Rácz Margit, a Magyar Tudományos Akadémia KRTK Világgazdasági Intézetének főmunkatársa elmondta, a Ciprasz-kormány kötelezettséget vállalt arra is, hogy az előirányzott négy hónapos "moratórium" idején nem hoz olyan intézkedést, amely pótlólagos terhet jelentene a költségvetésnek. A pénzügyminiszter által aláírt athéni reformterv valójában azt jelenti, hogy az a rendszer, amellyel a Sziriza kampányolt - nevezetesen, hogy "kibújik" a trojka ellenőrzése alól - az elkövetkező négy hónapban a meghosszabbított hitel fejében érvényét veszti.
A privatizáció megkezdett leállítását visszavonják, a minimálbér megemelését jegelik, csökkentik a közalkalmazottak számát. Ebből pedig az következik, hogy az új kormány nagyjában és egészében azt az utat követi, amelyet az előző kabinet folytatott. Az igazi kérdés Rácz Margit szerint most nem az, hogy van-e fény az alagút végén, hanem az, hogy a görög társadalmon belül az a hatalmas tömeg, amely a Szirizába helyezte bizalmát, megérti-e, hogy nem kezdődik új korszak. "A fény ott fog kigyulladni vagy elaludni, hogy a választók miként értékelik majd az elkövetkező négy hónapot" - vélekedett a Világgazdasági Intézet főmunkatársa, emlékeztetve: a növekvő szegény réteg azt remélte, hogy a Ciprasz-kormány hatalomra jutásával egy csapása megjavulnak a dolgok.
A görög reformtervvel kapcsolatban Rácz Margit nagyon fontosnak nevezte, hogy javítani akarják az adózás rendszerét, büntetni kívánják az adóelkerülőket, illetve az adócsalókat - beleértve a leggazdagabb rétegeket -, és intézkedéseket hoznak a korrupció csökkentésére. A szakértő szerint ezek olyan elemek, amelyek komolyabb bevételt eredményezhetnek a költségvetésben, és amiből a legelszegényedettebb rétegeket támogatni lehet. Hitelből nem lehet megoldani a szükséges finanszírozást, tehát amilyen mértékben javul az adómorál, illetve csökken a korrupció, olyan mértékben nyílhatnak meg új költségvetési csatornák, főként a szegények segítésére, ami a Sziriza kiemelt célja volt - fogalmazott Rácz Margit, hozzátéve ugyanakkor: sem az adómorál javulását, sem a korrupció mérséklődését illetően "nem túlságosan optimista".
Arra a kérdésre válaszolva, vajon a hitelezők, illetve Görögország az elkövetkező hónapok tárgyalásai után megállapodásra jutnak-e, Rácz Margit úgy értékelte: hitel nélkül Görögországban a hagyományos kiadások feltételei sem teremtődnek meg. Görögországnak tehát nincs szabad választása abban a tekintetben, hogy az Európai Központi Bank, a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Bizottság által a hitel fejében elvárt irányvonalat teljesíti-e vagy nem. Az igazi nagy kérdés az, hogy ha a négy hónap lejár, a görög gazdaság - legalábbis a folyó költségvetés tekintetében - "önjáró" lesz-e vagy nem. "Ebben egyáltalán nem vagyok biztos" - jelentette ki, utalva a rendkívüli mértékű eladósodásra, a reálgazdaság gyengeségére, továbbá a szolidaritás hiányára társadalomban. Az elmúlt hetekben is folytatódott a bankokból való pénzkivétel, hetente mintegy 50-60 millió euró "vándorolt a táskákba" - emlékeztetett ez utóbbi kapcsán a szakértő.
Rácz Margit nem zárta ki, hogy Görögországnak újabb mentőcsomagra lesz szüksége, szavai szerint az elkövetkező négy hónapra 60-70 milliárdot is hallott. Utalt arra, hogy az eddigi 240 milliárdos csomag február végén lejárt. Április végéig ugyanakkor az eurócsoport által tárgyalási alapnak tekintett görög reformtervet végső formába kell önteni - jelentette ki
A kilátásokat illetően a Világgazdasági Intézet főmunkatársa úgy vélte: ha a görög folyó költségvetési hiány alacsony marad és a hagyományos bevételek egyre inkább fedezik a hagyományos kiadásokat, akkor térhet vissza Görögország a viszonylag olcsó piaci finanszírozásra a lejáró államadósságot illetően. Ez lehet az időpont a trojkától való végleges megszabadulásra. "Megítélésem szerint ez a boldogító pillanat még nincs a láthatáron" - jelentette ki az MTI-nek Rácz Margit, aki szerint van ugyan remény a kibontakozásra, de az lassú lesz.
A hagyományos pártok bojkottáltak a választást. 
