A tavaly februári orosz invázió a második világháború óta a legnagyobb menekültválságot idézte elő Európában. Az októberi adatok szerint csaknem 2,9 millióan költöztek (vagy hurcolták el őket) Oroszországba, nagyjából 7,9 milliót regisztráltak Európában 2022. február 24. és december 27. között.
A hazatérés motivációi
Miközben Oroszországon kívül Lengyelország (1,5 millió), Németország (1,0 millió) és Csehország (475 ezer) fogadta a legtöbb ukrán menekültet, Olaszország, Spanyolország, Franciaország, Románia és az Egyesült Királyság is több mint 100 ezret fogadott be. Sajnos nem sok okunk van azt feltételezni, hogy sok ukrán menekült hamarosan hazatér.
A Rating közvélemény-kutató csoport júniusi felmérése azt találta, hogy az ukrán menekültek 24 százaléka szeretett volna visszatérni - de vár egy bizonyos ideig - 48 százalékuk azt mondta, hogy a háború vége után visszatér, és 8 százalék azt állította, hogy nem menne vissza Ukrajnába.
A német kormány által támogatott decemberi felmérés szerint az ukrán menekültek mintegy 37 százaléka szeretne véglegesen vagy legalább a következő néhány évben letelepedni az országban.
Az Európai Unió által tavaly márciusban bevezetett „Ideiglenes Védelmi Irányelv” részeként az ukránok három évig élhetnek, dolgozhatnak és tanulhatnak az EU-országokban. Sok ukrán menekült talált már munkát a befogadó országokban, és – akárcsak az 1960-as években Európába hívott ideiglenes vendégmunkások – dönthet úgy, hogy végül ezekben az országokban telepszik le.
A teljes képhez hozzátartozik, hogy ukránok milliói hagyták el országukat az orosz invázió előtt is, 2020-ban 1,4 millióan éltek és dolgoztak Lengyelországban (legtöbbjük a 2014-es zavargások kezdete után), további 250 ezren pedig Olaszországban éltek csak a háború előtt.
Az ukrán külföldi munkavállalók és menekültek hazatérésének motivációja jelentősen csökkent a háború tavaly februári kezdete óta az egész országban elterjedt pusztítások következményeként. Az ország lakosságának nagy része az elektromos áramhoz, hőellátáshoz és vízhez való korlátozott és szórványos hozzáféréstől szenved, Ukrajna gazdasága pedig 30%-kal zsugorodott 2022-ben. Ukrajna ma Európa legszegényebb országa, és az EU-ba való belépése valószínűleg hosszú éveket vesz majd igénybe.
A Norvég Menekültügyi Tanács szerint néhány ukrán menekült visszatért ugyan, de a télen kialakult „élhetetlen” körülmények és a széteső alapvető infrastruktúra több ukránt késztet arra, hogy Európában keressen menedéket.
Tanulságok a közelmúlt történelméből
Más országok, amelyek az elmúlt évtizedekben konfliktusoktól szenvedtek, azt mutatják, hogy minél tovább folytatódik az erőszak, annál kevésbé valószínű, hogy a menekültek hazatérnek.
Az 1999-es koszovói háborúban, amikor a NATO bombázta Jugoszláviát, hogy megakadályozza a Koszovó többségét alkotó albánok etnikai tisztogatását, százezrek menekültek el vagy kényszerültek át a szomszédos Albániába és Macedóniába. „Ezek a menekültek végül visszatértek Koszovóba, mivel a háború mindössze 78 napig tartott” – magyarázza a The Economist egyik cikke. A közeli boszniai háború során, amely 1992 és 1995 között zajlott, azonban sok bosnyák távozott „és sokkal kevesebben tértek vissza”.
Demográfiai válság
Míg az Ukrajnával határos viszonylag szegényebb EU-országok, mint például Lengyelország és Csehország megpróbálhatják a jövőbeni menekültek befogadását korlátozni, az ukrán menekültek ehelyett tovább indulhatnak Nyugat-Európa, vagy Kanada felé.
Az elmenekültek milliói tovább súlyosbítják azt a demográfiai válságot, amellyel Ukrajna az 1990-es évek óta küzd. A születésszám csökkenése, a növekvő halálozási arány, a népesség elöregedése és a 2014 előtti magas kivándorlás miatt Ukrajna lakossága az 1991-es 52 millióról 2020-ra 42 millióra csökkent.
Továbbá a konfliktus miatti nagyszámú, legjobb korban lévő férfi áldozat is évtizedekre aláássa Ukrajna demográfiai helyzetét. Egy tavalyi ENSZ-jelentés azt jósolja, hogy Ukrajna lakossága valószínűleg soha nem fog kilábalni a konfliktus általi csapásból, és ebben az évszázadban is jelentős népességfogyást fog tapasztalni.
Putyin piszkos kalkulációja
A kevésbé népes Ukrajna része lehet a Kreml országgyengítési stratégiájának, amire Putyin elnök tavaly márciusban baljóslatúan utalt, kijelentve: „Ha továbbra is azt csinálják, amit tesznek, megkérdőjelezik Ukrajna államiságának jövőjét."
Oroszország aktív szerepet is játszik Ukrajna elnéptelenítésében. Amellett, hogy destabilizáló hadműveleteit elindította, 2014 óta elősegítette az ukrán menekültek Oroszországba való bevándorlását, amely politika, úgy tűnik, a 2022. februári invázió óta folytatódott azzal, hogy további ukrán menekültek érkeztek Oroszországba.
Tavaly májusban pedig Putyin aláírt egy rendeletet, amely enyhíti az oroszokra vonatkozó korlátozásokat, akik a háború sújtotta régiókból ukrán gyerekeket kívánnak örökbe fogadni, miközben megnehezíti e gyerekek ukrajnai rokonai számára a visszaküldést.
Sok ukrán valószínűleg soha nem tér vissza, beleértve azokat is, akik Oroszországba utaztak. Márpedig ha nincs elegendő ukrán az ország újratelepítéséhez, az ukrán kormány azon képessége, hogy egyes régiókban visszaállítsa az erős állami képességeket és nemzeti identitást, a háború elhúzódásával egyre korlátozottabbá válik.
Újabb 30 nappal meghosszabbította a sóbánya elárasztása miatt május elején bevezetett veszélyhelyzetet az erdélyi Parajdon a helyi vészhelyzeti bizottság. 
