékkal az onnan származó import 9,8 százalékkal csökkent, így 4,734 milliárd euróra nőtt az aktívum. Romániával szemben 2,605 milliárd exporttöbblet halmozódott fel a múlt év január-novemberében miután az import 10,8 százalékos visszaesésével szemben az export 2,8 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Az Egyesült Királysággal szemben 1,6, Olaszországgal és Spanyolországgal szemben 1,2 milliárd euró volt az tizenegyhavi exporttöbblet.
A gépek, szállítóeszközök exportjának euróban számolt 5,4 százalékos és importjának 6,9 százalékos csökkenése mellett 10,992 milliárd exporttöbblet keletkezett, amiből a közúti járművek 7,148 milliárdot hoztak annak ellenére, hogy az export 9,3 százalékkal, az import viszont csak 1,0 százalékkal maradt el az előző év azonos időszakától. Az élelmiszeripari exporttöbblet 2,069 milliárd eurót tett ki a kivitel 3,9 százalékos és a behozatal 1,3 százalékos növekedéséből, amihez a gabonaexport 17,2 százalékos növekedése 1,216 milliárd euróval járult hozzá, 1,5 százalékkal kisebb import ellenében.
A feldolgozott termékek 5,062 milliárd euró importtöbbletéből 3,174 milliárd euró a vas, acél és egyéb fémek kereskedelme okozta, miközben a gyógyszerkereskedelemből az export 12,4 százalékos és az import 21,5 százalékos emelkedése ellenére is 810 millió euró többlet származott. Az energiahordozók kereskedelme 2,913 milliárd euróval csökkentette az áruforgalmi többletet annak ellenére, hogy az import euróban 36,9 százalékkal, változatlan áron 12,4 százalékkal, az export 17,1 százalékkal, volumenben 7,3 százalékkal csökkent.
Van még egy feltétele Iránnak, mielőtt aláírnák a megállapodást. 
350 vagy 400? Forintpálya az olajválság, a kamat és az euróálom között – Interjú
