A várakozásokat felülmúló 513 millió eurós többlet keletkezett a külkereskedelemben az év második hónapjában, elsősorban az energiaárak mérséklődésének köszönhetően. Részben az egy évvel ezelőtti magas bázis miatt 10,5 százalék volt az export euróértékének növekedése, ugyanakkor a belső kereslet lassulása és az energiaárak tavaly év végi visszaesése mellett csak 3,8 százalékkal nőtt az import euróértéke. Ennek megfelelően a külkereskedelmi egyenleg 749 millió euróval javult az egy évvel ezelőtti 236 millió euró deficithez képest, így a második havi, ráadásul igen jelentős javulást mutatja 2021 eleje óta, ami jele lehet a várt trendfordulónak – értékeli a Magyar Bankholding a Központi Statisztikai Hivatal ma közzétett adatait.
2022-ben összességében 19,3 százalékkal nőtt az előző évhez képest az export, míg 28,2 százalékkal az import euróértéke, ennek megfelelően 10 216 millió euróval romlott a külkereskedelmi egyenleg, így 8 593 millió euró hiányt mutatott az egy évvel korábbi 1 623 millió eurós többlettel szemben. Az energiahordozók és más nyersanyagok árainak drasztikus emelkedése szignifikánsan rontotta a cserearányokat. Az energiaegyenleg önmagában 9 791 millió euróval járult hozzá a külkereskedelmi mérleg romlásához a tavalyi évben, ami meghaladta az egyenleg első tizenegyhavi 9 623 millió eurós romlását, azaz a cserearányok romlása nélkül javulhatott volna az egyenleg.
Negatív tényező, hogy az Oroszország elleni szankciók és ellenszankciók, valamint az ukrajnai háborús helyzet miatt visszaesik az oda irányuló hazai export, bár ennek nagy részét más piacokra lehet irányítani. Az exportpiaci kilátásokat az energia- és élelmiszerárak által vezérelt infláció miatt a külpiacainkon csökkenő reáljövedelmek és vásárlóerő is ronthatja, valamint az elszálló infláció megfékezését célzó monetáris szigorítások szintén hozzájárulnak a külső kereslet romlásához.
Az energiaárak tavaly év vége óta jelentősen csökkentek, így a Magyar Bankholding elemzői szetint az idei év tavaszától szignifikánsan javulhatnak a cserearányok. Amennyiben az energiaárak a jelenlegi szint körül maradnak az év hátralévő részében, a külkereskedelmi egyenleg akár 7 milliárd euró körüli értékben is javulhat, érdemben hozzájárulva a folyó fizetési mérleg javulásához, amit más tényezők is javíthatnak. Ez pedig erős korrekciós támaszt adhat(na) a forintnak is, mivel korábban épp az egyenleg drasztikus romlása volt a fő negatív érv a hazai deviza ellen.
A beruházások és a fogyasztás idei lassulása, valamint a cserearányok várható javulása miatt a külkereskedelmi egyenleg javulására számítunk a következő hónapokban, amit az ellátási problémák és a chiphiány enyhülése, valamint új termelőkapacitások üzembe helyezése is támogathat az export javulásán keresztül – állapították meg a Magyar Bankholding elemzése. Az energiaárak előrejelzésével kapcsolatos nehézségek és váratlan volatilitások miatt továbbra is bizonytalanságok övezik a külkereskedelmi teljesítményt, azonban az új ipari kapacitások kiépülésével a következő években újra javulhat a külkereskedelem egyenlege. Idén a külkereskedelmi hiány akár 1,5 milliárd euróig mérséklődhet az előző évi 8 milliárd euró feletti szintről, azonban a kulcskérdés energiaárak tartósan a jelenlegihez hasonló kedvező szinten alakulása esetén értelemszerűen ez a szám további javulást mutathat.
Az iszlamista Hamász terrorszervezet katonai szárnyának vezetője. 
Évi 2-3 százalékkal leértékelődő forint mellett vonzó a devizabefektetés
Infláció vagy növekedés? Mi aggasztja most jobban a szakértőket?
Trump visszatért – és vele jött a piaci felfordulás is
