A cikk eredetileg az mfor.hu oldalán jelent meg.

A Pénzügyminisztérium elérhetővé tette az Európai Bizottságnak benyújtott konvergenciaprogram aktualizált verzióját. A kormány – mondhatnánk értelemszerűen – elsősorban saját lépéseinek és a fokozott ütemű oltási programnak tulajdonítja a várható gazdasági kilábalást és a következő évekre prognosztizált növekedést. Ugyanakkor megjegyzik, hogy talán lesz ebben némi szerepe Brüsszelnek is. Mint azt a Konvergencia Programban írják, a gazdaság helyreállásához hozzájárul, hogy a 2020-as években rekordösszegű új uniós forrás áll Magyarország rendelkezésére.

Óriási lökést adhat a gazdaságnak

Egyfelől a 2021-2027-es időszakban 22,5 milliárd eurós kohéziós, valamint 11,9 milliárd eurós agrárpolitikai forrásokra számíthat hazánk. Másfelől a Next Generation EU keretösszegéből Magyarország 8,5 milliárd euró vissza nem térítendő forrásra is jogosult.

A 2021-2027-es időszakban elérhető több mint 40 milliárd eurós összeg az elkövetkező hét évben évente átlagosan a GDP mintegy 3,4 százalékát éri el.

Ha feltételezzük, hogy ezeket a pénzeket hatékonyan használják fel, vagyis nem folyik el érteletlen célokra, hanem olyan projektekben hasznosul, amelyeknek később hasznuk is van, így érvényesül az úgynevezett multiplikátor hatás, akkor akár visszafogottnak is tekinthetjük a gazdasági növekedésre vonatkozó előrejelzést. (A beruházási multiplikátor azt mutatja meg, hogy a gazdaságba bevitt egységnyi beruházás összességében hány egységnyi jövedelemnövekedést eredményez - szerk.)

A Pénzügyminisztérium által összeállított program 2021-ben 4,3 százalékos, míg 2022-ben 5,2 százalékos növekedést valószínűsít, ezt követően a magyar gazdaság éves szinten 4 százalékot meghaladó mértékben bővülhet. Az idei prognózis egyébként a tavalyi gazdasági összeomlás miatti alacsony bázis miatt is visszafogott, de a piaci elemzők jellemzően ennél erősebb növekedést valószínűsítenek, és a jegybank is 4-6 százalék közötti GDP-bővülést vár.

Tekintve az uniós pénzesőt, kézenfekvőnek tűnik az is, hogy a konvergencia program az elmúlt években tapasztalt beruházásvezérelt gazdasági növekedés fennmaradásával számol. Ennek a rendelkezésre álló uniós és hazai források mellett a beruházásokat és a versenyképesség növelését segítik különböző költségvetési ösztönzőkkel is a dokumentum szerint. A Konvergencia Program azt is megjegyzi, hogy az elmúlt években rekord magasságba emelkedő beruházási ráta 2020-ban a válság negatív hatása ellenére is kiemelkedően magas szinten, 27,3 százalékon alakult.

Noha sokan felrótták a kormánynak, hogy prociklikus gazdaságpolitikát folytatott, és ezért más EU-s államokhoz képest meglehetősen visszafogott támogatást nyújtottak csak a gazdasági szereplőknek. Ezzel ellentétes állásponton van a minisztérium által összeállított anyag, ahol azt hangsúlyozzák: a gazdaságpolitika anticiklikus jellegét jól szemlélteti, hogy tavaly az állami beruházások GDP-hez mért aránya 6,4 százalékra nőtt, amellyel hazánk első helyezést ért el európai uniós összevetésben.

A tartósan az EU élmezőnyében szereplő beruházási ráta, a folyamatban lévő nagy volumenű kapacitásbővítések és a vonzó vállalati adózási környezet a beruházási teljesítmény további bővülését alapozzák meg.

Idén még elengedik a hiányt, de később csökkenhet, ahogy az adósság is

Érdemes megjegyezni, hogy a válság láttán – némi hezitálást követően – a kormány helyesen komoly gazdaságmentő és – ösztönző intézkedéseket hozott, amelyek hozzájárultak ahhoz, hogy a magyar GDP visszaesése ne haladja meg az unió átlagát. Ezeknek ugyanakkor ára volt. Mint a Konvergencia Programban szerepel, a járványügyi és gazdaságvédelmi kiadások, a válság terheinek enyhítését célzó adóintézkedések, valamint az automatikus stabilizátorok működése következtében 2020-ban a GDP 8,1 százalékának megfelelő mértékű költségvetési hiány állt elő, az államadósság pedig a GDP 80,4 százalékára emelkedett. A költségvetési politika azon az alapvetésen nyugodott, hogy jó időkben az adósságrátát csökkenteni kell, míg rossz időkben az államnak be kell avatkoznia a gazdasági válság negatív hatásainak mérséklése érdekében, felvállalva a GDP-arányos adósságmutató átmeneti növekedését.

Mint írják, a gazdasági folyamatokat tekintve megállapítható, hogy bár 2020 második negyedévében a járvány soha nem látott mértékben vetette vissza a gazdasági aktivitást, a harmadik negyedévtől gyors korrekció ment végbe, és a helyreállás a negyedik negyedévben is folytatódott annak ellenére, hogy ismételten bevezetésre kerültek a járvány terjedését korlátozó intézkedések. Az erős fundamentumok, valamint az átfogó és hatékony válságkezelés tompította a GDP visszaesését, így a magyar gazdaság teljesítménye 2020 egészében ellenállóbbnak bizonyult a járvánnyal szemben, mint az uniós országok átlaga. (Korábbi elemzésünkben lapunk is megállapította, hogy egészen más kiindulóhelyzetből futott bele ebbe a válságba a magyar gazdaság, így sokkal nagyobb mozgástere volt, mint a pénzügyi válság idején, amikor egyébként is megtépázott helyzetben érkezett a hidezuhany.)

Magyarország államadósság-kezelési stratégiájának célkitűzése, hogy a jövőben is megőrizze az elmúlt években elért stabil finanszírozási pozíciót, amelynek keretében változatlanul négy fő cél érvényesül: az államadósság GDP-hez viszonyított arányának fokozatos csökkentése, a devizaadósság részarányának alacsony szinten tartása, a lakosság részvételének növelése az államadósság finanszírozásában és az államadósság futamidejének növelése. (Megjegyezhetjük, hogy bár a devizaarányt növelné, de mind a kamatterheket, mind a futamidőt tekintve kedvező lenne a Next Generation EU hitelét is felvenni, amely azonban a miniszterelnök legutóbbi nyilatkozatai szerint nem szerepel a kormány tervei között. - szerk.)

Fegyelmezett, a költségvetési hiányt fokozatosan csökkentő fiskális politika mellett a deficit a GDP 2 százalékára mérséklődik 2025-ben. Mindezek eredményeként Magyarország államadóssága a tervezési horizont végére a GDP 73,1 százalékára csökken.

Azt is hangsúlyozták, hogy az előttünk álló időszakot tekintve, a gazdaságpolitika változatlan célja az adó- és járulékterhek csökkentése, valamint az adórendszer foglalkoztatás- és vállalkozásbarát jellegének fokozása. Ezzel összhangban az adópolitika a munkát terhelő adók és a vállalkozások adó- és adminisztrációs terheinek csökkentésére, az adóbeszedés hatékonyságának növelésére és az adórendszer egyszerűsítésére helyezi a hangsúlyt.